Egyetemes állam- és jogtörténet

Szerző

Lektor

Budapest

'Both Ödön: Egyetemes állam- és jogtörténet ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1988
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	516 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	19 cm x 18 cm
ISBN:	963-18-0565-4
Megjegyzés:	Tankönyvi szám: 40102.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Bevezetés
Az egyetemes állam- és jogtörténet szerepe a jogi felsőoktatás rendszerében	15
Az egyetemes állam- és jogtörténet korszakai	18
A rabszolgatartó állam és jog története
Az ókori Kelet állam- és jogtörténete	23
Az ókori Kelet főbb államalakulatai	24
Az állam szervezete az ókori Kelet országaiban	25
Az ókori kelet jogfejlődése	29
Az ókori görög állam- és jogfejlődés	38
Az államszervezet fejlődése	40
Az államszervezet módosulása a poliszrendszer hanyatlása idején és a hellenisztikus korban	44
A görög jog főbb jellemzői	47
A görög jog intézményei	47
A feudális állam és jog története
A feudális állam és jog történetéhez	57
A feudalizmus társadalmának a főbb jellemzői	58
A feudális állam és jog fejlődésének korszakai	61
A feudális jog főbb jellemzői	67
A főbb feudális jogterületek. A főbb jogcsoportrégiók jellemzői	73
A burzsoá állam és jog története
Bevezetés a burzsoá állam és jog történetéhez	85
A burzsoá állam és jog kialakulása	88
Az antifeudális küzdelmektől az első győztes polgári forradalomig	88
A burzsoá állam és jog fejlődési fázisai	90
A burzsoá államberendezkedés alapvető elvei	92
A burzsoá jog fejlődésének főbb vonásai	96
A burzsoá jogrendszerek (jogcsoportrégiók)	99
Az angol burzsoá állam- és jogfejlődés kezdetei	104
Az angol polgári forradalom, a forradalom előzményei	105
A Tudor-abszolutizmus állama	108
A Stuart-abszolutizmus államszervezete	111
A forradalom, a köztársaság és a lordprotektorátus korszaka	112
Az államszervezet a forradalom, a köztársaság és a lordprotektorátus idején	115
A burzsoá parlamentáris monarchia kialakulása Angliában	117
A burzsoá parlamentáris monarchia államszervezetének a kiépülése	118
A burzsoá parlamentáris monarchia jogfejldődése	125
A burzsoá szabadságjogok érvényesülése	127
A büntetőjog és a büntető eljárási jog jellemzői	128
Az angol parlamentáris burzsoá állam és jog a 19. sz. elejétől a monopolkapitalizmus kialakulásáig	131
Anglia mint vezető tőkés nagyhatalom	131
Az államszervezet alakulása	132
A jogfejlődés. Büntetőjog és büntető eljárási jog	136
Az Amerikai Egyesült Államok állam- és jogtörténete (18-19. sz.)	141
Az amerikai angol gyarmatok kiépülése a 17-18. században	141
Az amerikai angol gyarmatok politikai berendezkedése a függetlenségi harc által létrehozott burzsoá államszervezet	144
A Függetlenségi Nyilatkozat (1776)	145
Az Amerikai Egyesült Államok (USA) alkotmánya (1787)	146
A jogfejlődés az Egyesült Államokban. Az amerikai angol gyarmatok jogéletének az elkülönülése	151
A függetlenségi harc utáni jogfejlődés. Az alkotmány hatása az amerikai jogfejlődésre	152
Az Egyesült Államok a függetlenségi harc után	153
Az USA alkotmányberendezkedése a 18. század végétől a polgárháború befejezéséig	157
A jogintézmények fejlődése a 19. században	160
A francia burzsoá állam és jog kialakulása és megszilárdítása (1789-1814)	163
A francia feudális abszolutizmus (ancien régime) válsága	164
A burzsoá államszervezet kiépítése és megszilárdítása Franciaországban	169
Deklaráció az Ember és Polgár Jogairól	171
Az 1791. évi polgári monarchikus alkotmány	174
Az 1793. évi jakobinus, burzsoá demokratikus alkotmány	177
A jakobinus diktatúra forradalmi államberendezkedése	179
A thermidori ellenforradalom 1795. évi alkotmánya	181
A konzulátus és a császárság államberendezkedése	184
A francia burzsoá jogfejlődése 1789-1814	186
A francia burzsoá állam és jog a restaurációtól a második császárság felbomlásáig (1814-1870)	197
A restauráció és a júliusi monarchia államszervezete	197
A második köztársaság létrejötte és alkotmánya	201
Bonaparte Lajos alkotmánymódosításai és a második császárság	206
A francia magán- és büntetőjog fejlődése a napólaoni kodifikációktól a második császárság bukásáig	209
A német államszervezet és jog fejlődése a 19. század kezdetétől az egységes Németország megteremtéséig tartó időszakban	211
Az államszervezet fejlődése	212
A Német Szövetség szervezete és működése 1815-1848 között	216
Az 1848/49-es forradalom hatása a német államszervezet fejlődésére: a frankfurti parlament tevékenysége; az osztrák és a porosz alkotmány változásai a forradalom és az ellenforradalom időszakában	218
A német államok fejlődése az 1848/49-es forradalmak és az Északnémet Szövetség létrehozása közötti időszakban	227
A német jog fejlődése (1789-1866)	229
A burzsoá állam és jog fejlődésének útja az olasz államokban. Itálisa egyesítése	237
Az államszervezet fejlődése a Bécsi Kongresszusig. A francia megszállás hatása az államszervezet fejlődésére	237
Az olasz államok államszervezetének fejlődése a restaurációtól az 1848/49-es forradalmak leveréséig tartó időszakban	242
Az olasz egység megteremtése. Az államszervezet egységesítése	247
A jogrendszer fejlődése a francia forradalom és az állami egység megteremtése közötti időszakban	251
Oroszország állam- és jogfejlődése a feudalizmus válsága idején (a 18. sz. végétől az 1860-as évek végéig)	257
Államszervezet. A cári feudális abszolutizmus átalakítására irányuló törekvések	259
A cári feudális abszolutizmus erőszakos uralma. Reformok	263
Polgári reformok szerepe az államberendezkedés általakításában	265
Oroszország jogfejlődése a feudalizmus válsága a jobbágyreformok korában	268
A polgári reformok hatása a jogfejlődésre	276
A burzsoá állam és jog kiépítésének a kora Délkelet-Európa területein	281
Történelmi előzmények	281
A burzsoá állam és jog kialakulásának a sajátosságai a Balkánon	286
A párizsi kommün
A Párizsi Kommün állama és joga	291
A Párizsi Kommün államszervezete	294
A Párizsi Kommün szociális, kultúrális és büntető jogalkotásai	297
A Párizsi Kommün tanulságai és jelentősége	299
A burzsoá állam és jog az imperializmus korában
A monopolkapitalista állam- és jogtörténet általános vonásai	303
Az imperializmus mint a kapitalizmus legfelsőbb foka; fő jellegzetességei	304
A monopolkapitalizmus kialakulásának a hatása a burzsoá állam fejlődésére	305
Az imperializmus hatása a burzsoá jog fejlődésére	307
Az angol burzsoá állam és jog (1870-1917)	309
Államszervezet az imperializmus korszakában, a parlamentarizmus válsága	310
A jogfejlődés	316
Nagy-Britannia és az angol gyarmatok	319
Az USA állam- és jogfejlődése az imperializmusra történő átmenet időszakában	323
Az Amerikai Egyesült Államok a polgárháború befejezése után	323
Az államszervezet és a politikai viszonyok alakulása a polgárháború után	324
Az államszervezet társadalmi és politikai bázisai	326
Jogfejlődés a polgárháború után	329
Szociális reformok, a munkásarisztokrácia kifejlesztésének jogi eszközei	331
A francia harmadik köztársaság állama és joga	333
A harmadik köztársaság gazdasági, társadalmi alapjai és a köztársaság létrejötte	333
A harmadik köztársaság alkotmányjogi alapjainak a kiépítése 1875-ben	335
Az államszervezet módosulásai	338
A polgári szabadságjogok a harmadik köztársaság korában	341
A magán- és a büntetőjog módosulásai	343
A német (osztrák) burzsoá államszervezet és jog fejlődése az imperializmus kialakulásának időszakában (1866-1918)	345
Németország államszervezete 1866 után	345
Ausztria államszervezetének fejlődése a kiegyezés után	355
A német jog fejlődése	359
A burzsoá államszervezet és jog fejlődése Itáliában az imperializmus időszakában	363
Az államszervezet fejlődésének sajátosságai	363
A jogfejlődés sajátosságai	368
Oroszország a kapitalizmus korszakában, áttérés az imperializmusra	376
Az államszervezet és a politikai viszonyok átalakulása Oroszországban	380
A cárizmus állama az 1905-1907. évi polgári demokratikus forradalom és a sztoplini reakció időszakában	383
Az 1917. évi polgári demokratikus forradalom állama, a kettős hatalom	389
Oroszország jogfejlődése a jobbágyfelszabadítás és a polgári reformok után	392
A burzsoá jog szerepének fokozódása, monopóliumok	395
Az első orosz polgári demokratikus forradalom hatása a jogfejlődésre	398
A burzsoá állam és jog története a világháborúk periódusában (1917-1945)
Az imperialista államok (1918-1945)	405
A burzsoá versailles-washingtoni rendszer	406
Az első világháború után létrejött alkotmányok	407
A fasizmus uralomra jutása az imperialista államokban	408
A fasiszta állam jellegzetes intézményei	410
A versailles-washingtoni rendszer felbomlása	415
Az Amerikai Egyesült Államok (USA) állam- és jogfejlődése (1918-1945)	416
Az angol burzsoá állam és jog	421
A francia burzsoá állam és jog	426
A német állam és jog változásai	432
Az olasz burzsoá állam és jog	441
A közép- és délkelet-európai államok a két világháború között	445
A lengyel állam	445
A csehszlovák állam	448
Bulgária	451
Románia	454
Jugoszlávia	457
A szocialista jogtípus fejlődéstörténete
A szovjet állam és jog kialakulása	463
A Nagy Októberi Szocialista Forradalom előkészítése	464
Az Összoroszországi Szovjet Kongresszusok államszervező tevékenysége	466
A szovjet hatalom központi szerveinek a kialakulása	471
A népgazdasági és művelődésügyi igazgatás alapjainak a lerakása	475
A szovjet hatalom helyi igazgatási mechanizmusának a kifejlődése	477
A törvénykezési szervezet alapjainak a lerakása	479
A föderatív jellegű állami mechanizmus kialakulásának a kezdetei	481
A szovjet jog alapjainak a lerakása	484
A birtoklási-vagyonjogi, család- és örökjogi viszonyok átalakulása	486
A munkajog önálló jogággá válása	488
Födljog, mezőgazdasági jog	489
A szocialista jellegű anyagi büntetőjog és a peres eljárás alapjainak lerakása	490
Név- és tárgymutató	495

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem