Egy asszony meg a lánya
Szerző
Szerkesztő
Fordító
Lektor
Budapest
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Részlet:
Ó, azok a szép idők, mikor férjhez mentem, és odahagytam a falumat, hogy Rómába jöjjek. Ismerik a dalt:
Esketője idején a ciociara
Zsineget vagy bocskort visz az új házba.
De én...
Tovább
Előszó
Részlet:
Ó, azok a szép idők, mikor férjhez mentem, és odahagytam a falumat, hogy Rómába jöjjek. Ismerik a dalt:
Esketője idején a ciociara
Zsineget vagy bocskort visz az új házba.
De én mindent odaadtam az uramnak, a zsineget is meg a bocskort is, mert ő volt az én uram, és mert felvitt magával Rómába, és én ennek örültem, és nem tudtam, hogy éppen ott vár rám a balsors. Kerek volt az arcom, nagy fekete szemem határozottan nézett a világba, fekete hajamat, ami csaknem a szememig lenőtt, két kötélvastag fonatba szorítottam. Ha korallpiros szám nevetésre állt, kivillant a két fehér szabályos, tömött fogsorom. Erős voltam akkoriban. s egy rongytekercsen a fejemen akár félmázsát is elvittem.
Vissza
Fülszöveg
Alberto Moravia jó hatvan évig volt a huszadik század olasz irodalmi életének egyik főszereplője. Nálunk hosszú évtizedeken keresztül ő számított az első számú olasz írónak. Regényeinek, elbeszéléseinek hosszú sora jelent meg újra meg újra magyarul is, legtöbbnyire az Európa Könyvkiadó gondozásában. A Közönyösök, A megalkuvó, A megvetés, Az unalom, A figyelem, az 1934 vagy akár Levelek a Szaharából "egzisztencialista" Moraviája éppúgy hatalmas közönségsikert aratott, mint a "neorealista" Moravia: az, aki a Római történetek-et, A római lány-t, vagy a filmen is világhírűvé tett Egy asszony meg a lányá-t írta.
A két Moravia valójában egy és ugyanaz. Ahogy a gazdag életmű valamennyi Moravia-hőse, az asszony meg a lánya, Cesira és az ő baljósan esendő, szépséges Rosettája sem csak a háborúvég zűrzavarából kivezető utat keresi feketézők, állativá aljasult emberek, jóhiszemű tévelygők, parasztok, nácik és fasiszták, katonák és martalócok ijesztő nyüzsgésében, hanem egyúttal az élhető és...
Tovább
Fülszöveg
Alberto Moravia jó hatvan évig volt a huszadik század olasz irodalmi életének egyik főszereplője. Nálunk hosszú évtizedeken keresztül ő számított az első számú olasz írónak. Regényeinek, elbeszéléseinek hosszú sora jelent meg újra meg újra magyarul is, legtöbbnyire az Európa Könyvkiadó gondozásában. A Közönyösök, A megalkuvó, A megvetés, Az unalom, A figyelem, az 1934 vagy akár Levelek a Szaharából "egzisztencialista" Moraviája éppúgy hatalmas közönségsikert aratott, mint a "neorealista" Moravia: az, aki a Római történetek-et, A római lány-t, vagy a filmen is világhírűvé tett Egy asszony meg a lányá-t írta.
A két Moravia valójában egy és ugyanaz. Ahogy a gazdag életmű valamennyi Moravia-hőse, az asszony meg a lánya, Cesira és az ő baljósan esendő, szépséges Rosettája sem csak a háborúvég zűrzavarából kivezető utat keresi feketézők, állativá aljasult emberek, jóhiszemű tévelygők, parasztok, nácik és fasiszták, katonák és martalócok ijesztő nyüzsgésében, hanem egyúttal az élhető és átélhető emberi életet, a szabályt, a mintát is a városok, a falvak valóságos és a hagyomány, az értékek képletes pusztulásának közepette.
Vissza Témakörök
- Szépirodalom > Regény, novella, elbeszélés > Az író származása szerint > Európa > Olaszország
- Szépirodalom > Regény, novella, elbeszélés > Tartalom szerint > Történelmi regények > Legújabb kor > II. világháború
- Szépirodalom > Regény, novella, elbeszélés > Tartalom szerint > Családregények
- Szépirodalom > Regény, novella, elbeszélés > Tartalom szerint > Lélektani regények
- Szépirodalom > Regény, novella, elbeszélés > Tartalom szerint > Filmregények
Folytatás Microsoft-tal