Előszó
Ha az ember hajában sűrűsödni kezdenek az ősz szálak, mind gyakrabban fordul a múlt felé. Meg-megáll az emlékezetében felmerülő arcoknál, egy-egy esemény újból lepereg előtte, és hangulatok,...
Tovább
Előszó
Ha az ember hajában sűrűsödni kezdenek az ősz szálak, mind gyakrabban fordul a múlt felé. Meg-megáll az emlékezetében felmerülő arcoknál, egy-egy esemény újból lepereg előtte, és hangulatok, színek, lázak szövedékéből újjáteremtődik mindaz, ami elmúlt: a nehéz, küzdelmes, és mégis gyönyörű ifjúság.
Villanó képek: Flóra kedves, szelíd arca, Eta lángoló szeme, Ferkó dudoros, okos homloka, a detektívek goromba, nyirkos tenyere, amint rácsap egy futó fiatalra, és arcok, arcok végtelen sora. Legtöbbjük fiatalon elhullott, nem érhette meg a megálmodott szabadságot.
Hősök voltak? Vagy egyszerűen csak igaz emberek? Börtön, szenvedés, durva ütlegek egyengették útjukat a halál felé. De amíg éltek, az erő, a vidámság és a bátorság megfélemlíthetetlen seregét alkották. Ifjú kommunisták. A küzdelem mai szabad világunkért áldozatul követelte fiatal életüket, de emléküket a történelem lapjai őrzik.
Könyvemet a mai fiataloknak ajánlom. ha csak egy kevéssé megismerik belőle azt a korszakot, amelyben történetei lejátszódnak, és amelyre ma ár azt mondjuk: "az elmúlt rendszer", és ha csak egy keveset átad a szeretetből, amelyet a nép iránt éreztek azok, akikről írtam - célomat elértem.
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal