Egyetemes irodalomtörténet I-IV.

Előszó

Egyetemes Irodalomtörténet - e czím szó szerint oly munkát jelölne, mely a föld kerekségének összes népeit átkarolná és e népek összes irodalmi termékeit tárgyalása körébe vonná. Ily munka, a tudománynak jelen színvonalán, voltakép lehetetlen; de ha lehetséges volna is, alig találna sok olvasóra, a kik tanulságot és élvezetet merítenének belőle. Mert «irodalom», e szó legtágabb értelmében, található ugyan minden néptörzsnél, a «legvadabbnál» is; de a mai művelt osztályok érdeklődésére mégis csak az oly irodalmak tarthatnak igényt, melyek a néprajzi és embertani kuriózumok színvonalán túlemelkedve, tudásunkat gazdagabbá, élvezetünket mélyebbé, műveltségünket többoldalúvá teszik.
Irodalom, a szó legtágabb értelmében, minden népnél és törzsnél található, valamint mindeniknek van nyelve és, szintén e szó legtágabb értelmében, vallása. Mind a három az emberi képzelet műve, még pedig legelső, legkezdetlegesebb műve. A túlvilág csodái és az emberi életnek nem kevésbbé csodás esélyei megteremtik a primitív népekben azt az érzést, melyet egész általánosságban vallásosnak nevezhetünk és ez érzésből fakadnak az istenség képe vagy képei, a mint a népek isteneiket megteremtik saját mintájukra. Ezekben testesítik meg, több-kevesebb naivsággal, a mit a természetnek változó tüneményei mögött és az emberi sorsnak meglepő jelenségei fölött sejtenek. Vissza