A Dudás-ügy: 1956 - Létezett-e a nemzeti bal?

Tartalom

Közel hatvan évvel ezelőtt állították bíróság elé és ítélték halálra Dudás Józsefet és Szabó
Jánost, az 1956-os forradalmat követő megtorlás első koncepciós perében. 2017 januárjá-
ban volt hatvan esztendeje, hogy megkezdődtek az '56-os forradalom és szabadságharc
vérbe fojtását követő, formailag jogi mederbe terelt megtorlások. A szovjet tankokra tá-
maszkodó regnáló Kádár-kormány a szovjet "tanácsadók" hethatós segítségével hozzálá-
tott a koncepciós perek lebonyolításához. Elsőként így került bíróság elé 1957 januárjában
Dudás József, a Szabad Nép Székházában működő Magyar Nemzeti Forradalmi Bizott-
mány (MNFB) elnöke és Szabó János (Szabó bácsi), a Széna téri fegyveresek vezetője.
Perüket összevonták, Dudás József elsőrendű, Szabó János másodrendű vádlott lett.
A Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiuma Ledényi Ferenc elnökletével 1957. január 14-én,
ötnapos tárgyalás után már halálra is ítélte Dudás Józsefet és Szabó Jánost úgy, hogy még
fellebbezési lehetőségük sem volt. A kihallgatások során készült jegyzőkönyvekből kivilág-
lik , hogy még maguk a vallatók sem tudják pontosan, ki ellen is szervezkedett valójában
Dudás és "Szabó bácsi". Nem csoda, hisz némi logikával egyszerűen leképezhető, hogy
milyen zavaros is volt a helyzet: a népi demokratikus Hegedűs-kormányt leváltotta a forra-
dalmat felvállaló népi demokratikus Nagy-kormány, és e kormány egyik államminisztere,
név szerint Kádár János, szovjet tankok segítségével népi demokratikus ellenkormányt ala-
kított saját kormányával szemben - s most leverve a forradalmat ítélkezik.
Sokáig nem tudhattuk pontosan, hogyan is halt meg Dudás József és Szabó János. A "ki-
végzés" körülményei mellett sokáig még a sírok pontos helye is ismeretlen volt. Dudás Jó-
zsef és Szabó János mint a 301-es parcella mártírjai szerepeltek a köztudatban.
DRUCZA ATTILA
1972-ben született Budapesten. A Pázmány Péter Katoli-
kus Egyetem Bölcsészettudományi Karán folytatott tanul-
mányokat történelem és kommunikáció szakon. Dudás
József életével és az '56-os forradalom alatti tevékeny-
ségével még egyetemi évei alatt kezdett el foglalkozni és
több tanulmányt is megjelentetett a témában. Kutatásával
kapcsolatban nyert el egy CEEPUS-ösztöndíjat 2000-
ben a Babeo-Bolyai Tudományegyetemre. Dolgozott
tudományos munkatársként a Hamvas Béla Kultúrakutató
Intézetben, újságíróként a Magyar Nemzetnél és a gon-
dola.hu hírportálnál, valamint televíziós szerkesztőként
helyi televízióknál. Jelenleg az MTI munkatársa.

Témakörök