Egy különleges közép-európai történész

Fülszöveg

Ha egy történész „egyszer meg akarja fejteni, hogy mi történt velünk itt, a Kárpát-medencében az 1940 és 1990 közötti fél évszázadban (s nem volt történelmünknek ehhez hasonló sűrű korszaka), akkor elsőként Hanákot kell megfejtenie" - Varga László, Budapest Főváros Levéltárának egykori főigazgatója emlékezett így Hanák Péterre.
Hanák Péter történész (1921-1997) a holokausztot ugyan túlélte, de családját elveszítette, így a szellemes, ironikus fiatalemberből hithű sztálinista lett, és szere-r'k ?5 vállalt a magyar történettudomány 1948 utáni szov-
jetizálásában, részt vett a „reakciósként" megbélyegzett történészkollégái félreállításában - hogy aztán illúzióiból kiábrándulva az államszocialista rendszer kritikusa legyen.
Miután '56-os megnyilvánulásai miatt 1957-ben eltávolították az Eötvös Loránd Tudományegyetemről, Hanák az MTA Történettudományi Intézetének munkatársaként, majd osztályvezetőjeként (1964-1990), a dualizmus korának kutatójaként kulcsszerepet játszott az 1867-es... Tovább

Fülszöveg

Ha egy történész „egyszer meg akarja fejteni, hogy mi történt velünk itt, a Kárpát-medencében az 1940 és 1990 közötti fél évszázadban (s nem volt történelmünknek ehhez hasonló sűrű korszaka), akkor elsőként Hanákot kell megfejtenie" - Varga László, Budapest Főváros Levéltárának egykori főigazgatója emlékezett így Hanák Péterre.
Hanák Péter történész (1921-1997) a holokausztot ugyan túlélte, de családját elveszítette, így a szellemes, ironikus fiatalemberből hithű sztálinista lett, és szere-r'k ?5 vállalt a magyar történettudomány 1948 utáni szov-
jetizálásában, részt vett a „reakciósként" megbélyegzett történészkollégái félreállításában - hogy aztán illúzióiból kiábrándulva az államszocialista rendszer kritikusa legyen.
Miután '56-os megnyilvánulásai miatt 1957-ben eltávolították az Eötvös Loránd Tudományegyetemről, Hanák az MTA Történettudományi Intézetének munkatársaként, majd osztályvezetőjeként (1964-1990), a dualizmus korának kutatójaként kulcsszerepet játszott az 1867-es kiegyezés pozitív újraértékelésében, továbbá a „szellemi vasfüggöny" egyik 1960-as évekbeli átvágójaként a magyar történetírás n5aigatosításában, modernizációjában. Egyike volt azoknak, akik problémaérzékenységükkel, nemzetközi tájékozottságukkal, kapcsolatrendszerükkel és nyugati megbecsültségükkel kiemelkedtek a Kádárkori történésznemzedékből, a rendszerváltás után pedig ő vállalta a Közép-európai Egyetem (CEU) Történelem Tanszékének megszervezését.
Csunderlik Péter kutató történészként a Hanák-hagyaték, levéltári és nyomtatott források, valamint a pályatársakkal készített interjúk alapján rajzolja meg Hanák Péter pályaképét, aki egyik hőséhez, Jászi Oszkárhoz hasonlóan „dunai patrióta" volt, aki Közép-Európa történetének kérdéseire akart választ adni, hogy megértse a saját sorsát. Vissza