| Kiadó: | Művészetbarátok Egyesülete |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
| Oldalszám: | 197 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 20 cm x 13 cm |
| ISBN: | 963-212-928-8 |
| Megjegyzés: | Nádudvari Nagy János szerző által dedikált példány. Néhány fekete-fehér ábrával, fotóval illusztrálva. |
| Nádudvari Nagy Jánosról | 5 |
| Az ember mindig egyedül van | 9 |
| Szembenézni | 11 |
| Régi téli esték | 12 |
| Egy sejtés azt súgta | 13 |
| Sárgán úszott a hold | 14 |
| Rabló | 16 |
| Mindenütt otthon | 17 |
| Elaludt | 18 |
| Merre találom? | 19 |
| Anyám imája | 20 |
| Lesz-e még időm? | 22 |
| Nem érdemes | 23 |
| Nagyapa vagyok s fiatal | 24 |
| Magyarázat | 25 |
| A vesztes | 27 |
| Hűlő szívemben | 28 |
| Oltaná | 29 |
| Mit tegyek? | 30 |
| Nem magamat | 31 |
| Nagyon egyedül | 32 |
| Gyászolom | 35 |
| Lesz-e erőm? | 36 |
| Éltető fény | 37 |
| Tavaszt sugárzol | 38 |
| Köszönet az anyáknak | 39 |
| A gólya | 40 |
| Kívánság | 41 |
| Megóvtam | 42 |
| Nyertem | 43 |
| Egy kis szeretet kéne még | 45 |
| Óhajtás ősszel | 47 |
| Hidat szeretnék verni | 48 |
| Erősebb, mint a halál | 49 |
| Csak felfelé | 50 |
| A szikla áll! | 51 |
| Itt állok lemeztelenülve | 52 |
| Mindörökre megmaradnak | 53 |
| Ráismertek | 54 |
| Csak ők látták | 55 |
| Csak a pásztorokhoz | 56 |
| Láttuk az Ő csillagát | 57 |
| Csak a bölcsek | 59 |
| Milyen jó | 60 |
| Jézus biztatása | 63 |
| Úgy illett volna | 64 |
| A Feltámadott ajándéka | 65 |
| A Hegyi beszéd | 67 |
| Míg a Krisztusi szeretet | 68 |
| A szeretetre tanította | 70 |
| Nem értették | 71 |
| Még menteni se tudja magát | 72 |
| Mondani kell | 73 |
| Csak az ember | 74 |
| Üres hideg templom | 75 |
| A gazdagok is... | 76 |
| Engedjétek! | 77 |
| Egy nagyalföldi templomban | 78 |
| Ma is keresztre feszítenék | 80 |
| Ami csak volt, de hol van az már? | 81 |
| Más nyelven kell | 83 |
| Egy albumot nézegetve | 84 |
| Örök élet óceán | 85 |
| Nem lehet | 86 |
| Csak mi mérjük | 87 |
| Lehajtott fejjel | 88 |
| A földön született az ember | 91 |
| Az erőszak ellen | 93 |
| A pincék mélyén | 94 |
| Ki ismeri? | 97 |
| Borongósan | 98 |
| Izzó tűzzel | 99 |
| De szép... | 100 |
| Hogyha nyáron nagy eső jön | 101 |
| Jegenyék | 102 |
| Ökrösszekér | 103 |
| Tanyasi paraszt | 104 |
| Nosztalgia | 105 |
| A holt tanya | 106 |
| A magányos öreg | 108 |
| A paraszt műhelye | 109 |
| Kora reggeli szivárvány | 110 |
| Árvíz | 112 |
| Hosszú, derűs ősz | 113 |
| Hóesés közben | 114 |
| Mi meg bosszankodunk csak | 117 |
| Modern gyárban | 118 |
| Temetőben építkeznek | 119 |
| Egyszerű szóval milliókhoz | 121 |
| Sose változik | 123 |
| A kapások költője | 124 |
| Neki kell itt most gyürkőzni | 125 |
| Hogy megértsenek | 126 |
| Fehér hajjal | 127 |
| Ha valahogyan | 128 |
| Nincs árvább | 129 |
| Érdemes-e? | 130 |
| Pusztába űzte | 131 |
| Mért mentél el? | 132 |
| Veres Pétert idéző | 133 |
| Veres Pétert gyászolva | 135 |
| Ami neked fáj | 136 |
| Igazabb volt | 138 |
| Költők és politikusok | 139 |
| Szavak | 140 |
| Az én seregem | 142 |
| Jaj a pásztornak! | 145 |
| Bizony ilyenek vagyunk... | 147 |
| Vesztett édenű | 149 |
| Karácsonyi kérdés | 150 |
| Nagy különbség | 151 |
| A halál csendje | 152 |
| Egyformán | 153 |
| Válaszút | 154 |
| Baj lesz | 155 |
| Én már tudom | 156 |
| Valami hiányzik | 158 |
| Azoknak is | 159 |
| Nincs kegyelem | 160 |
| Vajon eszébe jut-e? | 161 |
| Világmentő hatalma van | 162 |
| Az újgazdagok | 165 |
| Imádkoznak pedig | 166 |
| Ha nem szeretne | 167 |
| Rajta veszt | 168 |
| Csak a tettünk csúfolja meg | 169 |
| Nem kögyörgés! | 170 |
| Sajnos | 172 |
| Még emlékszem | 173 |
| A hatodik parancsolat | 175 |
| Csak együtt | 176 |
| Az ember hivatása | 177 |
| Nagyon vigyázzon! | 179 |
| Tábornok úr | 180 |
| Az Ő békessége | 181 |
| Az ember nélküli föld | 182 |
| Nekünk most látvány | 183 |
| Holnap valóság lesz | 184 |
| A szélkakasok kora | 185 |
| Kaptár előtt | 186 |
| Győztesek | 188 |
| Mezítlábas márciusok | 189 |
| Láttam az embert | 190 |
| Tartalom | 193 |
A borító éle kopottas.
Az előlapon a szerző, Nádudvari Nagy János dedikációja látható.
