kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| Kiadó: | Politikai Tanulmányok Intézete Alapítvány |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
| Oldalszám: | 285 oldal |
| Sorozatcím: | Kitekintés és program 1992 |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 20 cm x 14 cm |
| ISBN: | 963-0420-45-6 |
| Megjegyzés: | Fekete-fehér ábrákkal. |
| Táblázatok jegyzéke | 7 |
| Ábrák jegyzéke | 8 |
| Kemény István: Előszó | 9 |
| Bevezetés | 15 |
| Összefoglaló | 19 |
| NEMZETKÖZI TAPASZTALATOK | |
| Az állam szerepéről az egészségügyben | 37 |
| Az állam szerepének átformálódása | 38 |
| Privatizáció az egészségügyben | 41 |
| Az orvostechnikai kihívás | 45 |
| Az egészségügy finanszírozásának főbb nemzetközi tendenciái | 47 |
| Egészségügy-politikai korszakváltás | 47 |
| Az expanzió időszaka | 47 |
| A korlátozások időszaka | 50 |
| Az egészségügyi kiadások alakulásának nemzetközi trendjei | 52 |
| Az egészségügy finanszírozásának fő típusai | 60 |
| Az egészségügyi rendszerek fő típusairól | 60 |
| A magánbiztosítás és a kötelező egészségbiztosítás (társadalombiztosítás) közötti különbség | 64 |
| A költségvetési finanszírozás és a kötelező biztosítás közötti eltérés | 62 |
| Az egészségbiztosítás további fontos kérdései | 67 |
| A magánbiztosítás néhány jellemző vonása Nyugat-Európában | 70 |
| A kiadások korlátozására irányuló stratégiák | 74 |
| Általános kérdések | 74 |
| Az orvosok és a kórházak finanszírozásának típusai | 76 |
| A kórházak finanszírozása | 80 |
| Piaci retorika - növekvő szabályozás: a kiadások korlátozására irányuló törekvések | 82 |
| Európai "útkeresés": a szabályozott verseny | 87 |
| Az angol, a holland és a svéd reform jellemzői | 89 |
| Anglia | 89 |
| Hollandia: a Dekker-javaslat | 91 |
| Svédország: a "köz"-szférán belüli verseny | 93 |
| Hasonlóságok és különbségek | 95 |
| Az Egyesült Államok egészségügyi rendszere | 99 |
| Bevezető | 99 |
| Az egészségügyi szolgáltatások fő strukturális jellemzői | 101 |
| A szolgáltatások hagyományos formái | 101 |
| A HMO-k legfontosabb jellemzői | 106 |
| Az egészségügy finanszírozásának fő jellemzői | 108 |
| A Blue Cross-Blue Shield fő jellemzői | 109 |
| A profitérdekeltségű magánbiztosítás | 110 |
| Kormányzati biztosítási programok: a Medicare és a Medicaid | 111 |
| A biztosítási piac főbb jellemzői | 113 |
| Az egészségügyi kiadások alakulása | 118 |
| Strukturális változások a nyolcvanas években | 121 |
| Az állami beavatkozás fő jellemzői | 127 |
| Kormányzati törekvések a rendszer szabályozására | 127 |
| Törekvések az általános egészségügy-biztosítás bevezetésére | 130 |
| Piacösztönzés - a költségek csökkentése érdekében | 132 |
| A betegségcsoportok (DRG) alapján történő finanszírozás | 134 |
| Néhány tanulság | 136 |
| Összefoglalás helyett: a főbb reformelképzelések | 138 |
| Az önkormányzati "modell": a finn egészségügyi rendszer | |
| Bevezető | 141 |
| Az egészségügyi rendszer társadalmi és politikai környezete | 145 |
| Az egészségügyi szakigazgatás, tervezés és finanszírozás | 148 |
| Az egészségügyi szolgáltatások strukturális sajátosságai | 150 |
| A magánegészségügy és a betegségbiztosítás | 150 |
| Az alapellátás: az egészségügyi központok | 152 |
| A kórházi ellátás | 154 |
| Kitérő: a finn és a magyar kórházi hierarchia és munkaerő-struktúra összehasonlítása | 155 |
| A "politikacsinálás" technikája: A Személyes Orvos Program | 157 |
| Néhány összegző gondolat | 158 |
| Legfontosabb tanulságok | 163 |
| Paradigmaváltás | 165 |
| A '90-es évtized | 166 |
| RÉGI ÉS ÚJ CSAPDÁK: A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY REFORMJÁRÓL | |
| A magyar egészségügy: az államszocialista örökség és a reform fő kérdései | 171 |
| Bevezető | 171 |
| Vázlat az államszocialista egészségügy válságáról | 172 |
| Az egészségügyi rendszer alapvető "deformációi" | 172 |
| A lakosság egészségi állapotának a megítélése | 176 |
| Az erőforrások: a hiány és a pazarlás paradoxona | 180 |
| Az államszocialista "menedzsment" | 182 |
| Az egészségügy "duális rendszere" | 190 |
| Összefoglalás helyett | 191 |
| Az egészségügy reformjáról | 193 |
| Néhány előzmény | 193 |
| A hivatalos célok | 195 |
| A "válságtudat" problémáiról | 198 |
| Régi és új csapdák - avagy: ahogy a reform halad | 201 |
| Javaslatok a kötelező egészségügyi biztosítás fő jellemzőire | 207 |
| Bevezető | 207 |
| Kiindulópontok a kötelező egészségügyi biztosítás szerepének és fő jellemzőinek a meghatározásához | 208 |
| A környezeti feltételekről | 208 |
| Kinek az érdekeit képviselik a biztosító(k)? | 210 |
| A stratégiai irányokról | 212 |
| A kötelező egészségügyi biztosítás felépítésének alapvető jellemzői | 216 |
| Ki a jogosult, azaz kire terjed ki a kötelező egészségügyi biztosítás? | 216 |
| Honnan származnak a biztosító(k) bevételei? Milyen módon határozzák meg a biztosítási díjat? | 219 |
| Hogyan épüljön fel a biztosítást megvalósító szervezetrendszer? | 221 |
| Ki gyakorolja az ellenőrzést a biztosító(k) felett? | 223 |
| Milyen szolgáltatásokra terjedjen ki a kötelező biztosítás? Mely szolgáltatások esetén fizessen közvetlenül hozzájárulást a páciens? | 225 |
| Hogyan (milyen korlátok között) gyakorolhatja jogát a biztosított? | 231 |
| A szolgáltatást nyújtó intézményeknek milyen követelményeknek kell megfelelniük ahhoz, hogy a biztosító szerződést köthessen velük? Ki jogosult az intézmények "minősítésére" | 232 |
| A biztosító(k) és a szolgáltatást nyújtó intézmények kapcsolatának szabályozása (a szerződés tartalmi kérdései) | 232 |
| Milyen fellebbezési lehetőségei vannak a járulékfizetőknek? | 233 |
| Az egészségügyi reform néhány kulcskérdéséről | 234 |
| Javaslat az egészségügy-politika új intézményi kereteire | 234 |
| A "magán" és a "köz" viszonyáról az egészségügyben | 239 |
| Javaslatok az alapellátás új irányítási rendszerére | 241 |
| A szerkezetátalakítás néhány összetevője | 243 |
| Utószó | 247 |
| Függelék: fogalmi keretek | 255 |
| Irodalom | 273 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.