Egy kretén vallomásai

Fülszöveg

> ¦. : V
Bálint Péter az Egy kretén vallomásai naplóregényében (mely az önéletírás és kordokumentum, vallomás és reflexív próza sajátlagos ötvözete), különös hangsúlyt kap az önzésre, gyengébbek kisemmizésére, erőszakra és korrupcióra épülő világban bajosan tájékozódó, szülői generáció és saját nemzedéktársainak előítéleteit és pragmatikus életfilozófiáját, korruptságát és élhetetlenségét rögzíti, s oly kíméletlen nyíltsággal taglalja „vergődéseiket": karrierépítésük közben családi életünk széthullását, vesszőparipáik fogságában vergődésüket, hogy cseppet sem lehetünk bizonyosak abban, a „sikeresek" boldogabbak-e, mint pokoljáró „élhetetlen" narrátorunk.
Az apai házzal leszámolás, a biztonságot nyújtó és „klánt alkotó" barátoktól eltávolodás, a hitvestől elválás, az emberek megvetése felerősítik a naplóíróban a „mamához", illetve halála után a múlhatatlan emlékéhez való menekülési vágyat. A mamáról szóló vallomások a szív húrjain játszásnak, a Szomory Dezső és Szép Ernő által... Tovább

Fülszöveg

> ¦. : V
Bálint Péter az Egy kretén vallomásai naplóregényében (mely az önéletírás és kordokumentum, vallomás és reflexív próza sajátlagos ötvözete), különös hangsúlyt kap az önzésre, gyengébbek kisemmizésére, erőszakra és korrupcióra épülő világban bajosan tájékozódó, szülői generáció és saját nemzedéktársainak előítéleteit és pragmatikus életfilozófiáját, korruptságát és élhetetlenségét rögzíti, s oly kíméletlen nyíltsággal taglalja „vergődéseiket": karrierépítésük közben családi életünk széthullását, vesszőparipáik fogságában vergődésüket, hogy cseppet sem lehetünk bizonyosak abban, a „sikeresek" boldogabbak-e, mint pokoljáró „élhetetlen" narrátorunk.
Az apai házzal leszámolás, a biztonságot nyújtó és „klánt alkotó" barátoktól eltávolodás, a hitvestől elválás, az emberek megvetése felerősítik a naplóíróban a „mamához", illetve halála után a múlhatatlan emlékéhez való menekülési vágyat. A mamáról szóló vallomások a szív húrjain játszásnak, a Szomory Dezső és Szép Ernő által képviselt lírai beszédmódnak adnak teret. A naplótöredékek, melyek megannyi színes minia-túraként tükrözik a narrátor tágabb és szűkebb környezetének valóságát, részben egy „elfogult"-szubjektív képet tárnak elénk az elmúlt évtizedek sokízületi gyulladásos világáról, részben egy tudatilag érzékeny, önmagát számtalanszor „kreténnek" nevező ember belső vívódásairól, önértelmezéséről rajzolnak térképet. Vissza