Éjszakai tangó

Fülszöveg

"Ma estig azt hitted, hogy az élet abszurd. Most már tudod, hogy titokzatos." Ezt a találó Eric-Emmanuel Schmitt-idézetet választotta regénye mottójául a brünni születésű cseh regényíró, esszéista, drámaíró, irodalomkritikus és publicista, aki - mielőtt "főállású" író lett volna - már-már hrabali életutat járt be. Volt tanár, könyvtáros, levéltáros, darukezelő, segédmunkás, éjjeliőr, telefonkezelő, műemlékvédő, rádiószerkesztő. Első elbeszélését 1964-ben publikálta, első könyve csak huszonhat évvel később, 1990-ben jelenhetett meg. Azóta további hat regényt adott ki, amelyeket számos nyelvre lefordítottak és számos irodalmi díjjal jutalmaztak.
Színház az egész világ, Kratochvil is ezt vallja, és regényét úgy kezdi, mint egy színpadi művet: a szereplők, a helyszínek felsorolásával, az idő megjelölésével. A mű négy fejezete - mintegy négy felvonása - ugyanannak a történetnek más-más szereposztásban előadott variációja. A regény elején a főhősnő, a kivételes szépségű Aranyhajú kivételes képességű kisfiával két férfi és két otthon között pendlizik. Ha éppen költözik, egy harmadik férfi, Adam, a taxisofőr fuvarozza egyik helyről a másikra. E szerelmi három,- illetve négyszög ötszöggé bővül, amikor a színen feltűnik egy fiatal filmrendező, aki beleszeret Aranyhajúba, és őt kéri fel sokrészes tévésorozata női főszereplőjéül. El is kezdődik a forgatás, ám közben egyre különösebb dolgok történnek: mintha nemcsak a filmben, de az életben is mindenki szerepet cserélne. Megváltoznak a szereplők közti furcsa kapcsolatok, veszedelmes viszonyok, amitől persze az egész történet a feje tetejére áll. A regény végén aztán visszaáll az eredeti állapot, mindenki ismét az elsőre ráosztott szerepet játssza, megtalálja? valódi? énjét, helyrezökken az idő és a dolgok szokásos, ám cseppet sem szokványos rendje. Az, ami közben történt, álom volt csupán, hallucináció vagy az élet és a világ egy rejtett s mégis létező dimenziója? Énünk számtalan más én lehetőségét rejti magában, és csak a körülményektől függ, melyik tör felszínre? Mindannyiunkban egy doktor Jekyll és egy Hyde rejtőzik? Ki tudja? Talán nem is fontos, hogy tudjuk.
Ami fontos: az Éjszakai tangó... nagyon izgalmas, nagyon érdekes mű, csupa titokzatosság, csupa abszurditás - amilyen a világ köröttünk, ha jól kinyitjuk a szemünket, és nemcsak nézünk, de látunk is. Vissza