| Bevezetés | 7 |
| Ami történt | |
| Az 1984-85-ben végrehajtott szervezeti reform alapelvei | 23 |
| Első alapelv: állami vállalati szervezeti reformot kell végrehajtani | 23 |
| Második alapelv: a vállalati szervezeti formákat erőteljesen differenciálni kell (mégpedig elsősorban nem a tulajdonforma alapján) | 27 |
| Harmadik alapelv: az államigazgatás és a gazdálkodás egymástól való szétválasztása a versenyszektorban | 40 |
| Negyedik alapelv: a kollektív és az egyszemélyi vállalatvezetés hatékonyabb kombinációja, a dolgozók vállalatvezetésben való közvetlen részvétele | 50 |
| Ötödik alapelv: a tőkeáramlás fokozása a társadalmi tulajdonon belül | 57 |
| Az alapelvek összefoglaló értékelése | |
| Jegyzetek | |
| Az 1984-es döntés előkészítésének érdemi dilemmái | 68 |
| Gazdaságpolitikai vagy / és szervezeti váltás? | 68 |
| Gazdasági vagy / és politikai rendszertan? | 77 |
| Fokozatosság vagy ugrás? | 90 |
| Jegyzetek | 99 |
| A múlt, a jelen és a jövő keveredése az 1984-es szabályozásban | 101 |
| Első dilemma: vállalati önkormányzat avagy önigazgatás | 101 |
| Küzdelem a hierarchikus államigazgatási jogok fenntartásáért, illetve ez ellen | |
| Vállalati típus vagy vállalatvezetési forma | 115 |
| A vállalati besorolás körüli "csata" | 118 |
| A törvényességi felügyeletért való küzdelem | 124 |
| A tröszti probléma | 134 |
| A vállalatvezetés körüli vita | 136 |
| Jegyzetek | |
| Ahogy történt | |
| A szervezeti reform előkészítésének technikai problémáiról | 147 |
| Az előkészítő munka menetéről | 147 |
| Viták és a tömegkommunikáció | 159 |
| Jegyzetek | 169 |
| A magyar 1984-es szervezeti reform a nemzetközi tapasztalatok tükrében | 171 |
| Vannak-e a szocialista gazdaságnak általános szervezetrendszeri törvényszerűségei? | 171 |
| A szociailsta gazdasági reformok két nagy szervezeti irányvonaláról | 174 |
| A két irányzat alapismérvei | 178 |
| A két irányzat közös szervezeti vonásai | 185 |
| Szervezeti reformunk és a KGST-integráció | 196 |
| Másoljuk-e a Nyugatot? | 200 |
| Jegyzetek | 207 |
| A magyar fejlődés értékelése | 209 |
| Az 1957 előtti korszakok hatásai | 209 |
| Gazdasági reform és az 1957 utáni fejlődés | 213 |
| A szervezetfejlesztés kérdései a mezőgazdasági reform előtt | 218 |
| Az 1966-68-as gazdasági reform szervezeti elvei | 226 |
| A szervezeti elvek felsorolása | 231 |
| A szervezeti konstrukció belső ellentmondásai | 239 |
| A reform kibontakozása és a visszarendeződés | 244 |
| A bevezetés utáni időszakról | 245 |
| Az elvek és a gyakorlat szétválásának kiéleződése | 248 |
| A vállalati törvény körüli csata | 256 |
| Jegyzetek | 261 |
| Ami még hátravan | |
| A központi állami gazdaságirányítás továbbfejlesztésének irányairól | 267 |
| Az államszervezet hármas értelmezése | 267 |
| A központi gazdaságirányítás szervezetrendszerének fejlesztése | 283 |
| Az Országgyűlés és az Elnöki Tanács alatt álló szervezetrendszer | 283 |
| A Minisztertanács | 287 |
| A gazdasági-funkcionális-ágazati dualizmus feladásának szükségessége | 292 |
| A túlszabályozás leküzdésének esélyeiről | 307 |
| Jegyzetek | 326 |
| A társadalmi tulajdon problémái - tulajdonosi szervezet | 329 |
| A tulajdon közgazdasági-jogi és szervezetszociológiai vonatkozásainak elkülönítése | 329 |
| Az állami tulajdon átértelmezése | 339 |
| A tulajdon szociálpszichológiai tartalma - a vállalkozás | 347 |
| Össznépi és csoportelemek az állami tulajdonban | 362 |
| Vagyonközpontok létrehozása és a tőkeáramlásra alkalmas nagyvállalati formák | 366 |
| Jegyzetek | 384 |
| Az érdekképviseleti szervezet perspektíváihoz | 386 |
| Az érdekképviselet értékzavarai | 386 |
| Az érdekképviselet mint társadalmi szervezet | 403 |
| Az érdekképviseleti szervezet differenciálása és integrálása | 414 |
| Jegyezetek | 425 |
| Zárszó | 427 |