Édesanya mesél

Előszó

Részlet a könyvből:

ÚJÉVI MESE
Újesztendő reggelén a mesemondó nagy karosszékben ült az íróasztala előtt. Azon gondolkozott, hogy sok-sok gyönyörű mesét fog mondani a gyerekeknek. Már csak azért is, hogy meghálálja azt a szép naptárt, amit újévre kapott tőlük. Minden lapját egy másik gyerek rajzolta és festette. Akik legszebben rajzoltak, azok csinálták a karácsonyt, húsvétot, újévet. Akik kevésbbé szépen dolgoztak, azok a kisebb ünnepeket és a hétköznapok lapjait csinálták s volt köztük egy, aki nagyon rosszul rajzolt, de mégsem akarták kihagyni: avval rajzoltatták meg a bizonyítványosztás napját. Most hát itt állt a naptár a mesemondó Íróasztalán és igazán nagyon szép volt. A mesemondó gyönyörködve lapozgatott benne, mikor egyszerre a naptár legelső lapja levált. Első pillanatban azt hitte, a gyerekek rosszul ragaszthatták meg a lapokat, de a lap, amelyen hatalmas piros 1-es állt, szépen meghajtotta magát és beszélni kezdett.
- Kedves mesemondó, - szólt csengő hangon, - eljöttem megköszönni neked azt a kedves újévi mesét, amit tavaly rólam mondtál. Igazán nagyon szép tőled, hogy törődöl velem, aki nem vagyok egyéb, mint a naptár egy szerény kis napja.
- Úgy van, - helyeselt egy másik lap, aki ebben a pillanatban szintén az első mellett termett. December 24-ike állt rajta. - Rólam is milyen megható karácsonyi mesét mondtál, nagyon tetszett a gyerekeknek! Vissza