Ejtőernyősök

Fülszöveg

1942-1943 telének nagy harcai után a tavaszi olvadás mindkét felet megállásra késztette egy időre a keleti fronton. Annak ellenére, hogy a németeknek márciusban sikerült visszafoglalniuk Harkovot, a helyzetük meglehetősen bizonytalan volt Ukrajna keleti területein. Hitler irracionális módon továbbra is ragaszkodott Ukrajna területeinek megtartásához. 1943 nyarán a kurszki vereséggel végleg szertefoszlottak a Wehrmacht reményei a szovjet erők felőrlésére. A kimerült és most már a túlélésükért küzdő németek egy sokmilliós szovjet erővel találták magukat szemben, amely sorozatos nagy ütközetekben egészen a Driyeperig szorította vissza őket. Habár a visszavonulást kellő ügyességgel hajtották végre, mindez hatalmas áldozatokat követelt a már amúgy is leharcolt Wehrmacht-csapatoktól. A könyv szerves folytatása a szerző A penge élén. Sztálingrádtól Harkovig, 1942. november -1943. március című munkájának, és az erényei is hasonlók: a magával ragadó történetmesélés, a stratégiai,... Tovább

Fülszöveg

1942-1943 telének nagy harcai után a tavaszi olvadás mindkét felet megállásra késztette egy időre a keleti fronton. Annak ellenére, hogy a németeknek márciusban sikerült visszafoglalniuk Harkovot, a helyzetük meglehetősen bizonytalan volt Ukrajna keleti területein. Hitler irracionális módon továbbra is ragaszkodott Ukrajna területeinek megtartásához. 1943 nyarán a kurszki vereséggel végleg szertefoszlottak a Wehrmacht reményei a szovjet erők felőrlésére. A kimerült és most már a túlélésükért küzdő németek egy sokmilliós szovjet erővel találták magukat szemben, amely sorozatos nagy ütközetekben egészen a Driyeperig szorította vissza őket. Habár a visszavonulást kellő ügyességgel hajtották végre, mindez hatalmas áldozatokat követelt a már amúgy is leharcolt Wehrmacht-csapatoktól. A könyv szerves folytatása a szerző A penge élén. Sztálingrádtól Harkovig, 1942. november -1943. március című munkájának, és az erényei is hasonlók: a magával ragadó történetmesélés, a stratégiai, hadműveleti és harcászati szintek jó érzékkel történő váltogatása az elbeszélés során, valamint az emberi tényező érzékletes megjelenítése a feldolgozott nagyszámú visszaemlékezésre támaszkodva. Buttar munkájának másik erőssége az időben tágabb geopolitikai kontextus érzékeltetése, így a könyv segíthet a ma eseményeinek megértésében is.
H II
EnOD

Przemysl 1914-1915-ös ostroma az elsö világháború során jelentőségét tekintve Sztálingrád 1942-1943-as, második világháborús ostromához fogható. A mai lengyel-ukrán határnál található Przemyslnél a cári Oroszország hadereje támadta az Osztrák-Magyar Monarchia erői által védett erődrendszert. A Monarchia seregében nagyon sok magyar katona és tiszt harcolt itt, így Przemysl védelme a magyar történelem szerves része is - ez a könyv a téma első ilyen részletességű feldolgozása. A prze-mysli erődrendszer elhúzódó, több szakaszból álló ostroma a leghosszabb ilyen jellegű ostrom volt az első világháború idején. Amennyiben az orosz csapatoknak sikerült volna áttörniük itt, nyitva állt volna az út előttük Európa középső része felé. Mire az erődrendszer elesett, az erőik már annyira kimerültek, hogy nem tudták folytatni az előrenyomulást. Nem túlzás azt állítani, hogy az itt történtek meghatározó befolyással voltak Európa további sorsára. Alexander Watson könyvének a lebilincselő történetmesélés mellett nagy erőssége, hogy hatalmas és szerteágazó forrásbázisra támaszkodik, és a szűkebb értelemben vett katonai történéseket a maguk tágabb társadalmiemberi kontextusában mutatja be, közel hozva a magyar olvasóhoz ezt a Magyarország 20. századi történelmét alapvetően befolyásoló, eddig távolinak tűnő eseményt.
Az ejtőernyősök az 1930-as évektől sokat szerepeltek a sajtóban és a híradókban, a modern hadviselés egyik jelképévé váltak. Harcoltak a második világháború számos fontos hadszínterén, így a németek 1940-ben Belgiumban és Hollandiában, majd 1941-ben Krétán, a nyugati szövetségesek pedig több nagy hadműveletüknél, a D-napon, Arnhemnél és a rajnai átkelésnél is nagy számban vetettek be ilyen erőket. A hadseregben ez az a csapatnem, ahol létezik valamiféle egyenlőség: az újonc közlegénytől a tábornokig mindenki ugyanarról a repülőgépről, ugyanazon az ajtón át ugrik ki a tátongó mélységbe, és ez a mai napig nagyon erős csapatszellemmel ruházza fel ezeket az alakulatokat. A légideszant-katonák nem csupán kollégái, hanem bajtársai is egymásnak - különös módon ez még a szemben álló felekre is igaz bizonyos mértékig.
A két világháború között a rohamosan fejlődő repülés nagy távolságok gyors megtételét tette lehetővé, így az is lehetségessé vált, hogy hadászati meglepetést okozva, vertikálisan karolják át az ellenséget nagy erők ejtőernyővel történő ledobásával. Mivel az i920-1930-as években mindenki el akarta kerülni az első világháború állásháborúját, több állam - mindenekelőtt Németország és a Szovjetunió - rohamléptekben kezdte fejleszteni az ejtőernyőscsapatait. Ekkor még nem tudhatták, hogy a légi manőver után földet érő ejtőernyős azonnal lassan mozgó, kiszolgáltatott gyalogossá válik, és ha az első meglepetést kihasználva nem győz, könnyen reménytelen helyzetbe kerülhet. A légideszant-hadviselés valóságos története ennek a csaknem feloldhatatlan ellentmondásnak a feloldási kísérleteiről szól.
Róbert Kershaw, a Harckocsizók méltán népszerű szerzője, a hidegháború évtizedeiben ejtőernyőstisztként szolgált a brit hadseregben, így lehetősége volt, hogy a résztvevők szemszögéből írja meg a könyvét, az emberi tényezőre helyezve a fő hangsúlyt. A második világháború és a helyi háborúk veteránjai közül sokakat ismert, sőt sokakkal együtt is szolgált, és szakmabeliként egyedülállóan mélyen dolgozta fel a témát. Ez az olvasmányos munkája kicsit olyan, mint egy szokatlanul elfogulatlan családtörténet erről a különleges csapat-és fegyvernemről. Vissza