Egy európai alkotmány felé

Előszó

A Faludi Ferenc Akadémia Európa-műhelye két másik társszervező intézménnyel - az OCIPE Magyarországgal és a Barankovics István Akadémia Alapítvánnyal - közösen tartotta meg egy év munkáját összefoglaló témazáró konferenciáját „A nizzai emberi jogi karta és a Konvent: egy európai alkotmány felé?" címmel 2002. március 1-én a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának dísztermében. A konferencia kiinduló pontját az adta, hogy a Faludi Akadémia Európa-műhelyének tagjai egy éven keresztül hozzávetőleg 10 műhelytalálkozó és két hétvégi szeminárium keretében foglalkoztak a nizzai csúcson 2000. decemberében kihirdetett Alapvető Jogok Chartájával (Charter of Fundamental Rights), illetve annak alkotmányjogi háttérfogalmaival. Az éves program részét alkotta az ugyanezen témában egyetemisták és fiatal értelmiségiek számára kiírt esszépályázat is. Az évzáró konferencián azokat az előadókat kívántuk szélesebb közönség előtt megszólaltatni, akik az évközi műhelytalálkozások alkalmával már nagysikerű előadást tartottak, valamint az esszépályázat ünnepélyes eredményhirdetésére is sor került. A konferencia tematikus célja az volt, hogy az európai belpolitikai életet, valamint a csatlakozni vágyó országok jövőjét nagy mértékben meghatározó események tartalmi elemzését végezze el, vagyis áttekintse a Nizzában megszületett Alapvető Jogok Chartáját, és az akkor ülését megnyitó „alkotmányozó" Konvent lehetséges hatását Európa jövőjére vonatkozóan, különös tekintettel arra, hogy a nizzai alapjogi karta a dokumentum kidolgozói szándéka szerint egy későbbi európai alkotmány részét (praembulumát) fogja képezni. A 'Konvent' kifejezés is nyilvánvaló kapcsot képez az intézményi reformok kimunkálásán munkálkodó „alkotmányozó" Konvent és a Nizzában összeült, az alapvető emberi jogokat deklaráló kartát megalkotó gyűlés (konvent) között. Vissza