Egyetemes történelem VIII.

A legújabb kor (1918-1945)/Kézirat

Szerző

'Polányi Imre: Egyetemes történelem VIII. ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1971
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	260 oldal
Sorozatcím:	Egyetemes történelem
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Kézirat. Tankönyvi szám: J 11-479. Néhány fekete-fehér ábrával, kihajtható melléklettel.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A legújabb kor története a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével kezdődik, amely forradalom megnyitotta a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet időszakát. Októbertől a szocialista forradalom világméretű győzelméig terjedő időszak a kapitalizmus általános válságának és bukásának a kora.
A kapitalizmus általános válsága az első világháborúban jelentkezett s ezt a válságot az első szocialista forradalom elmélyítette, a kapitalizmus megszűnt mint egyetlen gazdasági- és társadalmi rendszer. A kapitalizmus általános válságának jellemzői:
Legfőbb jellemvonása a világ két ellentétes rendszerre szakadása, ez az ellentét nyomja rá a bélyegét a kor egészére, gazdasági, politikai, kulturális fejlődésére. Az egyenletesen és tervszerűen fejlődő szocialista táborral ellentétben a tőkés országok gazdasága aránytalanul és lassabban fejlődik. A termelés növekedése meglassult, az 1920-as évek második felének fellendülése rendkívül mély túltermelési válsággal végződött, amely után nem következett be újabb fellendülés.
Kiéleződött a piacokért folyó harc, amely éppen a termelés és fogyasztás közötti ellentéteket tükrözi,a szűk piac következtében mind a gazdasági válság, mind a megélénkülés, majd a fellendülés szakaszában is kiterjedt maradt a munkanélküliség, és kihasználatlan a termelési kapacitás jelentős százaléka.
A tőkés országokban fokozódik a monopóliumok hatalma, ugyanakkor kiéleződnek a kapitalizmus ellentmondásai, mindez az állam monopolista kapitalizmus tendenciáit erősíti: a finánctőke leggazdagabb csoportjai közvetlen befolyásuk alá rendelik az államot, ill. az államhatalom közvetlenül avatkozik be a gazdasági életbe a monopóliumok hatalmának és profitjának biztosítása érdekében.
Végül az imperializmus gyarmati rendszerének a válságát kell megemlíteni, amely ugyan csupán a kapitalizmus általános válságának második szakaszában - a második világháború után - vehetett a gyarmati rendszer felbomlásához, de a válság első szakaszában, a két világháború között értek meg a gyarmati rendszer széthullásának feltételei. Vissza

Tartalom

Első rész
A Nagy Októberi Szocialista Forradalom
és a polgárháborúk kora 5
A februári forradalom, a kettőshatalom 7
A szocialista forradalom győzelme 16
A szovjet állam megszervezése 18
A forradalom győzelmének okai, jelentősége 19
A Központi Hatalmakkal kötött béke 21
Az intervenció és a polgárháború 25
Második rész
A világháború utáni válság, a kapitalizmus ideiglenes
stabilizációja, a Szovjetunió megszilárdulása 31
I. A párizs-környéki békeszerződések; a távol-keleti
problémák (A Versailles-washingtoni rendszer) 33
A párizsi békekonferencia és a békeszerződések. 34
Távol-keleti problémák a washingtoni konferencián 38
II. A nemzetközi munkásmozgalom (1918-1923) 42
A munkásmozgalom helyzete a háború után 42
A III. Internacionálé megalakulása 43
III. A tőkés nagyhatalmak a háború utáni válság
idején. (1918-1923) 48
Anglia 48
Franciaország 50
Olaszország
Németország 55
A német forradalom 55
A weimari alkotmány 59
A Bajor Tanácsköztársaság 60
Az ellenforradalom támadása 61
Egyesült Államok 63
Japán 65
IV. A Szovjetunió helyzetének megszilárdulása 68
V..A kapitalizmus ideiglenes stabilizációjának évei
(1924-1929) 75
1. A több tőkés államok a stabilizáció éveiben 76
Egyesült Államok 76
Anglia 78
Franciaország 80
Németország 81
Olaszország 83
2. Közép- és Kelet-Európa államai (1918-1929) 85
Ausztria 85
Lengyelország 87
Csehszlovákia 90
Jugoszlávia 92
Bulgária 94
Románia 96
Albánia 97
3. A nemzetközi helyzet (1924-1929) 98
Locarao 99
A fegyverkezési verseny és a leszerelés kérdése 101
Brian-Keilog paktum 102
4. Új feladatok a nemzetközi munkásmozgalom előtt
(1924-1929) 103
5. A gyarmati rendszer válsága, a nemzeti felszabadító
mozgalmak 107
Kína 108
A háború utáni helyzet, a Kommunista
Párt és a Kuomintang 108
Az 1925-27-es forradalom 110
India ? 113
Indonézia 115
Korea 115
A Mongol Népköztársaság megalakulása 116
Az önálló Afganisztán létrejötté 117
Közép-, és Közel-Kelet és Észak-Afrika többi népei
Irán, Sziria, Marokkó,Egyiptom, Törökország 118
Harmadik rés a (1929-1939)
I. A gazdasági válság és hatása a nemzetközi helyzetre
(1929-1933) 125
A gazdasági válság 125
Nemzetközi kapcsolatok a válság idején 127
A szocializmus alapjainak megteremtése a
Szovjetunióban 128
Háborús tűzfészek kialakulása Távol-Keleten 132
II. A második világháború előkészítésének évei (1933-1939) 135
1. A fasizmus hatalomra jutása Németországban 135
A fasizmus és a nemzetközi munkásmozgalom 135
A Kommunista Internacionálé VII. Kongresszusa 136
A weimari köztársaság bukása, Hitler hatalomra jutása 137
A nemzetiszocialisták befolyásának növekedése
a válság éveiben 139
A fasiszta diktatúra kiépítése 140
A külpolitika 142
A belső ellenállási mozgalom 143
2. A főbb tőkés államok 144
Anglia, 144
Franciaország 145
Egyesült Államok 147
Olaszország 149
3. A Szovjetunió fejlődése 159
4. Közép- és Kelet-Európa 1929-1939 között 153
Ausztria 153
Lengyelország 155
Csehszlovákia 157
Jugoszlávia 160
Bulgária 161
Románia 163
Albánia 165
5. Nemzetközi politikai viszonyok és problémák 166
Háborús tűzfészek kialakulása Európában 166
Szovjetunió harca a kollektív biztonsági rendszerért 168
A fasiszta blokk és a spanyol polgárháború 169
Az Anschluss 176
A Müncheni Egyezmény I77
Angol-francia-szovjet tárgyalások, a szovjetnémet egyezmény
6. A nemzeti felszabadító mozgalmak 183
Kína 183
India 186
Vietnam 187
Indonézia 188
Az arab világ 188
Latin-Amerika (Mexikó, Chile, Brazília) 188
Fekete-Afrika a két világháború között (küzdelem a
gyarmatokért; a brit gyarmatok mozgalmai; a francia
gyarmatok; Belga-Kongó) 192
Negyedik rész
A második világháború 197
I. A háború jellege; az erőviszonyok 199
II. A háború első szakasza 202
A lengyel-német háború 202
A szovjet-finn háború, a "keleti front" kiépítése 205
Nyugat-Európa elfoglalása 206
A harcok Afrikában és a Balkánon 212
III. A háború második szakasza 214
Támadás a Szovjetunió ellen 214
A háború kitörése Távol-Keleten 218
IV. A háború harmadik szakasza 220
A volgai csata 220
Fordulat Afrikában és Távol-Keleten; Olaszország
kiválása a háborúból 221
Az 1944-45-ös évek eseményei 222
A második front megnyitása 227
Németország és Japán veresége 230
V. A leigázott népek ellenállási küzdelmei 235
Irodalom 239
Időrendi tábla 243

Témakörök

Polányi Imre

Polányi Imre műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Polányi Imre könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem