Együtt élni Európában

Előszó

Együtt élni, együtt tanulni, együtt felnőni, ezek a témák gondolkodtatták el a fiatalokat, akik ezt a könyvet írták. A kivételes szerzők-, diákok: iskolások és egyetemisták, - városiak és vidékiek - lányok és fiúk - 6-21 évesek, akik sohasem gondolták, hogy szerzői lesznek ennek a kiadványnak.
Az is igaz, ha stiláris, művészi vagy irodalmi elvárásaink lennének, akkor ez a könyv nem jelenne meg - és hogy mégis, ez azért van, mert megható az, hogy az ifjú alkotók milyen lelkesen írtak, rajzoltak, festettek és készítettek riportokat. Borzalmak és remények jelennek meg műveikben, emlékeket idéztek - megtett vagy elképzelt utazásokat - együtt éltek emberekkel, sorsokkal, emlékekkel. Túllépték az iskolai méreteket, dimenziókat, valósággal szárnyaltak, szerkesztettek, keresték helyüket, lehetőségeiket egy őket körülvevő új, megváltozott Európában. A szerzők műveiből szemelvényeket, részleteket adunk közre, hogy megosszuk az élményt velük - iskolatársaikkal, tanáraikkal. Ezek a diákok belehelyezkedtek a másság tanulmányozásába, hogy azonosulhassanak vele. Beigazolták azt, hogy nem kell az embernek a világűrbe szállnia ahhoz, hogy világot lásson, illetve nem kell világot látnia ahhoz, hogy világot tanuljon, s a világról képet alkosson, azért hogy a saját érzéseit, értékeit összehangolja a hozzá hasonlókéval a már-már 14 000 km-rel megnövekedett új európai határvonalak között, hogy megtanuljanak:

együtt élni,
együtt tanulni,
együtt felnőni

és együttesen megfelelni mindazoknak a feladatoknak és elvárásoknak, amelyek e kibővült határokon belül jelentkeznek... Vissza