Egy dadogás története - ÜKH 2017

Tartalom

"Szülőföldet akartam írni magamnak, mintha csak úgy volna az, hogy írunk egyet, amikor arra van szükség, hogy legyen, vagy lett volna. Senki sem találhat ki magának szülőföldet a semmiből, mindenki hozott anyagból dolgozik." - ez a hozott anyag ebben a remek regényben Vida Gábor életrajza, amelybe beletartozik édesapja és édesanyja élettörténete mellett, az előző nemzedékek históriája és Erdély történelme is. Az Arad melletti Kisjenőn felnövő író apai ága a mai magyar határtól pár kilométerre élt, anyja Barótról, Székelyföld mélyéről érkezett; ekképpen e két végpont között Erdély egyszerre lesz metafora és nagyon is valóságos ütközőtér, ahol a különböző vallások, nyelvváltozatok, mentalitások, reflexek és tájak játszanak fontos szerepet: formálnak karaktert, adnak távlatot. "Ugyan mi lehetne más a szabadság, ha nem a hitnek a tudással és a valósággal való egybehangzása?" - teszi fel a kérdést a regény lapjain.
Az Egy dadogás története így lesz egy írói pályakép, egy térségnek és magának az önéletrajziságnak is a fantasztikus regénye.



őry Kalatin a Budapesti Fókusz könyvesbolt vezetője beszél a Rákóczi úti üzlet történetéről, hivatásáról és könyvekről.


Kamaszként kezdte írni emlékiratait Vida Gábor, majd több nekirugaszkodás – vagy ahogy ő fogalmaz: kacskaringó – után készült el az Egy dadogás története. Önéletrajz ez, ám a gyerekkortól a felnőtté válásig tartó fejlődés hátterében ott húzódik Erdély huszadik századi története.


Lábass Endre és Vida Gábor vehette át az Artisjus székházában október 13-án a Déry-díjat.


Tegnap nyilvánosságra hozták a 2018-as Libri Irodalmi Díj döntőseinek névsorát. A 10 könyvet a Libri által felkért 107 tagú neves közéleti személyiségekből álló szakmai bizottság szavazatai alapján állították össze. E 10 könyv közül választja meg szavazással a közönség és az ötfős zsűri (Bálint András, Beck Zoltán, Fullajtár Andrea, Károlyi Csaba, Szilágyi Zsófia) a győztest. A díjat május 15-én adják át. Mutatjuk a listát!


Erdélyről rengeteg közhelyet tudnánk felsorolni a medvékről, a hegyekről, Csíksomlyóról, a székely ember bicskájáról, köménypálinkájáról és durvaságáról, de valójában azt hiszem, hogy még mindig nem tudunk semmit arról, hogy mit jelent partiumi magyarnak vagy székelynek, magyarországi fogalmakkal operálva erdélyinek lenni. Vida Gábor regénye, pontosabban memoárja ezt az Erdély képet árnyalja, miközben éppenséggel a nagy Erdély regény megírásának lehetetlen feladata elől tért ki ezzel művével.


A moly.hu-n már 2015 óta szavazza meg a zsűri és a közönség a Merítés-díjasokat. Az oldalon a napokban hozták nyilvánosságra a szépirodalom (próza) kategóriában díjra jelölt tíz művet.


Vida Gábor Egy dadogás története című memoárja lett a moly.hu Merítés-díj szépirodalmi kategóriájának abszolút győztese, ugyanis a könyv elnyerte a közönség és a zsűri díját is.


Máté Gábor pályáját a legendás kaposvári Csiky Gergely Színházban kezdte, majd 1987-ben a Katona József Színházban folytatta, ahol színészként, rendezőként közel harminc éve dolgozik. Sőt 2011 óta ő dirigálja az intézményt. Az ősz folyamán jelent meg Színházi naplók címmel könyve, melyből számtalan, azóta már legendássá vált előadás próbafolyamatát ismerhetjük meg, sőt betekintést nyerhetünk mindennapjaiba is. A magyar kortárs színjátszás megkerülhetetlen alkotóját könyve megjelenése apropóján olvasási szokásairól, könyvélményeiről kérdeztük.


Talán nem túlzás azt mondani, hogy az egri Kepes Intézetbe a kortárs magyar irodalom nagyjai hazajárnak. Tavaly Závada Pál, Térey János, Margócsy István és Kepes András voltak az intézmény vendégei, idén januárban pedig Krusovszky Dénes járt náluk. Februárban Erdélyből Vida Gábor, és Szegederől Szilasi László érkezik Észak-Magyarország második legnépesebb városába, hogy könyveiről a Kepes Irodalmi Estek házigazdájával, Molnár Ferenccel beszélgessenek.

Témakörök