Egy felmentő ítélet!

Előszó

2003. november 6-án a Fővárosi Ítélőtábla felmentett engem és társamat, ifj. Hegedűs Lórántot az ellenünk közösség elleni izgatás bűntette miatt emelt vád alól. 2002. december 6-án a Fővárosi Bíróság mindkettőnk bűnösségét megállapította, velem szemben 525 000 Ft pénzbüntetést szabott ki, II. rendű ifj. Hegedűs Lóránttal szemben 1 év 6 hónap börtönbüntetést, melynek végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. Az Ítélőtábla felmentő ítélete rögtön nagy vihart kavart, és a baloldali liberális értelmiség jelenleg is kétségbe vonja ennek az ítéletének a létjogosultságát. Kovács László külügyminiszter nyomban, az ítélet kihirdetése után aggodalmát fejezte ki a felmentés miatt, ami véleményem szerint nem politikusi magatartás, mert megnyilatkozása alkalmas arra, hogy borzolja a kedélyeket, hogy megrendítse a független magyar igazságszolgáltatásba vetett állampolgári bizalmat. A Mazsihisz is rögtön reagált az ítéletre, ami egyáltalán nem meglepő, ám úgy gondolom, hogy szándékunknak, miszerint az ítélet ellen nemzetközi bírósághoz akarnak fordulni nincs jogi relevanciája, hiszen a Mazsihisz ebben a ügyben egyáltalán nem volt érintett.
A büntető-ügy története úgy kezdődött, hogy 2001 augusztusában felkértem ifj. Hegedűs Lóránt református lelkészt és országgyűlési képviselőt arra, hogy a MIÉP XVI. kerületi szervezetének Ébresztő című időszaki kiadványában augusztus 20-a alkalmából írjon egy vezércikket. Arra vonatkozóan, hogy a cikk miről szóljon semmiféle utalást nem tettem, hiszen tisztában voltam azzal, hogy ifj. Hegedűs Lóránt Szent Istvánról és a magyar történelemről fog megemlékezni, olyan formán, hogy bizonyos értelemben a jelenünkre vonatkoztatható következtetések is írásában szerepelni fognak. Vissza