| Bevezetés | 11 |
| Descartes Elmélkedései: a filozófiai öneszmélés mintaképe | 11 |
| A filozófia radikális újrakezdésének szükségessége | 14 |
| Első elmélkedés. A transzcendentális egóhoz vezető út | 17 |
| Descartes forradalmi hatása és gondolkodásának vezéreszméje: a tudomány abszolút megalapozásának célja | 17 |
| Noematikus fenoménként fogadjuk el a tudomány eszméjét és éljük bele magunkat, ezáltal lehetővé válik céljának föltárása | 19 |
| Az evidencia és a valódi tudomány eszméje | 22 |
| Az evidencia különböző formái. Az apodiktikus és önmagában első evidencia filozófiai követelménye | 25 |
| A világ létezésének evidenciája nem apodiktikus és ezért alá kell vetnünk a descartes-i módszernek | 27 |
| Az ego cogito mint transzcendentális szubjektivitás | 29 |
| Az "én vagyok" apodiktikus evidenciájának hatóköre | 32 |
| Kitérő. Miért mulasztotta el Descartes a transzcendentális fordulat megtételét? | 34 |
| A lélektani és a transzcendentális én. A világ transzcendenciája | 35 |
| Második elmélkedés. A transzcendentális tapasztalati mező egyetemes szerkezetének föltárása | 39 |
| A transzcendentális ismereti megalapozás eszméje | 39 |
| A transzcendentális ismeret hatókörének problémáit egyelőre ki kell kapcsolnunk | 41 |
| A cogitatiók áramlása. Cogito és cogitatum | 43 |
| Természetes és transzcendentális reflexió | 45 |
| Kitérő. Mind a transzcendentális, mind a lélektani reflexiót az ego cogitónál kell kezdenünk | 50 |
| A tudatkutatás mint korrelációs probléma két oldala. A leírás irányai. A szintézis mint a tudat ősformája | 52 |
| Az "azonosítás" a szintézis egyik alapformája. A transzcendentális idő egyetemes szintézise | 54 |
| Az intencionális élet ténylegessége és lehetősége | 56 |
| Az intencionális elemzés sajátossága | 58 |
| Az intenionális tárgy mint transzcendentális vezérfonal | 62 |
| A tárgyak egyetemes egységének eszméje és konstitúciós tisztázásuk feladata | 65 |
| Harmadik elmélkedés. A konstitúció problémája. Igazság és valóság | 69 |
| A transzcendentális konstitúció teljes fogalma az "ész" és "nem-ész" címszavai kapcsán | 69 |
| Az evidencia mint önadottság. Az evidencia változatai | 70 |
| Valóság és kvázi-valóság | 72 |
| A valóság mint az evidens igazolás korrelátuma | 73 |
| A "létező tárgy" értelmét együtt konstituálja a szokásszerű és a lehetséges evidencia | 74 |
| A világtapasztalat föltételes evidenciája. A világ a tökéletes tapasztalati evidencia viszonyeszméje | 75 |
| A materiális-ontológiai és formális-ontológiai régiók az evidenciák transzcendentális rendszerének mutatói | 76 |
| Negyedik elmélkedés. A transzcendentális ego konstitúciós problémájának kifejtése | 79 |
| A transzcendentális ego elválaszthatatlan saját élményeitől | 79 |
| Az én az élmények azonosságpólusa | 80 |
| Az én a habitualitások szubsztrátuma | 80 |
| A monász és az én teljes konkrétsága. Önkonstitúciójának problémája | 82 |
| A fenomenológiai módszer elvi kialakítása. A transzcendentális elemzés mint eidetikus elemzés | 83 |
| Kitérő az eidetikus belsőlélektan területére | 87 |
| A transzcendentális ego lehetséges élményformák univerzuma. Az élmények komposszibilitásának lényegi törvényei az együttlét és egymásra következtetés formájában | 88 |
| Az idő minden egológiai genezis egyetemes formája | 90 |
| Aktív és passzív genezis | 92 |
| Az asszociáció a passzív genezis elve | 95 |
| A transzcendentális idealizmus kérdésének megközelítése | 96 |
| Az ego cogito valódi fenomenológiai kifejtése a "transzcendentális idealizmus" formájában | 98 |
| Ötödik elmélkedés. A transzcendentális létszféra föltárásaq elvezet a monadologikus interszubjektivitáshoz | 105 |
| Az idegen tapasztalat problémájának kifejtése és szembeállítása a szolipsziczmus ellenvetésével | 105 |
| A másik noematikus-ontikus adottságmódjai az idegentapasztalat konstitúciós elméletének transzcendentális vezérfonalát alkotják | 107 |
| A transzcendentális tapasztalat visszavezetése a sajátszerűség szférájára | 109 |
| A testalkat redukciója saját testemre | 112 |
| A transzcendentális ego és a sajátszerűségére redukált önappercepció mint pszichofizikai ember | 115 |
| A sajátszerűség az élményáram ténylegességeinek és lehetőségeinek szférája | 117 |
| Az intencionális tárgy a sajátszerűség teljes monadikus konkrétságának része. Immanens transzcendencia és primordiális világ | 120 |
| Az objektív világ transzcendenciája magasabb rendű, mint a primordiális transzcendencia | 121 |
| Az idegentapasztalat intencionális kifejtésének menete | 123 |
| Az idegentapasztalat közvetett intencionalitása mint"apprezentáció" (analóg appercepció) | 125 |
| A "párosítás" az idegentapasztalat asszociációs módon konstituáló összetevője | 128 |
| Az apprezentációnak mint tapasztalásmódnak sajátos igazolási stílusa van | 130 |
| A primordiális szféra lehetőségei és ezek konstitúciós szerepe a másik appercepciójában | 133 |
| Az idegentapasztalati apprezentáció értelme | 134 |
| A monászok közösségesülése és az objektivitás első formája: az interszubjektív természet | 137 |
| Az intermonadikus közösség magasabb szintjeinek konstitúciója | 145 |
| A lelki és az egológiai-transzcendentális kifejtés párhuzamának tisztázása | 148 |
| A magasabb rendű interszubjektív közösségek intencionális analitikájának problémafölosztása | 149 |
| Az ontológiai kifejtés és helye a konstitúciós-transzcendentális fenomenológia egészében | 153 |
| Az idegentapasztalat kifejtésének metafizikai eredményei | 156 |
| A "lélektani források" hagyományos problémája és fenomenológiai tisztázása | 158 |
| Az idegentapasztalat intencionális kifejtésének áttekintő jellemzése | 165 |
| Záróelmékedések | 169 |
| A transzcendentális tapasztalat és ismeret kritikájának feladata | 169 |
| Zárszó | 170 |
| Utószó (Mezei Balázs) | 175 |
| Edmund Husserl | 197 |
| Idézett irodalom | 199 |
| A fordításban szereplő fontosabb kifejezések eredeti alakja | 203 |
| Az idegen alakban szereplő kifejezések és fordításuk jegyzéke | 209 |
Folytatás Microsoft-tal