| Kiadó: | Magyar Szemle Társaság-Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt. |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Aranyozott félbőr kötés |
| Oldalszám: | 2.760 oldal |
| Sorozatcím: | Egyetemes történet |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 26 cm x 17 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Aranyozott, bordázott gerincű félbőr kötésben. I.: 14 térképpel, nincs kiadási évszám. II.: 15 térképpel, kiadási éve 1936. III.: 14 térképpel, kiadási éve 1936. IV.: 19 térképpel, kiadási éve 1937. Készült a Révai Testvérek Irodalmi Intézet R. T. nyomdájában, Budapesten. További szerzők a kötetekben. Sorszámozott. |
| I. kötet | |
| Hóman Bálint előszava | VII |
| Előszó az ókor történetéhez. Írta: Kerényi Károly | XI |
| ELSŐ KÖNYV - Egyiptom és Elő-Ázsia | |
| Őskortudományi bevezetés | 3-22 |
| Régibb kőkor | |
| Az újabb kőkor | |
| A bronzkor | |
| A vaskor | |
| I. rész. Az Ókori Kelet a harmadik évezred végéig | 23-45 |
| Kelet őskora | |
| Sumérok | |
| Fajok harca Mezopotámiáért | |
| Az egyiptomi ó-birodalom | |
| Az Indus-menti műveltség | |
| II. rész. A második évezred | 46-85 |
| Babilónia kialakulása és fénykora | |
| Az egyiptomi közép-birodalom | |
| A hatti betörés | |
| Hikszosz-uralom Egyiptomban | |
| Az egyiptomi újbirodalom | |
| Az El-Amarnai korszak | |
| Nemzetközi érintkezés | |
| A hatti-egyiptomi háborúk | |
| A "tengeri népek" betörése | |
| Asszíria előretörése | |
| III. rész. Az asszír hegemónia kora | 86-127 |
| Politikai helyzet a 2. évezred végén | |
| I. Tukulti-apalésar | |
| Arámiak és Izrael | |
| Az asszír katonaállam | |
| Asszíria hanyatlása | |
| III. Tukulti-Apal-Ésar | |
| Sarru-kín | |
| Assur-Ahéidding | |
| Egyiptom meghódítása | |
| Assur-bán-apli | |
| IV. rész. Az újbabiloni birodalom | 128-135 |
| Asszíria bukása | |
| Nabu-kudurri-uszur | |
| A "babiloni fogság" | |
| V. rész. A perzsa hódítás és a perzsa birodalom | 136-147 |
| Bábel bukása | |
| A zsidók visszatérése Palesztinába | |
| Darajavahus | |
| Az ókori kelet felbomlása | |
| MÁSODIK KÖNYV - Hellas | |
| I. rész. A görögség és a régibb görögföldi műveltségek | 151-168 |
| A görög nép és a görög föld | |
| A kezdet műveltségi | |
| Görögség előtti műveltségek Görögországban: A krétai és mykenai műveltség | |
| II. rész. A görög törzsek elhelyezkedése | 169-182 |
| A dór vándorlás | |
| Politikai és gazdasági fejlődés | |
| Gyarmatosítás | |
| III. rész. Az ión világ és műveltsége | 183-207 |
| A görög műveltség körei | |
| A homerosi világ | |
| Az iónok történeti helyzete a kr. e. 6. század közepéig | |
| Ión társadalom és állam | |
| Ión és aiol költészet. Ión művészet | |
| Ión filozófia és tudomány | |
| Az iónság történeti hivatása | |
| IV. rész. A dór világ és műveltsége | 208-239 |
| Spárta | |
| Görög arisztokrácia | |
| Dór és nyugat görög művészet és költészet | |
| Filozófia a nyugati görögség területén | |
| A pánhellenizmus alapjai a dór műveltség világában: Olympia és Delphoi | |
| V. rész. Az athéni világ kibontakozása | 240-276 |
| Attika és Athén | |
| A Solon előtti és Soloni Athén | |
| Peisistratos | |
| A peisistratos-fiak és Kleisthenes kora | |
| Az ión szabadságharc | |
| Marathon | |
| Salamis | |
| VI. rész. Athén birodalma | 277-326 |
| A delosi szövetség | |
| Perikles kora | |
| A peloponnesosi háború első tíz éve | |
| Nikias békéje és a sziciliai expedició | |
| Athén földi birodalmának bukása | |
| Athén szellemi birodalma | |
| VII. rész. A Makedon birodalom | 327-370 |
| Spárta vezérszerepe a peloponnesosi háború után | |
| Spárta bukása | |
| II. Fülöp fellépése | |
| A 4. századi görög állam és társadalom | |
| A gazdasági élet kibontakozása | |
| A 4. század szellemi élete | |
| II. Fülöp uralkodása | |
| Nagy Sándor pályafutása | |
| A Nagy birodalom feloszlása | |
| Antigonos birodalma | |
| Agathokles sziciliai királysága | |
| Pillantás az új világhelyzetre | |
| A diadochos-birodalmak teljes kialakulása | |
| HARMADIK KÖNYV - Róma | |
| I. rész. Róma belép a történelembe | 373-406 |
| Itália | |
| Az "ősiállati" törzs és nyelvi kérdése | |
| A Földközi-tengeri műveltség-formák jelentősége | |
| A szardiniai világ | |
| Az etruszk világ | |
| A görög világ Itáliában | |
| A legrégibb Róma | |
| A római állam megszületése | |
| II. rész. Róma és az itáliai hatalmak | 407-478 |
| Nagyhatalmak a Kr. e. 6. és 5. században | |
| Róma külső története a gallus tűzvészig | |
| Róma belső története a gallus tűzvészig II. | |
| A jog kodifikálása | |
| Az ó-itáliai világ lehanyatlása | |
| Róma belső története a gallus tűzvész után | |
| Róma térhódítása | |
| Róma és a Samnis szövetség | |
| A tarentumi háború | |
| Óitáliai szellemi élet | |
| A római birodalom kezdetei | |
| III. rész. Világuralom | 479-543 |
| Nagy Sándor és a világuralom eszméje | |
| Karthago és Róma | |
| Az első pún háború | |
| A második pún háború előkészítése | |
| A második pún háború | |
| A hellenisztikus államrendszer | |
| A hellenisztikus világ összecsapása Rómával | |
| A hellenizmus szellemi világa | |
| IV. rész. A válság | 544-567 |
| A válság tudata | |
| Terjeszkedés a pydnai csata után | |
| A belső válság kezdetei | |
| A hispániai vállalkozás | |
| A gracchusok forradalmak | |
| A válság nagy egyéniségei: Marius és Sulla | |
| V. rész. Bomlás és fordulat | 568-614 |
| Pompeius korának első polgárháborúi | |
| Caeser galliai uralma és a keleti vereség | |
| Caesar monarchiája | |
| Antonius és Octavianus küzdelme a monarchiáért | |
| A köztársasági kor szellemének változása a vallás tükrében | |
| Az augustus-kori vallás kérdése | |
| Az új kori vallás megalapozása a költészetben | |
| VI. rész. A római császárság első három százada | 615-655 |
| Augustus megalapítja a császárságot | |
| Augustus örökösei: a Claudius-császárok | |
| A falviusok, Nerva és Traianus | |
| A császárság második megalapítója: Hadrianus | |
| A hadrianust követő antoninusok | |
| Septimius Severus és a III. század uralkodói | |
| VII. rész. A római császárság átmenete a középkorba | 656-688 |
| Az új korszak alapvetői: Diocletianus és Nagy Constantinus | |
| Nagy Constatinus családjának uralkodása. Iulianus | |
| A valentinianusok és Nagy Theodosius | |
| Iustinianus kora és az antik római birodalom vége | |
| Irodalmi tájékoztatás | 689 |
| Név- és tárgymutató | 691 |
| Térképek | |
| I. Őskultúrák | 9 |
| II. A történelem előtti kelet | 27 |
| III. Egyiptom átnézeti térképe | 55 |
| IV. Mezopotámia | 111 |
| V. Nyugati görög gyarmatok | 181 |
| VI. A peloponnesos | 209 |
| VII. Középső- és Északi Görögország | 235 |
| VIII. Attika | 241 |
| IX. A Delosi Szövetség legnagyobb kiterjedése idején | 280 |
| X. Görög gyarmatok | 296 |
| XI. Nagy Sándor hódító útja | 352 |
| XII. Középitália | 400 |
| XIII. Hellenisztikus királyságok | 512 |
| XIV. A Római Birodalom a császárkorban | 640 |
| II. kötet | |
| ELAŐ KÖNYV - Haldokló antik - antik középkor | |
| Bevezetés | 3-6 |
| I. rész. A nagy invázió | 7-54 |
| A germánság kialakulása | |
| A germánság heroikus kora | |
| A húnok Európában | |
| II. rész. Az antik kultúrközösség felbomlása | 55-132 |
| A késő-antik kultúra és a középkor kezdetei | |
| Kísérlet a római birodalom fenntartására | |
| A föderált királyságok kialakulása | |
| A római imperium és az itáliai királyság | |
| A kliens-királyságok rendszere | |
| MÁSODIK KÖNYV - Középkor | |
| I. rész. Nagy Gergely kora | 135-220 |
| A nyugateurópai kultúrközösség kialakulása | |
| Új világ születése | |
| A frank hegemónia megalapítása | |
| A középkori állam első korszaka | |
| II. rész. A karolingok | 221-329 |
| A hűbériség kialakulása | |
| A karoling renaissance | |
| Az itáliai forradalom | |
| Róma nyugathoz csatlakozik | |
| A császárság felújítása | |
| Nagy Károly imperium christianuma | |
| A karoling-birodalom felbomlása | |
| III. rész. A román kor | 330-504 |
| A német "bund"-tól Nagy Ottó államrendszeréig | |
| Nagy Ottó császársága | |
| Rendovaito imerii romanorum | |
| Az új császáreszme | |
| Franciaország és Anglia Hastings előtt | |
| A román kor szellemi arculata | |
| A Cluny mozgalom | |
| Az invesztitúra-harc | |
| Az egyház uralma alatt | |
| HARMADIK KÖNYV - Az újkor kezdetei | |
| I. rész. Az átmenet | 507-582 |
| Az abszolút monarchia megalapítása | |
| A nemzetközi politika kezdetei | |
| Stauf császáreszme és császárpolitika | |
| A német fejedelemségek kialakulása | |
| II. rész. Az új világrend | 583-706 |
| Rendiség és parlementarizmus | |
| Hanyatló császárság | |
| A százéves háború | |
| Bizánc és az Iszlám | |
| A középkori Kelet-Európa | |
| A középkorból az újkorba | |
| Irodalmi tájékoztatás | 707-708 |
| Név- és tárgymutató | 709-715 |
| Térképek | |
| I. A germánok őshazája és terjeszkedése | 8 |
| II. A keleti germánság kiválása | 14 |
| III. A keleti germánság a vandál terjeszkedés korában | 16 |
| IV. Az antik kapitalizmus decentralizációja | 24 |
| V. Az Ó-germán kultúra korszakai | 128 |
| VI. Chur-raetia | 298 |
| VII. A Meroving és a Karoling Németország | 304 |
| VIII. Nagy Károly birodalma és a verduni osztozkodás | 312 |
| IX. Németország a Karoling-kor végén és a szász dinasztia alatt | 352 |
| X. Franciaország | 545 |
| XI. A Habsburgok, a Luxemburgok és a Wittelsbachok birtokai | 610 |
| XII. Bizánc | 640 |
| XIII. Az arab birodalom kialakulása | 660 |
| XIV. A spanyol királyságok | 664 |
| XV. Orosz fejedelemségek | 672 |
| III. kötet | |
| ELSŐ KÖNYV - Az újkori fejlődés alapjai | |
| Bevezetés | 3 |
| I. rész. A Föld meghódítása | 5-34 |
| A felfedezések | |
| Az Európán-kívüli kultúrák | |
| II. rész. Európa az újkor elején | 35-160 |
| Az európai államrendszer | |
| A rendi társadalom: a parasztság és a nemesség | |
| A rendi társadalom: a város és a polgárság | |
| Az egyházi rend és az európai intellektualizmus | |
| Magyarország helye az európai fejlődésben | |
| MÁSODIK KÖNYV - A tizenhatodik század | |
| I. rész. Reneszánsz és reformáció | 163-199 |
| A reneszánsz és humanizmus az újkor elején | |
| A humanizmus Európában | |
| A reformáció | |
| II. rész. A vallásos küzdelmek kora | 200-266 |
| A katolikus ellenreformáció | |
| Spanyolország és Franciaország az ellenreformáció idején | |
| Németalföld szabadságharca. Angliai Erzsébet | |
| Az ellenreformáció Németországban és a szélső európai államokban. A kor szellemi életéről | |
| III. rész. Keleteurópa | 267-296 |
| A görög-keleti Európa. Az orosz birodalom | |
| A török birodalom | |
| HARMADIK KÖNYV - A tizenhetedik század | |
| I. rész. A vallásháborúktól az állami abszolutizmusig | 299-408 |
| A déleurópai államok | |
| A harmincéves háború | |
| Reichelieu és Mazarin Franciaországa | |
| Az északi és a keleti államok, Hollandia hatalmának tetőpontján | |
| A Stuartok. Az angol forradalom | |
| Művészet, irodalom, tudomány a XVII. század derekán | |
| II. rész. Az abszolutizmus kora | 409-501 |
| XIV. Lajos Franciaországa | |
| XIV. Lajos hadserege, háborúi | |
| Hollandia megállapodása, Anglia emelkedése | |
| A német birodalom. Keleteurópa | |
| A XII-XIII. század fordulójának szellemi életéről | |
| NEGYEDIK KÖNYV - A tizennyolcadik század | |
| I. rész. A felvilágosodás kora | 505-602 |
| Az európai államok a XVIII. század közepéig | |
| Az európai és a gyarmati háborúk | |
| A francia felvilágosodás | |
| A felvilágosult abszolutizmus. Az angol parlamentarizmus | |
| Amerika | |
| Franciaország a forradalom előtt | |
| Anglia: az imperializmus és a indusztrális forradalom | |
| II. rész. A francia forradalom és Napoleon | 603-661 |
| A Forradalom | |
| Az első konzul | |
| A császár | |
| Irodalmi tájékoztató | 662 |
| Tárgymutató | 668 |
| Térképek | |
| I. M. Behaim és J. Schöner glóbuszai | 8-9 |
| II. A felfedezések és a gyarmatok a XVI. sz. közepéig | 16-17 |
| III. Európa a XVI. sz. közepén | 40-41 |
| IV. Franciaország a XVI-XVIII. sz.-ban | 72-73 |
| V. A német birodalom a XVI. sz. közepén | 104-105 |
| VI. Európa Nagy Lajos korában | 152-153 |
| VII. Oroszország a XVI-XVIII. sz.-ban | 272-273 |
| VIII. A török birodalom a XVI-XVII. sz.-ban | 288-289 |
| IX. Elzász | 328-329 |
| X. Poroszország kialakulása | 480-481 |
| XI. Európa a XVIII. sz. első felében | 512-513 |
| XII. Északamerika gyarmatosítása és államalakulásai | 568-569 |
| XIII. Napoleon hatalma Európában | 637 |
| XIV. A Francia Forradalom és Napoleon háborúi | 640-641 |
| IV. kötet | |
| ELSŐ KÖNYV - Az eszméktől a forradalmakig | |
| Bevezetés | 3 |
| I. rész. A francia fejlődés 1848-ig | 15-56 |
| Napoleon és az új világ | |
| A klasszikus demokrácia | |
| Az ellenforradalmi gondolat | |
| A korszerű polgári gondolat | |
| Konstruktív erők és az új alkotmány | |
| A béke problémái | |
| A belpolitikai fejlődés 1830-ig | |
| A júliusi forradalom | |
| A februári forradalom előzményei | |
| II. rész. A német fejlődés | 57-96 |
| A német bund | |
| A porosz reform | |
| Népi nacionalizmus és a porosz hegemónia | |
| A romantikától a tradíciónalizmusig | |
| Romantika és nemzeti gondolat | |
| III. rész. A Monarchia és a nemzetiségek ébredése | 97-142 |
| Metternich és az osztrák Biedermeier | |
| A bürokrácia válsága | |
| Kultúrnacionalizmus - rendi nacionalizmus | |
| A magyar nemzeti törekvések. Széchenyi és Kossuth | |
| IV. rész. Az orosz világ problémái | 143-162 |
| Az orosz terjeszkedés | |
| Sándor cár | |
| A dekaristák mozgalma és az 1825-ös forradalom | |
| Miklós cár, a konzervatív | |
| A szlavofil mozgalom | |
| V. rész. Anglia | 163-198 |
| Az angol toryzmus a napoleoni háborúk után | |
| A polgári reform kora | |
| Az ipari munkások | |
| Az angol szociális kritika | |
| VI. rész. A háborús- és békegazdálkodás problémái | 199-224 |
| A napoleoni gazdaságpolitika és a kontinens | |
| Az angol gazdasági élet fejlődésének irányai | |
| A kontinens békegazdálkodása | |
| A XIX. század első felének ipari fejlődése | |
| Az angol szabadkereskedelmi iskola és a "nemzeti gazdálkodás" rendszerei | |
| VII. rész. A diplomácia | 225-252 |
| Irányelvek az európai diplomáciában | |
| A béke és Európa újjászervezése | |
| A beavatkozás elve és a spanyol-délamerikai kérdés | |
| Az entente cordiale és sorsa | |
| MÁSODIK KÖNYV - A forradalmaktól a formákig | |
| Bevezetés | 255 |
| I. rész. Az európai forradalmak | 266-318 |
| Párizs forradalma | |
| A német 1848 előzmények, Berlin forradalma | |
| Bécs forradalma | |
| Az olasz forradalmak | |
| A szabadságharc és a magyarországi nemzetiségek forradalma | |
| Prága forradalma | |
| Német egység és az osztrák államgondolat. A Paulskirche | |
| A történelmi állam gondolata és a nemzetiségi kérdés. A Reichstag | |
| II. rész. Történelemformáló egyéniségek | 319-391 |
| III. Napoleon | |
| Tudomány, gazdaság, társadalom | |
| Krim, a demokratikus európai akció | |
| A nemzetek önrendelkezési joga | |
| Az olasz egység | |
| Ausztria és a Bund | |
| Bismarck és a porosz realizmus | |
| A német egység befejezése. Diplomáciai előjáték | |
| A sztratégia fejlődése és a háborúk | |
| III. rész. A brit világbirodalom és az Európán kívüli fejlődés | 392-442 |
| Világkiállítás és világbirodalom | |
| India megszervezése, a hindu nacionalizmus kialakulása | |
| Kanada, a mintadominium | |
| Ausztrália a fegyencteleptől a szociális paradicsomig | |
| Kínai állam - európai kapitalizmus | |
| Japán védekezése az európai erőkkel szemben | |
| Az amerikai fejlődés főbb problémái | |
| HARMADIK KÖNYV - Az európai rendtől a káoszig | |
| Bevezetés | 445 |
| I. rész. Történelemalakító erők útja | 451-489 |
| Ipari kapitalizmus | |
| A szocialista mozgalom fejlődése | |
| A nacionalizmus útja | |
| Kereszténység | |
| II. rész. A formák és kis államok fejlődése | 490-535 |
| A német fejlődés | |
| A francia forma kialakulása | |
| A formák kialakulása és a politikai élet eseményei a kisebb államokban | |
| Bismarck rendszere a diplomáciában | |
| Európai kérdések és európai megoldások a diplomáciában | |
| A modern imperialista versengés kezdete és aránylag harmonikus korszaka | |
| III. rész. Az európai hatalmak és az új erők | 536-577 |
| Az angol polgári gondolattól az imperializmusig | |
| A német fejlődés új korszaka | |
| A francia fejlődés új útja | |
| Az orosz fejlődés | |
| Balkáni forma és balkáni nacionalizmus | |
| A Monarchia és a nemzetiségi kérdés | |
| IV. rész. A nagy összeütközések kifejlődése | 578-613 |
| Az új diplomáciai helyzet | |
| Anglia a fokozódó imperialista ellentétek korában, a hármas entente kialakulása | |
| Az annexiós válság, a balkáni helyzet | |
| Németország bekerítése | |
| A balkáni háború | |
| A háború kitörésének közvetlen előzményei | |
| V. rész. A világháború | 614-650 |
| A gépszerű haditerv összeomlása. Marne | |
| Az orosz gőzhenger feltartóztatása | |
| Állóharc, anyagcsata és anyagsztratégia | |
| A háború katonai eseményei, a gazdasági és propaganda-sztartégia hatása | |
| A német katonai döntés meghiúsulása, összeomlás a frontokon | |
| Az európai gondolat bukása | |
| Háborús propaganda és ígéret eredménye | |
| Irodalmi tájékoztató | 651 |
| Térképek | |
| I. A német vámszövetségek 1831-ben | 216 |
| II. Az egységes német vámszövetség kialakulása | 217 |
| III. Az egységes Olaszország kialakulása | 352 |
| IV. Az Egyesült Államok gazdasági és politikai fejlődésének térképei | 432 |
| V. Afrika felosztása - Afrika fontosabb gazdasági tényezői | 528 |
| VI. Európai Oroszország a világháború előtt és után | 556 |
| VII. Lengyelország 1772-től máig | 559 |
| VIII. A Balkán-államok a párizsi béke és a berlini kongresszus után | 562 |
| IX. A Balkán-államok a bukaresti és a párizskörnyéki békék után | 563 |
| X. Az Osztrák-Magyar-Monarchia szétdarabolása | 576 |
| XI. A keleti kérdés | 592 |
| XII. Oroszország, Anglia és Japán törekvései Ázsiában a világháború előtt | 600 |
| XIII. A Rajnavidék | 640 |
| XIV. A schleswigi határvidék | 640 |
| XV. Német-Szilézia elcsatolt részei | 641 |
| XVI. Bulgária a neuillyi béke után | 643 |
| XVII. Törökország a sévresi béke után | 645 |
| XVIII. Az Ausztriához csatolt terület | 647 |
| XIX. Törökország a lausannei béke után | 649 |
| Ókori és középkori világtörténeti atlasz | |
| A civilizált világ kialakulása | |
| Ókor | 1 |
| Középkor | 2 |
| Térképek | |
| Görög gyarmatok | 3 |
| A delosi szövetség legnagyobb kiterjedése idején | 3 |
| Nagy Sándor hódító útjai | 4 |
| Hellenisztikus királyságok | 5 |
| Közép-Itália | 6 |
| A római birodalom a császárkorban | 7 |
| Az antik kapitalizmus decentralizációja Galliában | 8 |
| A germánok őshazája és terjeszkedése időszámításunk kezdetéig | 8 |
| Az ó-germán kultúra korszakai | 9 |
| A Meroving és a Karoling Németország | 9 |
| Nagy Károly birodalma és a verduni osztozkodás | 10 |
| Németország a Karoling-kor végén és a szász dinasztia alatt | 10 |
| Orosz fejedelemségek a XII-XIII. században | 11 |
| Bizánc 1210 körül | 11 |
A gerincek és a borítók sarkai kopottak. Néhány lap foltos. A II-IV. kötet címlapján tulajdonosi bejegyzés, több oldalán aláhúzások és bejegyzések találhatók. Két kötet kötése megtört. A III. kötet előzéklapja hiányzik.
Ez a sorozat a 4354. számú. A lapélek mintázottak.
Folytatás Microsoft-tal