A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Magyar Nyelvőr 2007. január-december

A Magyar Tudományos Akadémia Magyar Nyelvi Bizottságának folyóirata/131. évf. 1-4. szám

Előszó

Ha végigtekintünk az elmúlt 25 év pragmatikai munkáinak során, azt tapasztaljuk, hogy jelentős hányaduk foglalkozik az udvariasság kérdéskörével, és ez nem véletlen. A pragmatika ugyanis, miképpen... Tovább

Előszó

Ha végigtekintünk az elmúlt 25 év pragmatikai munkáinak során, azt tapasztaljuk, hogy jelentős hányaduk foglalkozik az udvariasság kérdéskörével, és ez nem véletlen. A pragmatika ugyanis, miképpen egyik legelterjedtebb meghatározása fogalmaz, „a kontextuális jelentés vizsgálata". Az állítás értelmében a beszélők annak megfelelően tervezik meg nyelvi cselekedeteiket, hogy milyen körülmények között nyilvánulnak meg, vagyis a kontextus erős befolyással lehet a választott nyelvi formákra. A beszédhelyzet társadalmi, pszichológiai összetevőit állítja előtérbe egy másik, a tárgyamhoz legközelebb álló definíció is: a pragmatika a viszonylagos távolság kifejezésének tanulmányozása: "the study of the expression of relatíve distance" (Yule 1995: 3). A beszélő és hallgatójának szociális távolsága, kapcsolatuk jellemzői nagymértékben kihatnak arra, hogy a felek egy adott kultúrában mit mondanak ki, és hallgatnak el, illetve amit mondanak, azt mennyire közvetlenül teszik/tehetik. A nézetet leghatározottabban képviselő Anna Wierzbicka például a pragmatikát előbb a társadalmi interakció tanulmányozására szolgáló eszköznek ("tool of social interaction") (1991: 1), majd pár oldallal később egyszerűen az 'én' és a 'te' közötti nyelvi interakciót kutató diszciplínának mondja: "The discipline studying linguistic interaction between 'I' and 'you' " (i. m. 5). Hozzáteszem, abban, hogy az udvariasságot a pragmatika alapstúdiumának tartják, sőt nemegyszer magával a diszciplínával azonosítják, nem kis része van a két legnagyobb hatást gyakorló udvariassági elmélet szerzőjének, G. Leechnek, valamint a Brown és Levinson szerzőpárosnak. Leech a témával foglalkozó művének A pragmatika elvei (Principles of Pragmatics, 1983) címet adta, de Brown és Levinson is szoros kapcsolatukra utalnak, amikor a nyelvhasználat univerzális elveivel azonosítják az udvariasságot (Politeness: Somé Universals in Language Usage, 1987).
Dolgozatomban az udvariasság kutatásának lehetséges módozataival foglalkozom, előtérbe állítva a pragmatikai értelmezéseket, azok meghatározó fogalmait. A két tárgyalt elmélet korlátainak megemlítése mellett azt is jelzem, miben hoztak újat a fenomén „hagyományos" leírásához képest, illetve érzékeltetni kívánom, mit is jelent az udvariasság pragmatikai szempontú kutatása. Elöljáróban - már csak a témám megkövetelte gesztusként is - szükségesnek tartom kiemelni azt a tényt, hogy a kutatók (így a magyarok is) a kezdetektől fogva sikeresen túlléptek a formai leírások keretén, s nemegyszer igen előremutató megállapításokat tettek. Vissza

Tartalom

1. szám

Nyelvművelés
Szili Katalin: Az udvariasság pragmatikája 1
É. Kiss Katalin: Földi János, a nyelvész 17
Jobst Ágnes: A mi mint a hatalom és a szolidaritás névmása 29
Balázs Géza: Az sms-folklór- a minimálfolklór nyelvi képe II. 48
Nyelv és stílus
Pethő József: Állandóság és változás. Krúdy utolsó alkotói korszakának stílusáról 63
A nyelvtudomány műhelyéből
Banczerowski Janusz: Nemzeti sztereotípiák a magyar és a lengyel közmondásokban és frazeológiai kapcsolatokban 76
Csontos Nóra: A kihagyás és megszakítás jelölésének alakulástörténete 87
Gugán Katalin: Az alany és az állítmány egyeztetése a középmagyar korban 99
Nádas Tímea: Tekintettel egy határozóra - élőnyelvi szempontból 107
Kisebb közlemények
Kiss Gabriella: „Ezőknec meg irasára, hogy ki lenne vég emleközet, senkit nem halhatéc"
(Vég- előtagú összetett főneveink történetéhez - Tinódi ürügyén) 118
Szó- és szólásmagyarázatok
Rácz János: Zergefű és társai 121
Szemle
Mózes Huba három verstani munkája (Ismerteti: Szabó Zoltán) 124
Fercsik Erzsébet - Raátz Judit: Kommunikáció és nyelvhasználat (Ismerteti: Balogh Judit) 126

2. szám

Nyelvművelés
Gósy Mária: A beszédészlelés és a beszédmegértés összefüggései kisgyermekkorban 129
Elekfi László: Költészet, helyesírás, gyorsírás 143
Bősze Péter: Tartozékbetűk, tartozékszámok és tartozékmagyarázók az orvosi-biológiai irodalomban 151
Nyelv és stílus
Szathmári István: Mennyiben szolgálták Szenczi Molnár Albert szótárai a magyar irodalmi
nyelv (sztenderd) létrejöttét? 163
Nyelv és iskola
Laczkó Mária: Napjaink tizenéveseinek beszéde szóhasználati jellemzők alapján 173
A nyelvtudomány műhelyéből
Nyomárkay István: Nyelvújítások Közép-Európában a 19. században. Kísérlet az anyanyelvi
terminológiák kialakítására a közép-európai nyelvekben 185
Imrényi András: A magyar szórend kísérleti modelljei I. - Optimalitáselmélet 195
Kugler Nóra: A talán lexéma episztemikus funkcióinak vizsgálata beszéltnyelvi korpuszon 212
Banczerowski Janusz: A család fogalma a világ magyar nyelvi képében (egy kérdőíves
anyag tükrében) 235
Szó- és szólásmagyarázatok
Rácz János: Növényneveink a zebra állatnévvel 246
Szemle
Gábor Tolcsvai Nagy: A Cognitive Theory of Style (Ismerteti: Domonkosi Ágnes) 248
Dömötör Adrienne: Régi magyar nyelvemlékek (Ismerteti: Mátai Mária) 251
Hajdú Mihály: Általános és magyar névtan (Ismerteti: B. Gergely Piroska) 253
Pethő József: Krúdy-tanulmányok (Ismerteti: Cs. Jónás Erzsébet) 258
A Nyelvőr hírei
Heltainé Nagy Erzsébet: Beszámoló az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának 2006. évi munkájáról 262

3. szám

Nyelvművelés
Szathmári István: Simonyi és helyesírásunk 265
Fóris Ágota - Bérces Emese: A zenei szaknyelv és a zenei lexikográfia aktuális kérdései 270
Kiss Róbert Richárd: Köszönések az üzenetrögzítőkön 287
Nyelv és stílus
Wacha Imre: József Attila: Rejtelmek 298
A nyelvtudomány műhelyéből
Pápay Kinga: A genetikai összetevő a beszélő személy beszédsajátosságaiban 306
Horváth Viktória: Vannak-e „női" és „férfi" megakadásjelenségek a spontán beszédben? 315
Fabulya Márta: Izé, hogyhívják, hogymondjam. Javítást kezdeményező lexikális kitöltőelemek 324
Vecsey Zoltán: Hogyan referál az itt és a most? 342
Szemle
Pátrovics Péter: Az aspektus története és tipológiája (Ismerteti: Pete István) 348
Cs. Nagy Lajos: Anyanyelvi örökségünk tíz kötetben 365
Zoltán András: Szavak, szólások, szövegek (Ismerteti: Horváth László) 380
A Nyelvőr hírei
Antalné Szabó Ágnes: Jubileumi helyesírási verseny az ELTE-n 384

4. szám

Nyelvművelés
Banczerowski Janus: A fej nyelvi képe a magyar nyelvben 385
Balázs Géza: Hatalom és helyesírás 402
Bíró János: A betűszók írásmódja egy empirikus vizsgálat tükrében 413
A nyelvtudomány műhelyéből
Imrényi András: A magyar szórend kísérleti modelljei II. 430
Batár Levente: A beszólás mint beszédaktus 451
Szolcsányi Ákos: A heterogén többes szám 464
Kuna Ágnes: Az orvosi receptről. Beszélt nyelvi elemek a 16-17. századi receptekben 470
Szó- és szólásmagyarázatok
Rácz János: Vidrafű és társai 480
Rácz János: A sün a botanikában 483
Kisebb közlemények
Ágoston Mihály: Gondolatok egy nem létező stratégiáról 487
Dobozi Eszter: Kodály Zoltán nyelvészeti munkái 490
Szemle
Balázs Géza: A szóbeliség-írásbeliség paradigma. Benczik Vilmos két könyvéről 495
Balázs Géza: Párhuzamos fordítások nyelvi megközelítése 499
Ablonczyné Mihályka Lívia: Gazdaság és nyelv (Ismerteti: Tamás Dóra) 501
A Nyelvőr hírei
Kováts Dániel: Megépül a széphalmi Magyar Nyelv Múzeuma 504
Antalné Szabó Ágnes: Ötéves a Szemere Gyula anyanyelv-pedagógiai kutatócsoport 507
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv