Egri csillagok

Fülszöveg

MSfím

, I ' I ] ¦ ¦
: ' ' ¦ I i ' , • ¦ ! ¦ ¦¦ ) I ' 'i I i ;
Il . ( , I V M^ '^lyl
•
'í
'¦I il'
í' I I i !/¦/ i . ,
I ¦ í I : ' I :
.! ¦ • .t " ; i í,
¦¦ I r ¦
í
, ' i
I I / , ¦ i , i ;
¦ !! M í I . ¦ I : ¦
: I . I ; i
l;:, l: :! i ' /

! : i ! r : ¦
GÁRDONYI GÉZA
fJ863. augusztus 3-1922. október 30.)
Gyermekkorát, elemi és középiskolai éveit észak-magyarországi és dunántúli falvakban és városokban töltötte. 1882-ben elvégezte az egri tanítóképzőt, majd éveken át tanítóskodott. Győrben, Szegeden és Pesten különféle napilapoknál dolgozott. A századfordulóra divatos és kedvelt író lett. Rövid pesti kitérő után 1897-ben Egerbe költözött, s ott titokzatos, zárkózott életet élt. Az irodalmi élettel azonban nem szakította meg kapcsolatát, rendszeresen publikált, több irodalmi társaság tagja lett. A Magyar írók Szövetsége 1920-ban tudta nél-kili elnökévé választotta, amit az író nagy megtiszteltetésnek vett.
Gárdonyi regényírói pályájára a rendkívüli gon-dólati... Tovább

Fülszöveg

MSfím

, I ' I ] ¦ ¦
: ' ' ¦ I i ' , • ¦ ! ¦ ¦¦ ) I ' 'i I i ;
Il . ( , I V M^ '^lyl
•
'í
'¦I il'
í' I I i !/¦/ i . ,
I ¦ í I : ' I :
.! ¦ • .t " ; i í,
¦¦ I r ¦
í
, ' i
I I / , ¦ i , i ;
¦ !! M í I . ¦ I : ¦
: I . I ; i
l;:, l: :! i ' /

! : i ! r : ¦
GÁRDONYI GÉZA
fJ863. augusztus 3-1922. október 30.)
Gyermekkorát, elemi és középiskolai éveit észak-magyarországi és dunántúli falvakban és városokban töltötte. 1882-ben elvégezte az egri tanítóképzőt, majd éveken át tanítóskodott. Győrben, Szegeden és Pesten különféle napilapoknál dolgozott. A századfordulóra divatos és kedvelt író lett. Rövid pesti kitérő után 1897-ben Egerbe költözött, s ott titokzatos, zárkózott életet élt. Az irodalmi élettel azonban nem szakította meg kapcsolatát, rendszeresen publikált, több irodalmi társaság tagja lett. A Magyar írók Szövetsége 1920-ban tudta nél-kili elnökévé választotta, amit az író nagy megtiszteltetésnek vett.
Gárdonyi regényírói pályájára a rendkívüli gon-dólati és stiláris sokszínűség jellemző. Az én falum (1898) tényközlő realizmusa az álomkép-sz ;rűséggel párosul, A láthatatlan ember (1901) és az Isten rabjai magán viseli a szecessziós történelmi regény minden fontosabb jegyét és fe dolgozza főbb témáit, Az öreg tekintetes (1^905) a „nemesi udvarház" pusztulásának iro-dalijii tradícióját folytatja. Legismertebb regényéhek, az Egri csillagoknak (1899) megrázó története és helyenként idillikus képei azt a tudatot erősítik, hogy a nemzet a nép önfeláldozó hősiességével menthető meg. E mondandójával, burjánzó történetével, csatajeleneteivel, nagyszerűen megalkotott, feledheteden hőseivel méltán vált nemzeti irodalmunk egyik legnépszerűbb és legolvasottabb irodalmi alkotá-
sava. Vissza