Fülszöveg
y .Ormos István (1950) arabista és sémi filológus, a bu-V"' dapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett
T diplomát 1978-ban. 1977-ben Bagdadban arab, 1978-
' % ^ ^ tói 1980-ig Kairóban etióp és arab tanulmányokat foly-
^ jLi^ftíí^ tátott. 1980 óta a Sémi Filológiai és Arab Tanszék mun-^ tt^lSr^^ katársa; egyetemi tanár (2012). 1983 és 2006 között
^ mellékállásban dolgozott az MTA Könyvtárának Kele-m^^í^l^^^Á^^ ' ^^ Gyűjteményében. Publikációi magyar, angol, német P^^l JSlf^^^ ^^ ^^^ nyelven jelentek meg. Tanulmányaiban fog-
lalkozott az arab hangtan kérdéseivel, az arab-iszlám ixtira oryostörténet problémáival, a korai magyar történelem ^^^^ forrásainak kérdéseivel, az etióp hagiográfia prob-
lémáival, Etiópia nyelveinek tárgykörével, a magyar orientalisztika történetével. Legjelentősebb műve a kairói Francia Régészeti Intézet kiadásában 2009-ben megjelent kétkötetes nagymonográfia: Max Herz (1856-1919): His Life and Activities. Ez a mű Herz Miksa magyar építész...
Tovább
Fülszöveg
y .Ormos István (1950) arabista és sémi filológus, a bu-V"' dapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett
T diplomát 1978-ban. 1977-ben Bagdadban arab, 1978-
' % ^ ^ tói 1980-ig Kairóban etióp és arab tanulmányokat foly-
^ jLi^ftíí^ tátott. 1980 óta a Sémi Filológiai és Arab Tanszék mun-^ tt^lSr^^ katársa; egyetemi tanár (2012). 1983 és 2006 között
^ mellékállásban dolgozott az MTA Könyvtárának Kele-m^^í^l^^^Á^^ ' ^^ Gyűjteményében. Publikációi magyar, angol, német P^^l JSlf^^^ ^^ ^^^ nyelven jelentek meg. Tanulmányaiban fog-
lalkozott az arab hangtan kérdéseivel, az arab-iszlám ixtira oryostörténet problémáival, a korai magyar történelem ^^^^ forrásainak kérdéseivel, az etióp hagiográfia prob-
lémáival, Etiópia nyelveinek tárgykörével, a magyar orientalisztika történetével. Legjelentősebb műve a kairói Francia Régészeti Intézet kiadásában 2009-ben megjelent kétkötetes nagymonográfia: Max Herz (1856-1919): His Life and Activities. Ez a mű Herz Miksa magyar építész életét és tevékenységét dolgozza föl messzemenően támaszkodva levéltári dokumentumokra. Herz műemlékvédőként, múzeumigazgatóként és magánépítészként dolgozott Kairóban 35 éven át (1880-1914) és döntő szerepet játszott az arab-iszlám műemlékekben az egész földön leggazdagabb város építészeti emlékeinek megmentésében, megóvásában és helyreállításában. Az egyes építmények kontextusában a mű tárgyalja Kairó, illetőleg Egyiptom kultúrtörténetének több fontos részletkérdését is.
Kmoskó Mihály (1876-1931) katolikus pap, a Budapesti Tudományegyetem Hittu- ^ dományi, majd Bölcsészettudományi Karán az ószövetségi szentírástudomány és a keleti nyelvek (héber; sémi nyelvek) nemzetközi hírű professzora, az MTA levelező | tagja. Sokrétű kutatásainak középpontjában a szír irodalom és a korai magyar történelem keleti forrásainak vizsgálata állott. Szlovák születésű, ám teljességgel elmagyarosodott, kettős identitású emberként az I. világháború utáni években jelentős politikai tevékenységet fejtett ki annak érdekében, hogy Szlovákia a jövőben is hia-radjon meg a szentistváni Magyarország keretein belül. 1916-ban a magyar kormány és a magyar katolikus egyház megbízásából az egyház helyzetét tanulmányozta az akkori Szíriában, különös tekintettel arra, hogy az egyház, mindenekelőtt az egy- ^ házi iskolák működésének fenntartása érdekében hogyan lennének helyettesíthetők i azok az elsősorban francia és olasz katolikus papok, akiket hadbalépését követően az Oszmán Birodalom - mint ellenséges államok alattvalóit - területéről kiutasított. : Hivatalos útijelentése, amely kiadványunk függelékét képezi, fényt vet Magyarország I. világháború alatti történelmének egy mindeddig szinte teljesen ismeretlen aspektusára, amely ugyanakkor szervesen illeszkedik jelentős korabeli, Keletre tekintő szellemi, gazdasági és politikai áramlatokba-törekvésekbe.
Vissza