Egy magyar médiavezér: Kozma Miklós I-II.

Fülszöveg

Kozma Miklós (1884-1941)

A Kozma család újszülöttje, Miklós tizenhét évvel a kiegyezés után született. Ekkor már a tábornok apa világosan látta: a kisnemesség fennmaradásának egyetlen útja a tanulás, a tudás birtoklása. A család, a családban látottak a gyermekekkel már korán megtanították a betű tiszteletét. Ez a vonzalom, az írás és az írástudók iránti tisztelet későbbi életútjára is hatással volt. Szintén örökség, családi örökség egyfajta türelem is, hiszen már gyermekként látta, ifjúként megélte, hogy a konzervatív értékek megférnek liberális eszmékkel, az úri Magyarország röghöz rögzítése képes békében élni a tudás megszerzésének vágyával, az értelmiségi lét kiegészülhet a régi eszmékkel, az úri magatartással.
Katonai iskolát választ, de titokban, mondhatni "stikában" jár a jogra is. E neveltetés után nem csodálkozhatunk azon, hogy 1919 Szegeden találja az ekkor 35 éves férfit. Esze és rátermettsége alapján észrevéteti magát Horthyval, aki felderítői feladatot ad neki. Innen már egyenes út vezet a Kabinetirodáig.
Teleki innen emeli ki 1920-ban, s bízza rá a Magyar Távirati Iroda vezetését. Értelmiségi vonzódásai, a leírt szavakkal szembeni elkötelezettsége mondatja vele ekkoriban: "fölülállni a napi politika mocsarán." E gondolatát, mint az MTI vezérigazgatója, s 1925-től, mint a Magyar Rádió elnöke "programként" meg is valósítja.
Kozmában tisztelnünk kell, s tiszteljük is az elkötelezett politikus fölött ezt az előbb idézett gondolatát. A mai olvasó számára, áldatlan viszonyaink közepette sokat mond Kozma életútja. A "napi mocsártól" való távolságtartás vágya, antiszemitizmusával mégis a "mocsárban" taposó ember mutatja a politikus és a szakember kettőségét, hasadt állapotát. Mégis vagy éppen ezért Cs. Szabó László mondta róla: "Ha akkor nem hal meg, valószínűleg úgy végzi, mint Bajcsy-Zsilinszky Endre". Nem volt sok olyan alakja a magyar politikának, tegyük hozzá ma sem látszanak ilyenek, akik képesek nézeteik korrigálására, a nemzet valódi érdekeinek felismerésére és képviseletére. Kozma a radikális szélsőjobbtól indulva képes volt eljutni az új magyar irodalom megértéséhez és Illyés, Németh, Orutay, Szabó Lőrinc, Tamási tevőleges támogatásához.

Ormos Mária (1930) történész, akadémikus 1947 és 1952 között a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen, illetve a Budapesti Tudományegyetemen végezte egyetemi tanulmányait magyar és történelem szakon. Az egyetem befejezése után Debrecenben és Szegeden tanított, majd az Országos Levéltár segédmunkatársa lett.
1960-tól az Akadémiai Kiadó Lexikonszerkesztőségénél felelős szerkesztő. 1963 és 1984 az MTA Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa, majd főmunkatársa. 1982-től a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen egyetemi tanár, 1984-1989-ig az egyetem rektora. 1987-től az MTA levelező, 1993-tól rendes tagja.
Jelenleg a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem professzora, s a Történész doktorképzési program vezetője. Emellett a milánói Nemzetközi Kapcsolatok Intézete Bizottság alelnöke, az MTA magyar-olasz, illetve magyar-horvát történész vegyesbizottságának elnöke, a Teleki László Alapítvány Kuratórium tagja. Kutatási területe a huszadik század történelme. Vissza