Elektrodinamika

Előszó

Részlet
Az elektrodinamika az elektromos és mágneses jelenségek tana. Több egymástői elhatárolható részre oszlik, melyek a következők: I. Elektrosztatika, II. Magnetosztatika, II. Stacionárius terek, IV. Quasistacionárius /lassan változó/ terek, V. Gyorsan változó terek /elektromágneses hullámok/.
I. ELEKTROSZTATIKA
Az elektrosztatika, melyet elsősorban tárgyalunk, olyan elektromos terekkel foglalkozik, melyek az időben nem változnak, és fenntartásukhoz a környező testekben sem kell változásnak végbemenni. Tárgyalásaink elején feltételezzük, hogy a jelenségek vakuumban mennek végbe, de levegő jelenléte nem befolyásolja észrevehetően a jelenségeket.
1. Elektromos alapjelenségek. Elektromos mennyiség. Dörzsöljünk meg egy üvegrudat amalgámozott bőrrel, és hozzunk a közelébe egy száraz selyemfonálon lógó bodzabélgolyócskát, akkor a következő jelenségeket tapasztalhatjuk:
1./ A golyócskát az üvegrúd vonzza.
2./ Ha a golyó a megdörzsölt üvegrúddal érintkezett, akkor a golyót az üvegrúd taszítja.
3./ Állati szőrön megdörzsölt ebonitrúd teljesen hasonló erőt gyakorol a bodzabélgolyócskára. A megdörzsölt üvegrúddal érintkezésbe hozott bodzabélgolyócskát az ebonitrúd vonzza, a megdörzsölt ebonitrúddal érintkezésbe hozott bodzabélgolyócskát pedig a megdörzsölt üvegrúd vonzza.
Azt az állapotot, melybe a rúd e dörzsölés folytán jutott, elektromos állapotnak nevezzük. Azt a valamit pedig, ami a testeken a dörzsölés folytán keletkezik, elektromosságnak nevezzük. Más anyagokkal végezve ilyen dörzsölés! kísérleteket kiderül, hogy azok két kategóriába sorozhatók hatásaikban: vagy hasonlóak a megdörzsölt üvegrúdhoz, vagy a megdörzsölt ebonitrúdhoz, harmadik eset nem létezik.
Az amalgámozott bőrrel megdörzsölt üvegrúd elektromosságát nevezzük pozitívnak, az állati szőrön megdörzsölt ebonitrúdét negatívnak. Pontos tapasztalati tény, hogy a kétfajta elektromosság egymást közömbösíti, amit onnan láthatunk, hogy a megdörzsölt üvegrúddal érintkezésbe hozott bodzabélgolyócska elektromos állapotát lerontja, ha az ebonitrúddal is érintkezésbe hozzuk.
A fentebbiek alapján jogosult az elektromosságot substanciának tekinteni, és ilyen értelmében beszélhetünk elektromos mennyiségről. Elektromos töltésnek a testen lévő elektromos mennyiséget nevezzük. Pontosabban elektromos töltésnek azt a fölösleget nevezzük, amellyel a testen lévő egyik fajta elektromos mennyiség a másikhoz képest rendelkezik. Vissza