Egy népfelkelés dokumentumai

Fülszöveg

56... A számsorban nincs még egy kétjegyű szám, amelyről azonnal egy bizonyos történelmi eseménysor jut a legtöbb magyar eszébe. Történelmünkben nem ritkák az olyan évszámok, amelyeket a maguk korában évtizedekig zavart hallgatás övezett, vagy éppen egy-két szavas sommás címkékkel látott el a mindenkori hatalom.
1848-49 másként élt a kiegyezés utáni történelemkönyvekben és másként a nagyapák emlékeiben. 1867-et máshogyan látták "fentről", mint alulról. 1918-19-cel sem igen tudott mit kezdeni sem a Horthy-korszak, sem a Rákosi-korszak közgondolkodása. A második világháború után ismét gyarapodott a címkék sora, megjelent a "bűnös nemzet" vádja.
A magyar történelemre oly jellemző nemzeti skizofrénia legutolsó - máig élő - példája 1956. Az a 12 őszi nap, amely akkor világtörténelmi rangú esemény volt, és amelyet az utóbbi évek történelmi összefoglalásai egyre bizonytalanabbul tárgyalnak. Tanulságos áttekinteni a fejezetcímeket. 1978: Belpolitikai válság és ellen forradalom 1956-ban. 1985: Az 1956. októberi válság. 1986: Az 1956. októberi események. A hazai hivatalos történettudomány képviselői egy emberöltőn át igyekeztek alátámasztani az elementáris erejű népfelkelés után alig egy hónappal született sommás értékelést: ellenforradalom. Az érvanyag, a hangvétel az 1957-ben kiadott, szélsőségesen uszító Fehér Könyv óta változott (néha ugyanazon könyv különböző kiadásaiban is), a hazai olvasók döntő többsége azonban az értékeléseket nem vethette össze - hacsak nem őrzött polcain megsárgult újságkötegeket - 1956 dokumentumaival. A helyzet paradox voltát jelzi, hogy a közkönyvtárakban még a Népszabadság első számai is szigorúan zárt anyagnak minősülnek, nem is beszélve a Nyugaton megjelent visszaemlékezésekről.
Most, hogy 1956 megítélésében közelebb került egymáshoz a politika és a társadalom, megvan az esélye annak, hogy kialakuljon valamiféle konszenzus. A meghatározásnak komoly konzekvenciái vannak. Ha nem ellenforradalom, hanem népfelkelés, akkor miként minősíthetők vezetői, akik közül a kivégzettek nyilvános eltemetésére most, 31 év múltán kerülhet csak sor? Hogyan értékelhető a népfelkelés után létrejött kormány, és miként a háromszáznál több halálos ítélet?
Vagy éppen a másik oldalon: belefér-e a népfelkelés kategóriájába mindaz, ami például a Köztársaság téren történt?
A válaszhoz elsősorban hiteles dokumentumok kellenek. Kötetünkben 122 dokumentumot - beszédeket, felhívásokat, rendeleteket és újságcikkeket - közlünk 1956. június 30-tól, a Petőfi Kört elítélő párthatározattól és Rákosi júliusi lemondásától 1956 végéig.
Bízunk benne, hogy ez a válogatás hozzájárul az 1956-os népfelkelés történetének hiteles megismeréséhez. Vissza