Egyiptomi íródeák

Fülszöveg

"Történetei nagyobbrészt pesti típusok körül bogozódnak, alakjai a nagy körutak sivár fényárjában sürögnek, ahová a szennyes, sötét mellékutcák öntik át őket, mint vaksi, gonosz mellékfolyócskák, a nyomorúság alattomos sodrú patakjai... Szárazon, egyszerűen állítja be őket, olykor furcsa, fanyar humorral, s gyors ütemben pergeti le félretaposott életük egy-egy apró tragédiáját. Éles vonásokkal húzza körül a kontúrokat, melyek feledhetetlenül mélyen vágódnak bele emlékezetünk elevenjébe. Az emberi komiszságokat szinte démoni erővel jeleníti meg, a kocsisával kegyetlenkedő báró, a parasztkínzó csendőr csakúgy döbbenetes plasztikával lép elénk, mint a csúnya leány kínálkozásait lerázó fiatalember. Úgy hat ezeknek a novelláknak rejtett, különös líraisága, mintha kíméletlen bántó villanyfénnyel világítana bele valakit egy-egy alak arcába, élesen látjuk a riadt, tépett vonásokat s az alak mögött ugyanakkor fantasztikus, ferde, nagy, szomorú árnyék vetődik fel a végtelenségbe.
Az érzéseknek ez a hullámzó fájdalmú játéka, az alakok beállításának a történetek lüktetésének ez a tragikus elmélyülése az olvasó lelkében, Nagy Lajos novellaköltészetének fő értéke. Így kapunk mély, sajgó lírát, noha aránylag kevés helyen fűz érzelmi kísértetet mondanivalóihoz az író. De abból, ahogyan alakjainak seregét összeválogatja, történeteit szűkszavú, végzetes iramlásra kényszeríti, ellenállhatatlanul előtör a lírai hév: a téma már egy mély líraiság tüzén olvadt át, mielőtt egyáltalán felbukkant a művész fantáziájában. Lávakövek gránitfeleselésével zendülnek meg a kemény témák az író vésője alatt, szürkeségük forró szikrákat hány. A két legmélyebb indulat, mely ősanyagukat kiolvasztotta, a fiatal férfiléleknek legfélelmetesebb hőfokú kohóiból csap elő: az egyik a fájón és megalázottan testi szerelemvágy, a másik a korhadt, tűrhetetlen becstelenségű világrend ellen törő lázadozás - börtönfalakat dönget ez a felvérző öklű líra, s az egyik börtön maga a fájdalmas zsongású ifjúi test, a másik börtön a buta, ósdi, renddel körülrácsolt társadalom. Itt érintkezik Nagy Lajos novellaköltése a legújabb generáció forradalmas hitvallásával, a világszemléletes irodalommal: a korhadt régi világ képeit hű pontossággal tükröző szem e képek mögött belső tüzek izzásától fényesül: a lélek olthatatlan vágyától egy jobb, nemesebb, igazabb világrend után."
Tóth Árpád Vissza