| A fordító előszava | 5 |
| Bevezetés. A társadalomtudományok módszertanának kezdetleges állapota. A munka tárgya | 15 |
| Mi a társadalmi tény? | 18 |
| A társadalmi tényt nem lehet annak alapján meghatározni, hogy valamely társadalomban általános | |
| A társadalmi tény megkülönböztető jellemvonásai: | |
| Külső karaktere az egyéni tudattal szemben | |
| Kényszerítő ereje, amelyet az egyéni tudatra gyakorol vagy gyakorolni képes | |
| Ennek a meghatározásnak alkalmazása az erkölcsi normákra és a társadalmi áramlatokra | |
| A meghatározás igazolása | |
| Egy másik forma, amely a társadalmi tényt jellemzi: egyéni megnyilvánulásaitól való függetlensége | |
| E jellemvonás alkalmazása az erkölcsre és a társadalmi áramlatokra | |
| A társadalmi tény általánossá tesz azért, mert társadalmi, de nem társadalmi azért, mert általános | |
| Mennyiben függ össze ez a második meghatározás az elsővel | |
| A társadalmi morfológia tényei minő kapcsolatban vannak ugyanezzel a meghatározással | |
| A társadalmi tény általános formája | |
| A társadalmi tények megfigyelésére vonatkozó szabályok | 34 |
| Alapelv: A társadalmi tényeket mint dolgokat kell tárgyalnunk | |
| Az ideologiai alakulat, amelyen az összes tudományok átmennek, miközben köznapi és gyakorlati életbe vágó fogalmakat dolgoznak ki, ahelyett, hogy a dolgokat leírnák és megmagyaráznák | |
| Az előbbi szabályok közvetlen következményei | |
| A normális és pathológikus megkülönböztetésre vonatkozó szabályok | 74 |
| E megkülönböztetés elméleti és gyakorlati haszna. | |
| Ennek tudományosan lehetségesnek kell lennie, azért, hogy a tudománynak magatartásában irányítóul szolgáljon | |
| A közönségesen alkalmazott kritériumok vizsgálata: A fájdalom nem elhatározó jellemvonása a betegségnek, mert az egészséges állapotnak is alkatrésze, az életbenmaradásra való kilátást nem csökkenti, mert gyakran normális dolgok (öregség, szülés) hozzák létre, s nem következik közvetlenül a betegségből, ez a kritérium igen gyakran nem alkalmazható, különösen a társadalomtudományban | |
| Annak haszna, ha e módszer eredményeit igazoljuk, olyformán, hogy valameny tény normális vagyis általános voltának okait fölfedjük | |
| E szabályok alkalmazása egyes esetekre, különösen e bűntény kérdésére | |
| A társadalmi típusok megalkotására vonatkozó szabályai | 109 |
| A normális és abnormális megkülönböztetése magában foglalja a társadalmi fajok felállítását | |
| A monográfiai eljárás nem eszköz ennek a megalkotására | |
| Az egyszerű társadalom meghatározása: horda | |
| Az elmondottak mennyiben bizonyítják a társadalomfajok létét | |
| A társadalmi tények megmagyarázására vonatkozó szabályok | 125 |
| A közhasználatban levő magyarázatok teleológikus jellege | |
| Az általában használatos kifejtési eljárás pszichológiai jellege | |
| A társadalmi morfológia tényeinek primarius jelentősége van a szociológiai magyarázatokban: a belső miliő az eredete minden jelentékeny társadalmi folyamatnak | |
| Ennek a szociológiai felfogásnak általános karaktere | |
| A bizonyító eljárás szabályai | 167 |
| Az összehasonlító módszer vagy az indirekt kísérlet a szociológiai kutatás módszere | |
| Miért legjobb az összehasonlító módszertani eljárás különböző fajai közül a párhuzamos variációk módszere | |
| E sorok képzésének különböző módjai | |
| Független mindennemű filozófiától (ez a függetlenség magára a filozófiára hasznos) és gyakorlati tantól | |
| Tárgyilagossága. | |
| Szociológia karaktere | |
Folytatás Microsoft-tal