Egy korosztály életútja

Előszó

A felvétel célkitűzése, amelynek eredményeit e kötetben ismertetjük, 1978-ban fogalmazódott meg. Célunk az volt, hogy képet kapjunk a társadalmi helyzet generációk közötti átöröklődéséről. Alapvető dimenzióknak a foglalkozást, az iskolai végzettség szintjét és a lakáshelyzet minőségét tekintve, megkíséreltük megvizsgálni, hogy az általunk választott kohorsz tagjainak abszolút és relatív társadalmi helyzete mennyiben különbözik az előttük járt, és az okét követő családtagjaik /szüleik és gyermekeik/ helyzetétől. Elemzésünk kulcsfogalma a "deprivált helyzet" volt, amelynek segítségével azt igyekeztünk vizsgálni, hogy a "társadalom alján" lévők leszármazottai milyen mértékben tudnak örökölt státusukból kiemelkedni.
Céljainkra a legmegfelelőbb eszköznek a kohorsz-vizsgálat Ígérkezett, mivel így hasonló történelmi időszakban felnövekedett emberek életútjainak vizsgálatára lehetett módunk. Célszerűnek látszott egy 45- -5o év körüli, "késő-középkorú" mintát választani, amelynek életpályája már javarészt kiteljesedett. Számításba vettük azt a körülményt is, hogy e kohorsz-kiválasztás igen kedvező a háromgenerációs vizsgálat szempontjából is, mert kérdezetteink nagyobb gyermekei - vizsgálatunk idején már dolgozván - jól kirajzolódó kezdeti életpályával jellemezhetőek. Adatgyűjtésünk eszköze, egy a kiválasztott kohorsztagtól és házastársától felvett interjú-jellegű kérdőív volt. Mivel kérdéseink egy-egy család társadalmi helyzetének vizsgálatára irányultak, ezért szükségesnek látszott a házastársak adatainak felvétele is. Vissza