Egyazon égtájon

Fülszöveg

Dávid András egyetemi tanár, irodalom- és kapcsolattörténész, műfordító. 1935-ben született a Nagybecskerek közelében lévő Orlovat faluban. Iskoláit szülőfalujában, Nagybecskereken, Újvidéken és Budapesten végezte. 1961-ben az újvidéki Magyar Nyelv- és Irodalom Tanszéken tanári oklevelet szerzett.
1962 és 1964 között Budapesten folytatja tanulmányait, s doktorál a Délszláv epikus énekek - magyar történeti hősök című dolgozatával. 1972-ben Magyar személyek a délszláv epikus nagy hagyományban (Madarske licnosti u jugoslovenskoj epskoj narodnoj tradiciji) címmel védte meg Újvidéken is doktori disszertációját. A zrenjanini és a szabadkai tanárképző főiskolán, az eszéki pedagógiai karon, valamint az újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karán tanított. Eddig mintegy száznyolcvan tanulmányt és cikket, százhatvan műfordítást (vers és próza), valamint tizenhat középiskolai tankönyvet, főiskolai és egyetemi jegyzetet jelentetett meg.
Dávid András tudományos pályájának alapvetően fontos könyve a Mostovi uzajamnosti (A kölcsönösség hídjai), amely nálunk egyúttal az első szerb-horvát nyelvű könyv a délszláv-magyar művelődési és irodalmi kapcsolatok köréből. Ezt követi terjedelmes monográfiája a délszláv epikus énekekben szereplő magyar személyekről. Legújabb könyve tizenöt egymáshoz kapcsolódó fejezetben tárgyalja a magyar-délszláv és délszláv-magyar művelődési és irodalmi érintkezések különféle jelentőségeit a IX. századtól a XX. századig. A benne közölt szövegek terjedelmüket tekintve meghaladják, kutatási eredményeikkel pedig sikeresen egészítik ki az említett két könyv anyagát.
Dávid András e könyve szervesen kapcsolódik a szerző eddigi kutatásaihoz, valamint az e téren munkálkodó hazai és külföldi kutatók eredményeihez, s kétségtelenül új elemekkel gazdagítja a magyar-délszláv kölcsönösség körében végzett vizsgálatokat. Vissza