DSM-IV-TR esettanulmányok 2.

Előszó

Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy az orvostudományos valamennyi területén szerepe van a diagnózis és a kezelés tudományának és művészetének is. A bizonyítékokon alapuló orvoslás - korunk fő irányzata - fontos és egyre növekvő adatbázison alapul, mely specifikus diagnózisok validitását teszteli és a kezelési formákat vizsgálja, randomizált kontrollált vizsgálatokat alkalmazva, amennyiben az lehetséges. A pszichiátria egyetlen klasszifikációs rendszere sem volt annyira átfogó és informatív, mint amit a Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders, 3rd Edition (DSM-III; Mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyve harmadik kiadása) tartalmazott; a DSM-III-ban találhatunk először multiaxiális, kritériumokon alapuló osztályozási rendszert. A DSM további kiadása (DSM-III-R, DSM-IV és DSM-IV-TR) egyre nagyobb mértékben támaszkodtak a közölt kutatási eredményekre az átdolgozási folyamat során. Egyesek kifogásolták, hogy a kézikönyv későbbi kiadásaiban kisebb hangsúly esett az elméletre, valamint kisebb szerep jutott a klinikusok véleményének; másoknak azzal kapcsolatosan voltak fenntartásaik, hogy a kézikönyv függetlenül dolgozó különböző bizottságok munkájának a végterméke, s óriási különbségek vannak a tekintetben, hogy a különféle betegségek diagnosztikus kritériumai és küszöbszintjei tudományos szempontból milyen mértékben megalapozottak. Vissza