Magyar alkotmány- és jogtörténet

Szerző

'Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet ' összes példány

Kiadó:	Politzer Zsigmond és Fia kiadása
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1946
Kötés típusa:	Könyvkötői kötés
Oldalszám:	468 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	21 cm x 14 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A magyar alkotmány és jogtörténet utolsó összefoglaló munkái több, mint egy emberöltővel ezelőtt jelentek meg. Tudományos színvonaluk sok kritikát hívott ki maga ellen mind a hazai, mind a külföldi szakirodalomban. Ezek a századforduló hangulatában fogamzott munkák nagyon alkalmasak voltak itthon arra, hogy a nemzeti önhittséget növeljék és bizonyos felsőbbrendűség hitét ébresszék fel, a külföldön meg a tárgyilagosság hiányának a vádját keltsék fel ellenünk. A magyar jogtörténet kétségtelenül nem tartott lépést a történeti kutatások eredményeivel és azt hirdette, hogy az alkotmányfejlődés terén megelőztük Európa csaknem minden országát, az alkotmányosság intézményeit az őshazából hoztuk magunkkal és ezer éven át ápoltuk. Mi voltunk ez irodalom szerint Európának egyetlen közjogiasan gondolkozó népe. Ennek az irodalomnak a hatása alatt keletkezett történeti fejlődésünknek az a téves szemlélete, amely a jóval nagyobb számú jogászi műveltségű magyart elválasztotta a történeti műveltségű magyartól.
Mikor 1931-ben először mutattam erre rá gyűjteményes munkában (A magyar történetírás új útjai, 269-320. I.) a "hazafias" sajtó teljes dühével támadt ellenem és a "nemzeti felháborodás" vihara, amely a képviselőházban is megnyilvánult, majdnem elsöpört tanszékemről. A leghevesebb vádak voltak: kétségeket ébresztek fel az ifjúságban alkotmányos intézményeink ősi jellege iránt, jogi és társadalmi viszonyainkat a szlávokéihoz hasonlítom össze és - a legnagyobb borzasztóság! - kételyeket támasztok a szentkorona-eszmével szemben. Hálával tartozom az akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter, gróf Klebelsberg Kunó emlékének, aki a tudomány és az egyetemi tanítás szabadsága nevében védelmemre kelt, utalva az 1848-as demokráciának erre a nagy vívmányára. Vissza

Tartalom

Előszó	3
Őskor
Őstörténet	5
A magyar törzsszövetség	10
A honfoglaláskori magyar állam	12
Középkor (1000-1526)
Az alkotmány fejlődése
A keresztény királyság	21
Az aranybulla	27
Az ellenállási jog	31
A nemesi jogok újabb biztosításai. Kísérlet a régi királyi hatalom helyreállítására	34
A rendi alkotmány kialakulása	40
Társadalmi viszonyok
A királyság első századai	44
A rendi társadalom kialakulása. A köznemesség keletkezése	46
Hűbéri elemek középkori társadalmunkban	52
A nem szabadok osztálya, a rabszolgák	56
A jobbágyság	59
A bevándorolt népek társadalma	64
Városi polgárság	71
Az alkotmány központi szervei
A király	76
A királyi hatalom megosztása	76
A király helyettesítése. a kormányzói hatalom	77
A királyi trón betöltése	79
Választói feltételek	86
A királyavatás és korozánás	88
A szentkorona és a koronázási jelvények. A korona őrzése	93
A koronázási szertartás	95
A királyi tanács	96
A királyi kancellária	102
Az udvar méltóságai	104
Az országgyűlés	108
A szentkorona-eszme	114
A kormányzás vidéki intézményei
A királyi vármegye	120
A nemesi vármegye	124
A nemesi megye tisztviselői. A főispán	127
Az alispán	128
A szolgabíró	130
A jegyző	131
Az esküdtek	132
A megye hatásköre	132
Erdély	134
A székelyek	136
A székelyek közigazgatása	141
A szászok	144
Az erdélyi uniók	148
A szentkorona egyéb országai	149
A hadügy	152
A pénzügy	156
Az egyház	160
Az igazságszolgáltatási szervezet	167
A közhitelességi szervezet	176
A jogforrások
Szokás, törvény, privilégium	183
Werbőczi Hármaskönyve	188
Újkor (1526-1847)
Az alkotmányfejlődés	194
A társadalom
Nemesség, polgárság	199
A parasztság	204
Az úrbéri viszonyok
A jobbágy és telke	214
Az úrbéri juttatások	217
A földesúri jogok	219
A jobbágyok tartozásai	221
A földesúr joghatósága	224
A királyság
A trónbetöltés	227
Az örökös királyok hitlevele	232
A kormányzás	233
A bécsi központi kormányszervek
A titkos tanács (Geheimrat)	235
Az udvari kancellária (Hofkanzlei)	236
Az udvari kamara (Hofkammer)	236
Az udvari haditanács (Hofkriegstrat)	237
A XVIII-XIX. századi kormányszervek	238
A magyar kormányszervek
A magyar tanács	242
A helytartóság és tanácsa	243
A magyar kamara	244
A magyar udvari kancellária	247
A helytartótanács	249
A határőrvidék és a Bánság szervezete	251
Az országos méltóságok	253
A szentkorona-eszme	254
A rendi intézmények
Az országgyűlés	256
A vármegye	268
A városok	273
Erdély	277
A fejedelem	278
Az országgyűlés	281
Erdély a Habsburgok alatt	283
Horvát-Szlavónország	286
A hadügy	288
A pénzügy	293
Az egyház	296
A püspöki székek és a káptalani javadalmak betöltése	300
A protestantizmus és a vallásszabadság	304
A bírósági szervezet	312
A közhitelességi szervezet	318
A jogforrások	320
Magánjog	325
Személyi jog	326
A nemesség megszerzésének módjai	328
A jogi cselekvőképesség	331
Családi jog
A házasság	333
A rokonság	334
Az atyai hatalom	336
A gyámság	336
Vagyonjog
A dolgok felosztása	336
A dolgok értéke	338
A birtok	339
Az elévülés, elbirtoklás (praescriptio)	340
A tulajdonjog	342
Az osztály	344
A királyi adomány	346
Az adomány címei (Tituli donationis)	348
A bevezetés	354
Öröklési jog
Királyi és nemzetségi öröklés	356
A törvényes öröklés	360
A végrendelet	362
A hitbizomány	362
A nőnem külön jogai	365
A leánynegyed (quarta puellaris)	365
A hajadoni jog (ius capillare)	367
Az özvegyi jog (ius viduale)	368
A hitbér (dos, dotalitium)	369
A jegyajándék (res paraphernales)	371
A hozomány (allatura)	371
A közszerzemény (coacquisita coniugum)	372
Kötelmi jog
Szerződések	373
Az örökkévaló oklevél	375
A zálog	375
Büntetőjog	379
Perjog
A bírósági személyek
A bíró és társai	387
A perben szereplő személyek	388
A perbeli képviselők, ügyvédek	389
A peres eljárás
Az idézés	391
A per tárgyalása. Perhalasztás	393
A bizonyítás	394
Az istenítéletek	395
A bajvívás	396
Az eskü és a tanúbizonyítás	397
Az oklevélbizonyítás	402
Az ítélet végrehajtása	406
A peregyesség	407
A perorvoslatok	407
Az újabbkori perjog
A polgári per	409
A büntető per	411
Az utolsó száz év alkotmánytörténete
Az 1848-as alkotmány	416
A forradalom	421
Az abszolutizmus	425
A dualizmus kora (1867-1918)
A kiegyezés	429
Magyarország és Horvát-Szlavónország viszonya	429
A dualisztikus korszak közjogi nehézségei	434
Az első világháború közjogi következményei
A forradalom	437
A királynélküli királyság (1920-1944)	438
Név- és tárgymutató	440