Az Európai Unió agrárrendszere

Tartalom

Előszó a harmadik kiadáshoz 13
Előszó a második kiadáshoz 14
Előszó az első kiadáshoz 15
Bevezetés 17

1. Az Európai Unió megalakulása, céljai, intézményi felépítése 21
1.1. Előzmények 21
1.1.1. Európai Szén- és Acélközösség. A "közösségi modell" kialakulása 21
1.1.2. A „közös piac" felé 21
1.2. A Római Szerződés 22
1.3. Az integráció útján 23
1.3.1. Szupranacionális döntések versus kormányközi együttműködés 24
1.3.2. Egyesítő Szerződések 24
1.3.3. Az integráció kibővülése 24
1.3.4. „Europesszimizmus" és az integráció új szakasza. Az egységes belső piac koncepciója 25
1.3.5. Az Egységes Európai Okmány 26
1.3.6. Európai Gazdasági Térség (EEA) és a harmadik kibővülés 27
1.4. Az Európai Unió (European Union, EU) 27
1.4.1. Az Uniós Szerződés 28
1.4.2. Európai Unió és Európai Közösségek 29
1.4.3. A három pillér 29
1.4.4. A Gazdasági és Pénzügyi Unió (EMU) lépcsőfokai 30
1.5. Maastricht után 30
1.5.1. Az Amszterdami Szerződés 31
1.5.2. Keleti kibővítés, Gazdasági és Pénzügyi Unió 31
1.5.3. A Nizzai Szerződés 32
1.6. Bővítés és mélyítés 32
1.6.1. A bővítés folyamata 32
1.6.2. A versenyképesség erősítése; a lisszaboni stratégia 33
1.6.3. Az Alkotmányszerződés megszületése, jelentősége és hatályba lépésének
kérdései 34
1.7. Közös költségvetés 35
1.8. Az európai integráció intézményei 37
1.8.1. Az Európai Unió Tanácsa (Council of European Union) 37
1.8.2. Európai Bizottság (European Commission) 40
1.8.3. Európai Parlament (European Parliament) 43
1.8.4. Európai Bíróság (Court of Justice of the European Communities) 45
1.8.5. Európai Számvevőszék (European Court of Auditors) 45
1.8.6. További alapvető intézmények 46
1.9. A közösségi döntéshozatal eljárási rendje 46
1.9.1. Konzultációs mechanizmus (consultation procedure) 47
1.9.2. Együttműködési eljárás (cooperation procedure) 49
1.9.3. Hozzájárulási eljárás (assent procedure) 49
1.9.4. Együttdöntési eljárás (codecision procedure) 49
1.9.5. A döntési rendszer változásai az Alkotmányszerződésben 49
1.10. A közösségi jogalapjai 51
1.10.1. A közösségi jog jellege 51
1.10.2. A közösségi jog forrásai 51
1.10.3. A Közösségeken belüli jogharmonizáció 53
1.10.4. Alkotmányszerződés és az EU-jogrendszere 54
1.11. „A négy alapszabadság" 55
1.11.1. Az áruk szabad mozgása 55
1.11.2. A szolgáltatások szabad mozgása 56
1.11.3. A személyek szabad mozgása 56
1.11.4. A tőke szabad mozgása 56
1.12. A közösségi versenyjog alapjai 56
1.13. Közös és közösségi politikák 57

2. A Közös Agrárpolitika rendszere 59
2.1. Előzmények, koncepcionális alapok 59
2.1.1. Előzmények 59
2.1.2. A KAP elméleti alapja: a multifunkcionális mezőgazdaság 61
2.2. Szerződéses alapok 62
2.2.1. A Közös Agrárpolitika (KAP) céljai 62
2.2.2. A szabályozás fő területei 63
2.3. Közös piaci szervezetek (CMO) 66
2.3.1. A piacrend alapvető sajátosságai 66
2.3.2. Nemzeti piacszabályozások korlátai 67
2.3.3. A közös piaci szervezetek (CMO) alapelvei 67
2.3.4. A KAP piaci szervezet alapmodellje 68
2.3.5. Valutaárfolyamok és a piac egységessége 74
2.4. A KAP finanszírozása: EMOGA, EMGA, EMVA 74
2.5. A Közös Agrárpolitika döntési rendszere 77
2.5.1 A Bizottság javaslatának előkészítése 78
2.5.2. Bizottsági döntéshozatal 78
2.5.3. Döntéshozatal a Tanácsban 79
2.5.4. A Közös Agrárpolitika végrehajtása: a komitológia alapvető területei 80
2.5.5. Végrehajtás a tagállamokban 83
2.6. A Közös Agrárpolitika változásai. Az „eredeti modell" alapproblémái 86
2.6.1 Növekvő mezőgazdasági termelékenység - növekvő feleslegek és költségvetési kiadások 86
2.6.2. A Közös Agrárpolitika árszabályozási modelljének működése. A rendszer alapproblémája 89
2.6.3. Az agrármonetáris rendszer szerepe 92
2.6.4. A Közös Agrárpolitika korrekciója a nyolcvanas években 94

3. A Közös Agrárpolitika reformja 97
3.1. A KAP-reformot kikényszerítő tényezők 97
3.2. A reform elvi lehetőségei 98
3.2.1. Kínálatkorlátozás mennyiségi szabályozással 99
3.2.2. Az ár- és a jövedelempolitika szétválasztása: közvetlen jövedelemtámogatás 101
3.2.3. Az eredeti alternatíva lényege 102
3.3. A KAP 1992. évi reformja 103
3.3.1. A reform fő céljai és intézkedései 103
3.4. Az 1992. évi reform hatásai 106
3.4.1. A főbb intézkedések hatásai 106
3.5. Területpihentetés, területi alapú támogatások, kapcsolt közvetlen támogatások 112
3.5.1. A területpihentetési rendszer jóléti hatásai 112
3.5.2. Területi alapú támogatások és a földár 114
3.5.3. Kapcsolt közvetlen támogatások 116
3.6. A szétválasztás ökonómiája25 117
3.6.1. Konstrukció versus hatás 117
3.6.2. Teljes szétválasztás és hatékony teljes szétválasztás 118
3.6.3. A szétválasztás mértéke versus teljes szétválasztás 119
3.6.4. Az agrárpolitikai intézkedések lehetséges hatásai 120
3.6.5. A szétválasztás fokának mérése 121
3.7. A reform egyes alapvető ellentmondásai 122
3.8. A KAP-reform újabb szakasza. Az Agenda 2000 125
3.8.1. Az Agenda 2000 126
3.9. A KAP-reform harmadik lépcsője: a „félidejű felülvizsgálat" és a 2003. évi reformdöntés 128
3.9.1. A „félidejű felülvizsgálat" kulcskérdései 128
3.9.2. A félidejű felülvizsgálat céljai 129
3.9.3. A 2003. évi reformdöntés 130
3.10. Egységes támogatási rendszer (SPS) 132
3.10.1. A közvetlen támogatások szétválasztása: egységes támogatás (single payment) 132
3.10.2. Moduláció 138
3.10.3. Kölcsönös megfeleltetés (feltételesség) 138
3.10.4. A „pénzügyi fegyelem" mechanizmusa 139
3.11. Nemzeti implementáció: szétválasztási modellek a tagországokban 140
3.11.1. Szétválasztási modellek 140
3.11.2. A nemzeti implementáció változatai 141
3.12. A legutóbbi reformlépcső hatásai 145
3.12.1. A szétválasztási modellek hatásai és a nemzeti implementáció 145
3.12.2. Az egységes támogatási jogosultságok piacának egyes várható működési sajátosságai 148
3.12.3. A legutóbbi reformlépcső hatásai 149
3.13. Viták a Közös Agrárpolitika jövőjéről. Kilátások 151
3.13.1. Kihívások 151
3.13.2. Lehetséges KAP-irányzatok a jövőben 152
3.13.3. KAP-viták, KAP-felülvizsgálat 155
3.13.4. Reform és szétválasztás 159

4. A KAP átvétele az új tagországokban 161
4.1. A magyar csatlakozás előzményei 161
4.2. Az Európai Unió keleti kibővülése 162
4.2.1. A belépés követelményei: A koppenhágai kritériumok 162
4.2.2. A kritériumoktól a csatlakozási tárgyalásokig 162
4.2.3. Az új tagállamok felvételének eljárási menete. A csatlakozási tárgyalások 163
4.3. Az agráradaptáció közgazdasági problémái 164
4.3.1. Csatlakozási forgatókönyvek 164
4.3.2. Agrárgazdasági transzformáció és a KAP kiterjesztése 165
4.4. Az adaptáció konstrukciója. Csatlakozási szerződések 167
4.4.1. A közvetlen támogatások kiterjesztése 168
4.4.2. Magyarország fő agrárgazdasági csatlakozási feltételei 168
4.4.3. A közvetlen támogatások adaptációja: SAPS, nemzeti kiegészítő támogatás lehetősége 170
4.5. A hazai adaptáció eddigi folyamata 170
4.5.1. A KAP támogatási rendszer adaptációja 171
4.5.2. Árupiaci zavarok, adaptációs sokkok 172
4.5.3. Néhány további irányzat 173
4.6. A KAP-reform implementációja az új tagállamokban 174
4.7. Távolabbi kilátások 175

5. A Közös Agrárpolitika és a nemzetközi kereskedelem 177
5.1. Preferenciális rendszerek 177
5.1.1. Általános Preferenciarendszer (GSP) 178
5.1.2. A preferenciális kapcsolatok formái. „Preferenciális övezetek" 179
5.1.3. Agrárkereskedelmi preferenciák - övezetek szerint 179
5.1.4. Kereskedelmi kapcsolatok egyéb - Európán kívüli - országokkal 181
5.2. A KAP ÉS A WTO Mezőgazdasági Megállapodás 182
5.2.1. A KAP és a GATT 183
5.2.2. A WTO Mezőgazdasági Megállapodás 185
5.2.3. A Mezőgazdasági Megállapodás implementációja 190
5.3. Az új WTO-forduló 200
5.3.1. Doha (2001) - Cancún (2003) 200
5.3.2. Genftől (2004) a tárgyalások felfüggesztéséig (2006) 201
5.3.3. Az esetleges végső megállapodás eddig ismertté vált feltételei 202
5.3.4. A KAP és az új WTO-forduló 206
6. Közös piaci szervezetek - a KAP első pillére 209
6.1. A gabonapiaci szervezet 209
6.1.1. Az „eredeti" konstrukció és az 1992 évi reform 209
6.1.2. A jelenlegi rendszer - az Agenda 2000 és a félidejű felülvizsgálat 211
6.1.3. Importrezsim 215
6.1.4. Exportrezsim 218
6.1.5. A gabonából készült termékek kereskedelme 218
6.1.6. Megoldást igénylő problémák 219
6.2. Olajos magvak és fehérjenövények 219
6.2.1. Repce, napraforgómag, szója és lenmag 219
6.2.2. Szárított takarmány 220
6.2.3. Borsó, bab, csillagfürt (édes) 220
6.2.4. Olívaolaj 221
6.3. Cukorpiaci rendtartás 221
6.3.1. Belső piaci szabályozás 222
6.3.2. Import- és exportszabályozás 227
6.3.3. Átmeneti intézkedések - szerkezetátalakítás 229
6.4. A marha- és borjúhús piaci szervezete 230
6.4.1. Belső piaci szabályozás 230
6.4.2. Importszabályozás 235
6.4.3. Exportszabályozás 236
6.4.4. Egyéb szabályok 237
6.5. Juhhúspiaci rendtartás 238
6.5.1. Belső piaci szabályozás: a magántárolás támogatása 238
6.5.2. Anyajuhprémium 239
6.5.3. Importrezsim 240
6.6. Sertés- és baromfihús piaci szervezet 241
6.6.1. Sertéshús piacrend 241
6.6.2. Baromfihús- és tojás piacrend 245
6.7. Az EU tejpiaci szervezete 246
6.7.1. Az intervenciós rendszer 246
6.7.2. Tejprémium 249
6.7.3. Kínálatmenedzsment 250
6.7.4. Export-import szabályozás 252
6.8. Zöldség- és gyümölcspiaci rendtartás 253
6.8.1. Friss zöldség- és gyümölcs piaci szervezet 253
6.8.2. Feldolgozott zöldség- és gyümölcspiaci szervezet 257
6.8.3. A 2006. évi reformtervezet 259
6.9. Borpiaci szervezet 261
6.9.1. Bortermelési potenciál 261
6.9.2. Intervenció 262
6.9.3. Importszabályozás 263
6.9.4. Exportszabályozás 263
6.9.5. A legújabb reform 264
6.10. A (nyers) dohány piaci szervezete 267
6.11. Feldolgozott termékek 268
6.11.1. A rendszer által érintett termékek 268
6.11.2. A feldolgozott termékek importja 270
6.11.3. A feldolgozott termékek exportja 271
6.12. A piaci szervezetek fő típusai (Összefoglalás) 272
6.13. Egységes közös piaci szervezet 277

7. A Közös Agrárpolitika második pillére: a vidékfejlesztés 281
7.1. Az EU vidékfejlesztési intézkedéseinek fejlődése 281
7.2. A vidékfejlesztés jelentősége, helye az agárpolitikán, illetve a fejlesztéspolitikán
belül 284
7.3. A vidékfejlesztés céljai 285
7.4. A vidékfejlesztési stratégia és program 286
7.4.1. A vidékfejlesztési programozás 287
7.4.2. A programdokumentumok egymásra épülése 288
7.4.3. A vidékfejlesztési program tengelyei 290
7.5. Az EMVA intézményrendszere 294
7.5.1. Irányító hatóság 294
7.5.2. Igazoló szerv 295
7.5.3. A monitoring bizottság 295
7.6. A vidékfejlesztési programok monitoringja és értékelése 296
7.6.1. Indikátorok 296
7.6.2. A monitoring és értékelési jelentések 299
7.6.3. Az értékelési tevékenység 300
7.7. Pénzügyi lebonyolítás és ellenőrzés 301
7.8. Vidékfejlesztési hálózatok 302
7.9. A magyar vidékfejlesztési stratégia és program 302
7.9.1. A SAPARD-program 302
7.9.2. Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program 303
7.9.3. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) 305
7.10. A 2007-2013. évi vidékfejlesztési stratégia és program 307
7.10.1. A Stratégia célkitűzései és beavatkozási akciói 307
7.10.2. Forrásmegosztás 312

8. Az Európai Unió agrárstruktúrája 314
8.1. A mezőgazdasági termelés alakulása 316
8.1.1. Termelési arányok 316
8.1.2. Termelés az egyes tagországokban 316
8.2. Mezőgazdasági ágazatok 317
8.2.1. Szántóföldi termelés 319
8.2.2. Kertészeti termelés 321
8.2.3. Bioélelmiszerek, bioenergia növények termelése 322
8.2.4. A húságazat 322
8.2.5. A tejágazat 324
8.3. Gazdálkodási körülmények 325
8.3.1. A mezőgazdasági munkaerő 325
8.3.2. Földterület 327
8.3.3. Termelőszervezetek 329
8.3.4. Koncentráció 330
8.3.5. Beruházások 331
8.4. Élelmiszerek gyártása, fogyasztása 331
8.4.1. Élelmiszeripari termelés 331
8.4.2. Élelmiszer-fogyasztás 333
8.5. Élelmiszer-gazdasági termékek kereskedelme 335
8.5.1. A harmadik országokkal folytatott kereskedelem 335
8.5.2. A tagországok külkereskedelme 337

9. Az EU agrártermék- és élelmiszer-szabályozási rendszere, előírásai 340
9.1. Az élelmiszerkereskedelem akadályainak elhárítása 340
9.2. Szabványalkotó szervezetek, nemzetközi és EU-szabványok 341
9.3. A szabványok szerepe a szabályozásban 342
9.4. A közös piaci szervezetekbe tartozó termékek minőségének szabályozása 344
9.4.1. Növényi eredetű termékek minőségének szabályozása 344
9.4.2. Állati eredetű termékek minőségének szabályozása 346
9.5. Minőségbiztosítási módszerek 347
9.5.1. Gyártásbiztonság EU-előírások alapján 347
9.5.2. Minőségbiztosítási rendszerszabványok 348
9.5.3. Az EOTC megalakítása 349
9.5.4. A vállalati környezetvédelmi menedzsment kialakítása 349
9.6. Az élelmiszer-ellenőrzés európai rendszere 349
9.7. A hatósági élelmiszer (és az állat-egészségügyi, állatjóléti, takarmány) ellenőrzés európai előírásai 351
9.8. Az európai élelmiszerminőség-politika új elemei 351
9.9. A fogyasztóvédelem új európai koncepciója 352
9.9.1. A kockázatelemzés 352
9.9.2. Terméklánc-szemlélet 353
9.9.3. Nyomonkövethetőség 353
9.10. Az EU új élelmiszer-politikájának dokumentumai (élelmiszertörvény, higiéniai rendeletek) 353
9.10.1. Az EU élelmiszertörvénye (rendelete) 354
9.10.2. Élelmiszer-higiéniai rendeletek 354
9.10.3. Az élelmiszerek jelölése 356
9.10.4. Az EU álláspontja a genetikailag módosított organizmusokról (GMO) 357
9.11. Világkereskedelmet segítő multinacionális megállapodások (TBT, SPS) 358
9.11.1. A világkereskedelem etikai kódexe 359
9.12. Az EU állat- és növény-egészségügyi rendszere 360
9.12.1. Általános kérdések 360
9.12.2. Az állat-egészségügyi szabályozás alapjai 361
9.12.3. Zootechnikai (állattenyésztési) előírások 362
9.12.4. Állatjóléti szabályozás 362
9.12.5. Állattartási előírások 362
9.12.6. Az állatok szállítás alatti védelme 363
9.12.7. A friss hús termelése és értékesítése 363
9.13. A növény-egészségügyi szabályozás alapjai 365
9.13.1. A növényvédő szerekre vonatkozó szabályozás 367

Glosszárium 369
The Agricultural System of the EU (Summary of the contents) 391
Irodalom 393

Témakörök