Fülszöveg
Tizennyolc éves korában nyert regénypályázatot Középiskolások című művével. Mire a regény 1954-ben megjelenik, Szilvási Lajost mint jó szemű és bátor hangú cikkírót is gyakran emlegetik. „A gondolkodásomat formáló tényezők közül - vallja az író - a leglényegesebb a gyermekkori környezet, a nehéz munkából szegényen élő emberek életének mikroklímája, majd a népi kollégium egyéni és közéleti felelősségre nevelő közössége, s azóta - immár három évtizede - az újságírás." (Szilvási ma a Delta természettudományi magazin helyettes főszerkesztője.)
íróként is következetesen érzékeny maradt az élet társadalmi izgalmakat kiváltó jelenségei és folyamatai iránt, s éppen ez a felelősségérzettel telített valóságlátás magyarázza regényei és az olvasók „hullámhossz-azonosságát." Legismertebb művei: Albérlet a Síp utcában. Ködlámpa, Légszomj, Ördög a falon. Kinek a sorsa, Vízválasztó, Egymás szemében, Hozomány, Kipárnázott kaloda. Karácsony, Szökőév és az 1984-ben megjelent A néma.
SZILVÁSI LAJOS...
Tovább
Fülszöveg
Tizennyolc éves korában nyert regénypályázatot Középiskolások című művével. Mire a regény 1954-ben megjelenik, Szilvási Lajost mint jó szemű és bátor hangú cikkírót is gyakran emlegetik. „A gondolkodásomat formáló tényezők közül - vallja az író - a leglényegesebb a gyermekkori környezet, a nehéz munkából szegényen élő emberek életének mikroklímája, majd a népi kollégium egyéni és közéleti felelősségre nevelő közössége, s azóta - immár három évtizede - az újságírás." (Szilvási ma a Delta természettudományi magazin helyettes főszerkesztője.)
íróként is következetesen érzékeny maradt az élet társadalmi izgalmakat kiváltó jelenségei és folyamatai iránt, s éppen ez a felelősségérzettel telített valóságlátás magyarázza regényei és az olvasók „hullámhossz-azonosságát." Legismertebb művei: Albérlet a Síp utcában. Ködlámpa, Légszomj, Ördög a falon. Kinek a sorsa, Vízválasztó, Egymás szemében, Hozomány, Kipárnázott kaloda. Karácsony, Szökőév és az 1984-ben megjelent A néma.
SZILVÁSI LAJOS
Egymás szemében
„Mondd, szeplős, ha egyszer nekünk is lesz gyerekünk, hogyan fogjuk nevelni? Ugye, a mi gyerekünk nem lesz olyan magányos, mint mi voltunk, amig te nem voltál nekem, és én nem voltam neked?" - kérdi Tamara a naplójában Attilától.
Mert voltaképpen két napló, két tizenhét éves diák - Attila és Tamara - naplója Szilvási regénye. Élmények és reflexiók, amelyeket 1975 nyarán vetettek papírra mind a ketten, önkéntelenül - s ezért őszintén - vallva arról, milyenek is egymás szemében, és milyen a szemükben a világ, a szűkebb és tágabb társadalom, amely megannyi hatással formálja, megannyi ellentmondással kényszeríti gondolkodásra és ítélkezésre őket. Szülők,.akik nehezen értik és értetik meg magukat gyermekeikkel, és kamaszok, akik nehezen vagy sehogy se értik és értetik meg magukat a felnőttekkel, tehát serdülök és felnőttek egyaránt olyan élethelyzetekkel, konfliktusokkal találkoznak ebben a történetben, amelyek akár „a saját életükből" is kerülhettek volna ezekre a lapokra. Rezonanciát - egymáshoz tartozást - kereső már-nem-gyerek és még-nem-felnőtt Attila is, Tamara is. Még ki se bomló szerelmük válsága éppen ebből a küszöbhelyzetből adódik. De a történet utolsó sorában álló kérdés - „Mi lesz velünk?" - már nemcsak szerelmüket, de egész jövőjüket érinti.
Vissza