Fülszöveg
A prózaíró alkotásának sajátos és tanulságos részét teszik a rövidebb írások: novellák, elbeszélések, karcolatok. Sok mindent elárulnak az író fejlődéséről, művészetének, alkotói módszereinek, ember- és világlátásának alakulásáról, éréséről, elmélyüléséről.
Négy évtized terméséből válogatta Egri Viktor, államdíjas írónk, új kötetének anyagát: maga a könyv két részre oszlik, éles gátként, elválasztó vonalként húzódik köztük az író és irodalmunk hallgatásának közel évtizednyi időszaka. Bár néma időszak volt, mégsem meddő, főleg Egri esetében: a megismerés, az érés évei voltak, a szenvedés, de egyben a belső tisztulás esztendei is - a gátját tört, irdatlanná tornyosult embertelenség időszaka, mely a szenvedések infernóján keresztül vitte a művészt, hogy felismerje az igazi emberséget, eljusson a társadalmi igazság, a szocializmus megismeréséhez és igenléséhez.
Már maga az a tény, hogy a kötet csaknem egy fél évszázad termését öleli fel, természetessé teszi az összegyűjtött anyag...
Tovább
Fülszöveg
A prózaíró alkotásának sajátos és tanulságos részét teszik a rövidebb írások: novellák, elbeszélések, karcolatok. Sok mindent elárulnak az író fejlődéséről, művészetének, alkotói módszereinek, ember- és világlátásának alakulásáról, éréséről, elmélyüléséről.
Négy évtized terméséből válogatta Egri Viktor, államdíjas írónk, új kötetének anyagát: maga a könyv két részre oszlik, éles gátként, elválasztó vonalként húzódik köztük az író és irodalmunk hallgatásának közel évtizednyi időszaka. Bár néma időszak volt, mégsem meddő, főleg Egri esetében: a megismerés, az érés évei voltak, a szenvedés, de egyben a belső tisztulás esztendei is - a gátját tört, irdatlanná tornyosult embertelenség időszaka, mely a szenvedések infernóján keresztül vitte a művészt, hogy felismerje az igazi emberséget, eljusson a társadalmi igazság, a szocializmus megismeréséhez és igenléséhez.
Már maga az a tény, hogy a kötet csaknem egy fél évszázad termését öleli fel, természetessé teszi az összegyűjtött anyag témabeli gazdagságát és tükrözi az író fejlődését mind a téma választásban, mind pedig a témák feldolgozásában, a feldolgozás művészi formájában.
A kötet novellái és elbeszélései világosan mutatják Egri írói útját - a polgári humanizmustól a harcos szocializmusig. Írásaiban elsősorban az érzésekhez szól - nem ösztönösen, felületesen, hanem logikusan felépített, írói tudatossággal. Alakjai elevenek, hitelesek - az író minden ízükben jól ismeri őket, ezért olvasás közben nekünk is meghitt ismerőseinkké lesznek.
Életünk egy darabjával találkozunk a könyvben: igen, a magam,a magad életével, akik - legalább részben - kortársai vagyunk az írónak, egykor társai a visszanyert emberi méltóságban, az élet örömében. Keveredik bennük az általános emberi és sajátos, helyhez kötött, szlovákiai elem: hangjuk, színük, zamatjuk a mi tegnapunkat és mánkat idézi.
Egri új novellás kötete irodalmunk figyelemre méltó eseménye. Mondandója nem csupán egy nemzetiség szűk köréhez szól: írásai megérdemlik, hogy ezen túl, a testvérnépek irodalmi közvéleményében is visszhangra találjanak.
Vissza