Egy zseni naplója

Fülszöveg

„Miután elolvastam az Imigyen szóla Zarathustrát, már másnap határozott véleményem volt Nietzschéről. Gyenge ember, aki gyengeségében megőrült, holott ezen a téren éppen az a lényeg, hogy az ember ne őrüljön meg! E reflexiókból állt össze az első jelmondatom, ami majd életem vezérmotívuma lesz: «Köztem és egy őrült közt az az egyetlen különbség, hogy én nem vagyok őrült!» Három nap alatt bekebeleztem és megemésztettem Nietzschét. Szőröstül-bőröstül fölfaltam, csak egyvalami maradt meg a filozófus személyéből, egyetlen csonton kellett még elrágódnom: a bajuszán! [ ] Én még a bajusz terén is túl fogok tenni Nietzschén! Az enyém nem v^agnerzenés, ködlepte, búbánatos kónya bajusz lesz. Nem! Az enyém hetyke lesz, imperialista, ultraracionalista és égnek meredő, mint a vertikális miszticizmus "

Bő húsz évvel első önéletrajzi műve, a Salvador Dali titkos élete (1942) megjelenése után a puha óráiról, festett vagy bronzba öntött rinocéroszairól, excentrikus őrültségeiről, valamint... Tovább

Fülszöveg

„Miután elolvastam az Imigyen szóla Zarathustrát, már másnap határozott véleményem volt Nietzschéről. Gyenge ember, aki gyengeségében megőrült, holott ezen a téren éppen az a lényeg, hogy az ember ne őrüljön meg! E reflexiókból állt össze az első jelmondatom, ami majd életem vezérmotívuma lesz: «Köztem és egy őrült közt az az egyetlen különbség, hogy én nem vagyok őrült!» Három nap alatt bekebeleztem és megemésztettem Nietzschét. Szőröstül-bőröstül fölfaltam, csak egyvalami maradt meg a filozófus személyéből, egyetlen csonton kellett még elrágódnom: a bajuszán! [ ] Én még a bajusz terén is túl fogok tenni Nietzschén! Az enyém nem v^agnerzenés, ködlepte, búbánatos kónya bajusz lesz. Nem! Az enyém hetyke lesz, imperialista, ultraracionalista és égnek meredő, mint a vertikális miszticizmus "

Bő húsz évvel első önéletrajzi műve, a Salvador Dali titkos élete (1942) megjelenése után a puha óráiról, festett vagy bronzba öntött rinocéroszairól, excentrikus őrültségeiről, valamint polgárpukkasztó és/vagy önreklámozó akcióiról elhíresült festő ismét a nagyközönség elé tárta életének azon eseményeit, amelyeket 1952 és 1963 között jegyzett fel naplójába. Itt csak néhányat említünk meg ezek közül, de reményeink szerint ennyi is meggyőzi a leendő olvasókat arról, hogy a könyvet pl lapozgatva egy pillanatig sem fognak I ; unatkozni. Dali tehát többek között be-I számol arról, hogy: étkezés végén mindig
betesz egy szem szőlőt a bal fülébe; egy ^ alkalommal festés közben - a rátelepedő i legyek hatására - hallá változott; egyetlen
P óra alatt kitalálta a bálnacsigolyák hatvan-N kétféle alkalmazási lehetőségét.
S ha ez még nem volna elég, hozzátehetjük azt is, hogy Dali - saját beval-I lása szerint - „a permanens szellemi
I* erekció állapotában" élte napjait, és en-I nek köszönhetően számos zseniális felismerésre jutott. Többek között rájött arra, hogy: „a teherautó a mítosz katalizátora"; „a csigának meg El Grecónak önmagában nincs semmi íze"; „az univerzum struktúrája, minden méretbeli különbség dacára, a perpignani állomáséra hasonlít".
Az Egy zseni naplójának bevezetésében Michel Déon francia akadémikus egyebek között azt írja, hogy ez a napló „emlékmű, amelyet Salvador Dali önnön dicsőségére emel Szerénységet hiába is keresnénk benne, annál megkapóbb az őszintesége" Nos, nehéz volna ennél rövidebben és pontosabban összefoglalni e könyv lényegét. Dali valóban meggyőződéssel hitte és számtalanszor kinyilatkoztatta: a szüleitől azért kapta a Salvador keresztnevet, mert az a küldetése, hogy a modern festészet megmentője, „megváltója" legyen. Naplóját olvasva azonban rádöbbenünk arra is, hogy mennyi munka, mennyi ötlet és micsoda ravaszság kellett ahhoz, hogy a világ ezt el is higgye neki. Vissza