Egy különleges nap

Fülszöveg

„Hogyan tudok még mosolyogni mindazok ellenére, amiken keresztülmentem? Az elmúlt hat évben az életszemléletem megváltozott. Rájöttem: ahhoz, hogy boldog legyek, nem keU arra várnom, hogy minden a lehető legideálisabban alakuljon. Eldöntöttem, hogy már ma, a jelen pillanatban is boldog leszek. Es így teszek minden egyes nap. A boldogságkeresés nem távoli cél többé számomra, a hétköznapok döntésévé vált, amely hatással van a gondolataimra és a tetteimre."
Anne-Dauphine JuUiand 1973-ban született. Újságíróként dolgozik. A Loic de Rosanbóval kötött házasságából 2002-ben megszületett első fiuk, Gaspard, majd 2004. február 29-én kislányuk, Thais - akinek éppen második születésnapján derült ki, hogy egy ritka genetikailag örökletes betegsége van: metakromáziás leukodisztrófia. 2006 júniusában világra jött harmadik gyermeküknél, Azylisnél ugyanezt a betegséget diagnosztizálták, de ő már rövid időn belül csontvelő-átültetésen esett át. Thais 2007 decemberében meghalt, majd rá egy évre... Tovább

Fülszöveg

„Hogyan tudok még mosolyogni mindazok ellenére, amiken keresztülmentem? Az elmúlt hat évben az életszemléletem megváltozott. Rájöttem: ahhoz, hogy boldog legyek, nem keU arra várnom, hogy minden a lehető legideálisabban alakuljon. Eldöntöttem, hogy már ma, a jelen pillanatban is boldog leszek. Es így teszek minden egyes nap. A boldogságkeresés nem távoli cél többé számomra, a hétköznapok döntésévé vált, amely hatással van a gondolataimra és a tetteimre."
Anne-Dauphine JuUiand 1973-ban született. Újságíróként dolgozik. A Loic de Rosanbóval kötött házasságából 2002-ben megszületett első fiuk, Gaspard, majd 2004. február 29-én kislányuk, Thais - akinek éppen második születésnapján derült ki, hogy egy ritka genetikailag örökletes betegsége van: metakromáziás leukodisztrófia. 2006 júniusában világra jött harmadik gyermeküknél, Azylisnél ugyanezt a betegséget diagnosztizálták, de ő már rövid időn belül csontvelő-átültetésen esett át. Thais 2007 decemberében meghalt, majd rá egy évre Anne-Dauphine - akkor már negyedik gyermekükkel várandósan -kezdte el írni a Thais életéről szóló. Két kis lábnyom a homokban című könyvét, amely 2011-ben jelent meg s számos firancia és nemzetközi díjjal jutalmazták. A most magyarul is megjelenő második könyve 2013-ban látott napvilágot, 20lS-ben pedig dokumentumfilmet forgatott öt súlyosan beteg gyermek hétköznapjairól Et les mistrals gagnants ['Es a győzedelmes misztrál szelek'] címmel. A film a gyerekek szemén keresztül, az ő természetes és magától értetődő módjukon láttatja a vüágot, amelyben a nevetésnek ugyanúgy helye van, ahogy a könnyeknek is.
"1 1 ' t ~
M i'i h
, •, . i ' ' ' Î l" iv'w
( V 1 e
> ,, 'a',
'' • 11 ' ' N'i '
f^ ; ^ li ÍH^ r ' ' ' M 1 '
u'ííi
rA' f^i
Thais 2012. február 29-én ünnepelte volna a nyolcadik születésnapját, egy olyan napon, amely csupán minden negyedik évben bukkan fel a naptárban. Genetikailag öröklődő, gyógyíthatatlan betegsége miatt Thais mindössze három és háromnegyed évet élt, élete ennek ellenére szép és teljes volt. Édesanyja ezen a február végi napon félreteszi munkáját, elfoglaltságait, hogy családjának és emlékeinek tudja szentelni minden figyelmét. A jelen összefonódik a múlt eseményeivel. Minden gesztus, minden szó különleges értelmet nyer, mélyen eltemetett emlékeket idéz fel, nevetésre vagy könnyekre fakaszt. Anne-Dauphine JuUiand mesél a családjáról: férjéről, Loicról, két fiáról, Gaspard-ról és Arthurról, és természetesen másik kislányáról, Azylisről is, aki ma fogyatékossággal él. Beszél a hitéről, amely megtartotta a viharban, a szenvedés értelméről, a baráti kapcsolatok megtartó erejéről és arról, mi mindenben jelentenek támaszt egymásnak a házastársak. Ez.a könyv a szeretet erejéről és a boldogság lényegéről szól.
r-—^
KOSSUTH KIADÓ www.kossuth.hu e-mail: kiado@kossuth.hu Vissza