Egy dadogás története

Fülszöveg

„Akkor hát úgy teszek, mintha elmesélnék mindent, ahogy volt, ahogy tudom, ahogy mesélni könnyebb, pedig hát ez is csak olyan lesz, mint minden konstrukció: amit nem az ember talál ki, az kitalálja magát, vagy még csak ki sem, elbúvik a vaktükörben. Imaginárius földrajzot és személyes kronológiát rendelek hozzá, minden úgy történt immár, ahogy el tudom mesélni. Lehetne regényt is írni, nem is egyet, bár én azt szeretném, azt remélem, hogy ebből az anyagból többet nem fogok, ezen továbblépek. író vagyok, regényeket baltázok el."
„Szülőföldet akartam írni magamnak, mintha csak úgy volna az, hogy írunk egyet, amikor arra van szükség, hogy legyen, vagy lett volna. Senki sem találhat ki magának szülőföldet a semmiből, mindenki hozott anyagból dolgozik." A hozott anyag ebben a regényben Vida Gábor életrajza, amelybe élettörténete mellett az előző nemzedékek históriája és Erdély is beletartozik. Az Arad melletti Kisjenőn felnövő író apai ága a mai magyar határtól pár kilométerre élt,... Tovább

Fülszöveg

„Akkor hát úgy teszek, mintha elmesélnék mindent, ahogy volt, ahogy tudom, ahogy mesélni könnyebb, pedig hát ez is csak olyan lesz, mint minden konstrukció: amit nem az ember talál ki, az kitalálja magát, vagy még csak ki sem, elbúvik a vaktükörben. Imaginárius földrajzot és személyes kronológiát rendelek hozzá, minden úgy történt immár, ahogy el tudom mesélni. Lehetne regényt is írni, nem is egyet, bár én azt szeretném, azt remélem, hogy ebből az anyagból többet nem fogok, ezen továbblépek. író vagyok, regényeket baltázok el."
„Szülőföldet akartam írni magamnak, mintha csak úgy volna az, hogy írunk egyet, amikor arra van szükség, hogy legyen, vagy lett volna. Senki sem találhat ki magának szülőföldet a semmiből, mindenki hozott anyagból dolgozik." A hozott anyag ebben a regényben Vida Gábor életrajza, amelybe élettörténete mellett az előző nemzedékek históriája és Erdély is beletartozik. Az Arad melletti Kisjenőn felnövő író apai ága a mai magyar határtól pár kilométerre élt, anyja Barótról, a Székelyföld mélyéről érkezett. E két végpont között Erdély egyszerre lesz metafora és ütközőtér, ahol a különböző vallások, nyelvváltozatok, mentalitások, reflexek és tájak fontos szerepet játszanak, karaktert formálnak, távlatot adnak. „Ugyan mi lehetne más a szabadság, ha nem a hitnek a tudással és a valósággal való egybehangzása?" - teszi fel a kérdést a regény lapjain. Az Egy dadogás története így lesz írói pályakép, egy térségnek és magának az önéletrajziságnak is a regénye. Vissza