| Előszó a magyar kiadáshoz | 5 |
| Előszó a második kiadáshoz | 9 |
| Bevezető | 11 |
| A múlt közgazdászai és napjaink | 11 |
| Marx és előfutárai | 14 |
| Három évszázad | 19 |
| A forrásoknál | 23 |
| Ki volt az első közgazdász | 24 |
| A kezdet kezdete: Arisztotelész | 26 |
| Ökonomika és chrematistica | 32 |
| Egy tudomány nevet kap | 34 |
| Politikai gazdaságtan és ökonomika | 37 |
| Aranyfétis és a tudomány elemzése: a merkantilisták | 41 |
| Az eredeti felhalmozás | 42 |
| Thomas Mun: a kereskedelem stratégiája | 45 |
| Az úttörők | 49 |
| A merkantilizmus és korunk | 53 |
| A híres-nevezetes Sir William Petty | 57 |
| Petty átlép a századon | 58 |
| A hajósinasságtól a földbirtokosságig | 60 |
| A politikai gazdaságtan Kolumbusza | 65 |
| A politikai számtan | 71 |
| Petty és John Graunt, illetve ki találta fel a statisztikát? | 75 |
| A korszak és az ember | 78 |
| Boisguillebert - kora és szerepe | 84 |
| Szegény Franciaország | 84 |
| A roueni bírók | 87 |
| A bűn és a büntetés | 90 |
| A teoretikus | 91 |
| Bouisguillebert és a francia politikai gazdaságtan | 95 |
| John Law - a szélhámos és a próféta | 98 |
| Veszélyes karrier és bátor gondolatok | 98 |
| Párizs meghódítása | 103 |
| A hatalmas krach | 104 |
| Law és a XX. század | 112 |
| Poszoskov és a közgazdaságtudomány kezdete Oroszországban | 116 |
| I. Péter és az orosz merkantilizmus | 117 |
| Poszoskov élete | 118 |
| A szegénység és a gazdagság | 123 |
| A pénzelmélet: a nominalizmus | 127 |
| Lomonoszov és Radiscsev kora | 129 |
| Mi volt Adamig? | 133 |
| A XVIII. század | 133 |
| A politikai gazdaságtan szereti a robinzonádokat | 135 |
| Mandeville doktor paradoxonjai | 139 |
| A klasszikus iskola kialakulása | 143 |
| David Hume | 149 |
| Franklin és a politikai gazdaságtan az óceán túlsó partján | 153 |
| Jenki Massachusettsből | 153 |
| Franklin, a közgazdász | 158 |
| Az amerikai közgazdaságtan Franklin után | 166 |
| Quesnay doktor és szektája | 170 |
| A felvilágosodás százada | 170 |
| Pompadour marquise orvosa | 172 |
| Az új tudomány | 176 |
| A fiziokraták | 180 |
| Quesnay doktor "cikcakk"-jai | 183 |
| A gondolkodó, a miniszter, az ember: Turgot | 186 |
| A gondolkodó | 186 |
| A miniszter | 192 |
| Az ember | 196 |
| A skóciai bölcs: Adam Smith | 198 |
| Skócia | 199 |
| A professzor Smith | 202 |
| Smith Franciaországban | 206 |
| Homo oeconomicus | 209 |
| Laissez faire | 213 |
| A rendszer megteremtője: Adam Smith | 216 |
| "A nemzetek gazdasága" | 216 |
| A munkamegosztás | 219 |
| A munkaérték-elmélet | 222 |
| Osztályok és jövedelmek | 225 |
| A tőke | 228 |
| A smithiánizmus | 231 |
| Smith személyisége | 233 |
| Egy zseni a Cityből: David Ricardo | 236 |
| Az ipari forradalom | 237 |
| A leggazdagabb közgazdász | 240 |
| A megközelítő utakon: a pénzforgalom problémája | 244 |
| A komparatív költségek elve | 248 |
| A fő mű | 252 |
| A rendszer betetőzése: David Ricardo | 256 |
| Az érték talánya | 256 |
| Osztozkodás a tortán, illetve az értéktöbblet Ricardónál | 261 |
| Hová tart (merre megy) a kapitalizmus? | 263 |
| A parlament tagja | 266 |
| Az emberi arculata | 268 |
| Ricardo és Marx | 269 |
| Ricardo alatt és után | 272 |
| A XIX. század | 273 |
| Malthus és a malthusianizmus | 277 |
| Az emberek és a földjük | 279 |
| A ricardiánizmus felbomlása | 285 |
| John Stuart Mill | 290 |
| A kompromisszumok politikai gazdaságtana | 294 |
| A gazdasági romanticizmus: Sismondi | 299 |
| A genfi polgár | 300 |
| A kapitalizmus bírálata | 302 |
| A válságok | 305 |
| A sismondizmus történelmi sorsa | 308 |
| "Say iskolája" és Cournot érdeme | 313 |
| Say mint ember és tudós | 314 |
| A termelési tényezők és a jövedelmek | 316 |
| A "Say-törvény" | 319 |
| Az iskola | 321 |
| Cournot élete és tevékenysége | 322 |
| Cournot érdeme | 325 |
| Matematikai módszerek a közgazdaságtanban | 329 |
| Gazdasági nacionalizmus: Friedrich List | 332 |
| List és a német történelem | 332 |
| Hivatal, börtön, emigráció | 334 |
| A "nemzeti rendszer" és élete vége | 336 |
| A nemzet ipari nevelése | 338 |
| A protekcionizmus és a szabadkereskedelem | 342 |
| A történelmi iskola | 344 |
| Egy különös eset: Rodbertus | 346 |
| A dekabristák közgazdasági gondolatai. Nyikolaj Turgenyev | 350 |
| A jobbágyrendszer és a kapitalizmus | 350 |
| A dekabristák | 353 |
| Elbeszélés a Turgenyev-fivérekről | 358 |
| A politikai számkivetett | 364 |
| Az adók | 367 |
| Puskin és a politikai gazdaságtan | 372 |
| Az utópisták csodálatos világa. Saint-Simon és Fourier | 377 |
| A grófságtól a nyomorig | 377 |
| A tanító | 380 |
| A saint-simonizmus | 381 |
| Charles Fourier nehéz élete | 385 |
| Ez az esztelen világ | 388 |
| A jövendő körvonalai | 392 |
| Robert Owen és a korai angol szocializmus | 396 |
| A jószívű ember | 396 |
| Owen és a politikai gazdaságtan | 400 |
| A munkásosztály gondolkodói | 403 |
| Az utópiától a tudományig | 405 |
| A két titán: Herzen és Csernyisevszkij | 407 |
| A dekabrista felkeléstől a jobbágyreformig | 407 |
| Iszkander | 409 |
| Az orosz paraszt-szocializmus | 414 |
| Nyikoláj Csernyisevszkij golgotája | 417 |
| A politikai közgazdaságtan története és kritikája | 421 |
| A dolgozók közgazdasági elmélete | 423 |
| Marx és az orosz gondolkodás | 426 |
| Jegyzetek | 429 |
| Névmutató | 441 |