1.034.735

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A szentkorona-eszme története

Szerző
Szerkesztő
Lektor

Kiadó: Attraktor Kft.
Kiadás helye: Máriabesnyő-Gödöllő
Kiadás éve:
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 212 oldal
Sorozatcím: Historia Incognita
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 22 cm x 15 cm
ISBN: 963-206-746-0
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A jelen munka célja mai közjogunk egyik legfontosabb tételének, a szentkoronatannak történeti fejlődését tisztázni. Idestova tíz éve már,hogy egy értekezésem körül lefolyt tudományos irodalmi... Tovább

Előszó

A jelen munka célja mai közjogunk egyik legfontosabb tételének, a szentkoronatannak történeti fejlődését tisztázni. Idestova tíz éve már,hogy egy értekezésem körül lefolyt tudományos irodalmi vitában rámutattam arra, hogy e kérdésnek nincs adatokra támaszkodó jogtörténeti feldolgozása, hanem hogy a vele foglalkozók bizonyítás nélkül ugyanazokat a véleményeket hangoztatják. Utaltam arra, hgoy a vita folyamán egyetlen új adat sem merült fel s így a kérdés megoldása egy lépéssel sem jutott előbbre. Jeleztem azonban azt a szándékomat, hogy a kérdéssel behatóan fogok foglalkozni. (A magyar alkotmányfejlődés. Magyar Jogi Szemle, 1931. május)
Azóta ezt a feladatot sohasem vesztettem el szem elől, a reávonatkozó forrásanyagot is gyűjtöttem, de csak most bocsátom közre munkámat, mikor már elég bő anyagra támaszkodik. Ámbár a dolog természeténél fogva nagyon szétszórt forrásanyagból a jövőben még sok adat merülhet fel, nem hiszem, hogy azok lényegesen módosíthatnák munkám eredményét. Ahol csak lehetett, magukat az adatokat szólaltattam meg, mert úgy gondoltam, hogy így kerülhetem el leginkább az értékítéletek kimondását. Munkám főszempontja a gondolatfolytonosság kutatása volt. Azért voltam kénytelen korszakonként nem egyszer ugyanazokat a kérdéseket felvetni és tárgyalni. E miatt ismétlések fordulnak elő a munkában, de inkább vállaltam ezt, mint hogy a fejlődés menetének bemutatásában hiányok mutatkozzanak.
Az említett 1932. évi vita felkeltette az érdeklődést e sokat emlegetett, de tudományosan soha kellőleg meg nem alapozott kérdés iránt. Azóta többen foglalkoztak egyes részleteivel és ez megkönnyítette a kérdés egész történetének megírását. Vissza

Tartalom

Előszó5
A koronaeszme eredete7
Az antik corona
A germánok átveszik a rómaiaktól
A koronázást az egyház beolvasztja a király felkenésébe
A német császári korona
A korona a királyi hatalom jelképe
A korona a mi egyházi íróinknál: az Intelmekben, a legendákban, a Gesta Ungarorumban és Rogeriusnál
A pápák a koronáról
A koronaeszme Nyugat- és Közép-Európában14
A koronaeszme Angliában
Placita corone
Tractatus de legibus Anglie
Bracton a koronáról: a királyi jogok összessége
Corona Angliae
Az egyház befolyása a koronafogalomra
III. Honorius és IX. Gergely fellép a korona jogai érdekében
Eskü a koronajogok megtartására Magyarországon, Angliában és Franciaországban
Az angol koronajogok elidegeníthetetlenek: Britton, Fleta
Franciaország koronája jelenti az államegységet
Az egyházi eredetű koronaeszme Német- és Csehországban
A koronaeszme az Árpádok korában22
Egyházi hatás alatt jelenik meg a koronaeszme a magyar királyi oklevelekbe. Színesebb fomában, mint külföldön. Ennek oka a nagy királyi hatalom
A király a legfőbb föledsúr
Az egyházi felkenés és a legfőbb úr iránti hűség a koronaeszme alapja
A korona a XIII. században a királyi méltóságot jelenti
"Királyi" korona
A királyné szerepe
Hűség a korona iránt, hűtlenség vele szemben
A királyi koronának tett szolgálatok
A korona statusa, szabadsága
A király személye és méltósága szoros kapcsolatban egymással
A korona, mint a külföldön, vagyonjogi vonatkozásban kezd önállúsulni
A korona joga, mint a birtokok visszavételének alapja
Ebben is egyházi hatás érvényesül
A koronaeszme fejlődése a XIV. században35
Az angol koronaeszme
A Lancasterek és a Tudorok ideje
A király corporatio sola
A magyar koronafogalom másképp fejlődik
Az Anjouk "királyi koronája"
A korona alattvalói
A korona nemzetközi szerződésekben
Velence felfogása
Az ország koronája42
Korona és ország szembeállítása az 1386. törvényben
A regnum háromféle értelme
Regnum és Reich
Zsigmond megválasztása
Az ország báróinak szerepe
Magyarország koronája a dalmát városok szemében
A király még magáénak tekinti a koronát
1386. interregnum
Hűségeskü a szent koronának
Zsigmond fogsága 1401-ben
A bárók a szentkorona pecsétjével élnek
A szentkorona kancellárja
A szentkorona védelme
A korona a királyok egymást kvöető sora
A szentkorona nem azt állam személyisége
A királyi kancellária fenntartja régi felfogását
A szentkoronának tett szolgálatok, lázadás ellene
A koronaeszme és a nemzet a középkorban57
A tanúk és az esküdtek a szentkoronára esküsznek meg
A korona a tömeg szemében az államhatalom jelképe
Az erdélyi jobbágyok és a három nemzet hűsége a szentkorona iránt
A koronázás csak Szent István koronájával mehet végbe
I. Ulászló megkoronázása
A korona misztériuma
Nagy változás az alkotmányban 1440-ben
Az ország koronája jut túlsúlyba
A koronaeszme tartalma a XV. században63
A koronába állandósul a közjogi vonatkozások alanya
Hűség a korona iránt
Hűségeskü a szentkoronának
Az ország a szentkoronáé
A szentkorona alattvalóivá válnak az ország lakói, még a teljesen jogtalanok is
A szentkorona joga az ország területére, ez nem idegeníthető el
A városok is elidegeníthetetlen birtokai
Az alattvalók sérelme a koronáé is
A király jövedelmei is a korona jövedelmeivé válnak, a királyi jog a korona visszaháramlási jogává
A szenkorona a magyar birodalom egységét is jelenti, országok tőle szakadnak el, az ő fennhatósága alá kerülnek vissza
A terület megtartása a szentkorona kötelessége és dicsősége
A magyar állam a külföldiek szemében azonos Magyarország koronájával. Ennek oka az alkotmányváltozá: a hatalom a király helyett gyakran az országnagyok kezében
Velence Magyarország koronájáról
A szentkorona közössége lengyel szerint
A szentkorona és a melléktartományok
A dalmát városok, különösen Raguza hűsége a szentkorona iránt
Politikai gondolkozásuk legfőbb elve ez
Az előországok urai a szentkoronának esküsznek hűséget, vele szemben lesznek hűtlenek
A cseh, a lengyel és a magyar koronaeszme87
A corona regni Bohemiae a cseh államterület egyesítője
Nemzetközi szerződésekben szerepel, a magyar koronával is szerződik
A XIV. században itt is inkább a királyi méltóságot jelenti, de a rendek befolyásának növekedésével a nemzeti összességet, sőt a V. század végén a rendi országgyűlésnek túlsúlya következtében inkább csak a rendeket
Különbség van sok hasonlóság mellett is a magyar és a cseh koronaeszme között
Csehországban e gondolat nem fűződött valamely reális koronához, míg nálunk mindig Szent István koronájához
A magyar koronaeszme szervesebben fejlődött, eredeti jellegű
Nálunk a hűség sznte személyes kapcsolatot létesít a szentkorona és az alattvalók között
A corona regni Poloniae kisebb jelentőségű
A lengyel birodalmat jelenti
Alighanem cseh befolyás alatt jött használatba
Mindhárom corona, a magyar, a cseh és a lengyel az oszthatatlan területi egységet fejezi ki
Szerbiában is van a korona megszemélyesítésének néhány emléke
Az organikus állameszme97
Az államot régi idők óta élő emberi szervezetként fogták fel
A keresztény teológia ezt az egyházra is átviszi
A corpus mysticum Christi
Az egyes egyházak is corporatiók
A hívők, mint test tagjai, egyformán szabadok: par libertas
Az egyháznak ezt a szemléletét Magyarországon is elterjesztik a pápák
A középkori gondolkozás szerint minden ország test, amelynek tagjai vannak
A kúria és a legisták e tanításának hatása ANgliában
Kifejlett antropomorfikus szemlélet következik ott, de legyőzi a corporatio sola gondolata
Az organikus gondolat Francia-, Német- és Csehországban
Magyarországon már a XII. században szólnak róla eghyázi megnyilatkozások
Az ország tagjai, akik ügyeinek intézésében részt vesznek
Az ország teeste
A XV. század közepén már minden nemes tagja az ország testének
A városok és más közületek is
Az egész magyar birodalom is test, melynek feje az anyaország
Raguza felfogása
A király a rendi test feje
Az organikus szemlélet Mátyás korában
Még Havasalföldre is kisugárzik
A koronaeszme és az organikus szemlélet összeolvadása. Werbőczy szentkoronatana117
A korona és a regnum fogalmát felcserélik
Csehországban már a XIV. században beszélnek a korona és az ország közösségéről
Nálunk Raguzában nevezik először a XV. század elején a várost a szentkorona tagjának
A királyi kancellária még a század végén is elválasztja a koronagondolatot és az államtest képét
A kettőt Werbőczy kapcsolta össze
A Hármaskönyv ismeri a történelmi koronaeszmét
Ezt az organikus szemlélettel akkor egyesíti, mikor az una et eadem libertas elvét akarja igazolni
Werbőczy és Thuróczy krónikája
A nemesség egyforma eredetét igazolja a szentkorona tana
Sezrint minden nemes tagja a szentkoronának
Ez természetes következtetés az alkotmányos viszonyokból
A törvényhozás jogát Werbőczy a népfelség elvéből vezeti le
A koronaeszme a XVI-XVIII. században129
A szentkorona Mohács után sem szűnt meg az államhatalom jelképe lenni
A király és a korona iránti hűség
Idegen gondolatok a koronaeszme körül
A szentkorona a magyar állam területére való vonatkozásban
Joghatósága alatt áll az egész ország és a magyar birodalom
Az ország megcsonkítása a szentkorona sérelme
Horvátország és a szentkorona
A koronaeszme nagy politikai jelentősége az erdélyi fejedelemség idejében
Ez kapcsolja Erdélyt Magyarországhoz
Az erdélyi fejedelmek is elismerik ezt
A szentkorona joga területek visszaszerzésének alapja
A magyar állampolgár a szentkorona alattvalója
A szentkorona jövedelmei, birtokai
Ilyenek a szabad királyi városok
Ezen alapszik a király részéről a cuius regio, illius religio elv alkalmazása
A rendek a korona birtokát másképp magyarázzák
Az organikus államfelfogás a Werbőczy utáni korban146
Az "ország" tagjai
A rendi test feje a király
Az indigenák az ország tagjai sorába vétetnek fel
Az erdélyi ország is test
Az országterület továbbra is test középkori értelemben
Kisebb területi egységek is testként szerepelnek
Fiume
A szent korona teste területi vonatkozásban
Horvátország és Szlavónia, valamint Erdély és a Részek a szentkorona testének tagjai
Werbőczy szentkorona-tana a Bocskay-felkelés idejében érvényesül
A koronaeszme a XIX. század politikai gondolatvilágában154
A magyar felvilágosodás és Werbőczy
Magyarország koronája az udvar és a rendek értelmezésében
Az abszolutizmus a koronán az uralkodói jogkört érti
E felfogás hat a magyar politikai életre 1867 után is
A szentkorona most is az államnak a királyi hatalom felett álló jelképe
A hűség iránta
"Az álladalom", "az állam" jön használatba
A szentkorona az udvartartás céljaira rendelt vagyon tulajdonosa
Ferenc József felfogása
A szentkorona joga az ország területére
Horvátország és a szentkorona-eszme
Fiume kérdése
A magyar korona integritása
Deák Ferenc szerepe
Az organikus államszemlélet a XIX. században173
Az ország területe most is test
A szentkoronához tartozó területek e test tagjai
Az országtestnek vannak beletartozó tagjai és kapcsolt részei
A szentkorona teste
E testbe való visszatérés
Az ország teste az országgyűlésen van képviselve
Werbőczy tanítása kedvező talajra talál
A szentkorona-tanból más következtetéseket von le az udvar és a rendek
Közjogi fegyverként nem használják
Gróf Széchenyi István és Deák Ferenc felfogása
A koronaeszme és a szentkoronatan a régi jogi irodalomban181
A jogtudomány befolyása jogi fogalmak kialakulására
Lochner János
Pancrátz Mihály a szentkorona integritásáról
Bencsik Mihály katolikus szentkoronatana
Demjén Antal a törvényhozásra vonatkozó következtetést von le
Rosenmann István az udvari felfogást tükrözi vissza
Bartal György nem tulajdonít nagyobb jelentőséget Werbőczy tanának, de forrására ráutat
Új magyarázatot ad a szentkoronaantannak Szabó Béla
Gróf Cziráky Antal nem von le belőle semmi következtetést
Récsi Emil kora politikai viszonyainak megfelelően a szentkorona integritását hangsúlyozza és politikai jogokat is von le a tanból
Több közjogíró tudomást sem vesz róla az 1890-es évekig
Az újabb alkotmánytörténeti, közjogi és politikai irodalom192
Hajnik Imre 1867-ben megjelent könyvének nagy jelentősége
"A szentkorona egész teste"
A közjogi egység jut kifejezésre a szentkorona tanában
A területi egység feledésbe merül
Concha Győző jelentősége a szentkorona-tan körül
Nagy Ernő közjoga
Timon Ákos a szentkorona misztériumáról
Timon rendkívüli hatása
A politikai irodalom
Kmety Károly és a liberális nacionalizmus gondolatköre
Balogh Artúr az állam organikus lényegéről
Ferdinándy Gejza az organikus felfogás ellen, Barabási Kun József annak védelmében
A szentkorona-tan teljes kifejlettsége
Függelék205
A kiadó utószava206

Eckhart Ferenc

Eckhart Ferenc műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Eckhart Ferenc könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv