| Előszó | 5 |
| Bevezetés | 13 |
| A számítástechnika fejlődésének alapvető lépései | 15 |
| Folytonos működésű (analóg) számolóberendezések | 15 |
| Digitális számológépek | 17 |
| Az elektronikus digitális gép általános szerkezeti vázlata és a programvezérlés elve | 23 |
| Szerkezeti vázlat | 23 |
| A programvezérlés elve | 25 |
| Az elektronikus digitális gépek alkalmazása | 26 |
| A digitális gépek alkalmazás tudományos és műszaki kutatásokra, feldolgozásokra | 26 |
| A digitális gépek alkalmazása információk feldolgozásásra | 28 |
| A gép alkalmazása a gyártási folyamatok önműködő vezérlése | 30 |
| Az elektronikus digitális gépek aritmetikai alapjai | |
| Helyértékes számrendszerek | 34 |
| A római számrendszer | 34 |
| A helyértékes számrendszer fogalma | 34 |
| Az oktális helyértékes számrendszer | 37 |
| Bináris helyértékes számrendszer | 39 |
| Egyéb helyértékes számrendszerek | 40 |
| Számok átírása egyik helyértékes számrendszerből a másikba | 41 |
| Az egész számok átírása | 41 |
| Törtek átírása | 42 |
| Átírás oktális számrendszerből binárisba és binárisból oktális számrendszerbe | 44 |
| A számok binárisan kódolt decimális alakja | 45 |
| A számok bevitele a gépbe, és beírásuk a memóriába | 46 |
| A számok beírása lyukkártyára | 46 |
| A számok bevitele a fixpontos gép memóriarekeszeibe | 48 |
| A számok beírása a lebegőpontos gép memóriarekeszeibe | 51 |
| A gép memóriarekeszeiben előállított számok tartománya | 54 |
| Egyenes kód | 56 |
| Bináris összegezők és a segédletükkel pozitív számokon végrehajtott műveletek | 57 |
| Egyetemes bináris összegező | 58 |
| Többelemes bináris összegező | 59 |
| A legelső elemről átvitellel el nem látott összegezők pozitív számokon végrehajtott műveletei | 59 |
| Ciklikus átvitellel ellátott összegező pozitív számokon végrehajtott műveletei | 60 |
| Algebrai összeadás tízes komplemens kódban | 60 |
| Tízes komplemens kód | 67 |
| Módosított 10 komplemens kód | 67 |
| Algebrai összeadás 9 komplemens kódban | 70 |
| 9 komplemens kód | 70 |
| Módosított 9 komplemens kód | 79 |
| Normatizált számok összeadása és kivonása. Szorzás és osztás fixpontos és lebegőpontos gépekkel | 82 |
| A matematikai logika és az elektronikus digitális gépek áramköreinek szerkesztése | |
| Bevezetés a logikai algebrába | 87 |
| Az ítélet fogalma és annak logikai értéke | 87 |
| Összetett ítéletek. Logikai kapcsolatok. Logikai műveletek | 89 |
| Az algebrai logikai műveletek geometriai értelmezése | 96 |
| A logikai műveletek közötti kapcsolatok | 95 |
| Logikai kifejezések átalakítása | 96 |
| A logikai kapcsolatok normál alakja | 96 |
| Azonosan igaz és hamis kifejezések | 97 |
| Az összetett logikai kifejezések átalakítása | 98 |
| Az elektronikus áramkörök kapcsoló (nemlineáris) elemei | 102 |
| Elektroncsövek | 103 |
| Félvezető diódák és triódák | 104 |
| Mágneses vasmagok | 109 |
| Elektronikus kapcsolások a logikai alapműveletekre | 111 |
| Elektroncsövekből és félvezető diódákból kialakított logikai áramkörök | 11 |
| Félvezető triódás logikai kapcsolások | 114 |
| Mágneses vasmagos logikai kapcsolások | 116 |
| Kombinált elektronikus logikai kapcsolások | 117 |
| Kettős szelep | 118 |
| Egyelemes átalakító | 118 |
| Iránykapcsolás | 119 |
| Csúsztatott áramkör | 120 |
| Irányító logikai kapcsolások szintézise | 121 |
| Első példa | 122 |
| Második példa | 124 |
| Harmadik példa | 125 |
| Az egyetemes bináris összegezők szintézise | 126 |
| Kétbemenetű egyelemes bináris összegező | 126 |
| Hárombemenetű egyelemes bináris összegező | 128 |
| Az elektronikus digitális gépek egységeinek műszaki elvei | |
| A gépek berendezésének elvei és típusai | 132 |
| Párhuzamos és soros működésű gépek. Fixpontos és lebegőpontos gépek | 132 |
| A gépi utasítások címeinek száma | 133 |
| A gép vezérlőegysége | 134 |
| A gép vezérlőegységének rendeltetése és tartozékai | 134 |
| A vezérlőegység működési sorrendje | 135 |
| A feltételes ugrás végrehajtása | 139 |
| Az aritmetikai egységek | 139 |
| Párhuzamos működésű gépek. Fixpontos és lebegőpontos gépek | 140 |
| A gépi utasítások címeinek száma | 143 |
| A gép vezérlőegysége | 145 |
| A gép vezérlőegységének rendeltetése és tartozékai | 145 |
| A vezérlőegység működési sorrendje | 145 |
| A feltételes ugrás végrehajtása | 147 |
| Az aritmetikai egységek | 147 |
| Párhuzamos működésű összegezők | 147 |
| Soros működésű összegezők | 149 |
| Lebegőpontos számok összeadására és kivonásásra szolgáló egység | 149 |
| Szorzóegységek | 149 |
| Memóriaegységek | 150 |
| Lyukszalagok és lyukkártyák | 150 |
| Elektromechanikus és elektronikus relék | 153 |
| Késleltető vonalak | 155 |
| Mágneses dobok és szalagok | 159 |
| Katódsugaras memóriaegységek | 161 |
| Ferritgyűrűs memóriaegység | 162 |
| Ferroelektromos memóriaegységek | 162 |
| A szovjet elektronikus digitális számítógépek főbb típusai | 162 |
| A BESZM gép | 162 |
| A Sztrela gép | 164 |
| Az Urál gép | 172 |
| Az M-3 gép | 174 |
| Az elektronikus digitális gépek fejlesztési irányai | |
| A fejlesztés általános irányelvei | 174 |
| Matematikai számításokra szolgáló gépek | 174 |
| Az információ feldolgozásásra szolgáló gépek | 177 |
| Az automatikus vezérlés céljait szolgáló gépek | 181 |
| Új építési elvek kidolgozása és az elektroniksu digitális gépek korszerűsítése | 182 |
| A gépek működési sebességének növelése | 182 |
| Indexregisztererk alkalmazása | 184 |
| A mikroprogram-vezérlés elvének alkalmazása a gép strukturájának hajlékonyabbá tétele | 185 |
| A gépek szerkezeti kialakulásának és gyártástechnológiájának korszerűsítése | 187 |
| Az adatok bevitelére és kivitelére szolgáló gyors működésű egységek kidolgozása | 189 |
| Új elemek kidolgozása | 190 |
| Ferromágnes elemek | 191 |
| Félvezető készülékek | 193 |
| Új kapcsoló- és memóriaelemek kidolgozása | 194 |
| A Sztrela, M-3 és Urál gépek programozásának kiinduló adatai | |
| Az utasítások végrehajtási sorrendje | 196 |
| Természetes működési sorrendű gépek | 196 |
| Kényszer működési sorrendű gépek | 198 |
| A rekesz tartalmának "olvasása" | 199 |
| A Sztrela gép általános jellemzői | 200 |
| A számok beírása a memória rekeszeibe | 200 |
| Az utasítások szerkezete és azok beírása | 202 |
| A program bevitele a gép memóriájában | 205 |
| A gép üzemének automatikus vezérlése | 206 |
| A Sztrela gép műveleteinek és utasításainka rendszere | 207 |
| Az utasítások és műveletek táblázata | 208 |
| Néhány utasítás magyarázata | 208 |
| A kostanskiadó egységben tárolt állandók | 228 |
| Az M-3 gép programozásához szükséges ismeretek | 229 |
| A számok beírása a memóriaegységbe | 229 |
| Az utasítás szerkezete és beírása | 230 |
| A program bevitele a gép memóriájába és az eredmények kiíratása | 231 |
| A gép műveleti és utasításrendszere | 232 |
| Az Urál gép programozásához szükséges ismeretek | 234 |
| A számok beírása a memóriarekeszekbe | 234 |
| Az utasítások szerkezete | 236 |
| A gép legfontosabb sajátosságai | 238 |
| Az Urál gép műveleti és utasításrendszere | 239 |
| A programozás alapjai | |
| Közvetelen programozás | 244 |
| Általános programozás | 244 |
| Programösszeállítási példa | 245 |
| Elágazó programok | 250 |
| Operátoros programozás | 256 |
| A program logikai vázlatai | 256 |
| Az operátorok tulajdonságai | 258 |
| A program logikai vázlatainak ábrázolási szabályai | 260 |
| Példák az operátoros programozásra | 263 |
| Ciklikus programok | 269 |
| Iterációs ciklus | 270 |
| Ciklusismétlés-számláló | 271 |
| Címek átírását és visszaállítását tartalmazó ciklus | 276 |
| A ciklus ismétlésének vezérlési módszerei | 281 |
| A ciklus ismétlését vezérlő operátor | 281 |
| Ciklusismétlés-számláló | 285 |
| Minaddig ismétlődő ciklus, ameddig valamilyen monoton változó mennyiség valamilyen megadott értéket túl nem lép | 289 |
| Logikai skálák | 290 |
| Az operátoros programozás néhány általános eljárása | 292 |
| Rutinrekeszek | 292 |
| Alprogram (szubrutin) operátorok | 296 |
| Mennyiségek keringetése a rutinrekeszekben | 300 |
| Formáló operátorok | 302 |
| Fixpontos gépek programozása | 305 |
| Egycímes gépek programozása | 305 |
| Kétcímes utasítású gépek programozása | 312 |
| A kézi programozás módszerei | |
| A munka sorrendje kézi programozás esetén | 315 |
| Parametrikusan adott számítási vázlat | 315 |
| Logikai vázlatok összeállítása | 317 |
| A memória kiosztása és a program összeállítása | 321 |
| A könyvtári szubrutinok módszere | 322 |
| Könyvtári szubrutinok | 324 |
| Példa nyílt könyvtári szubrutinra | 327 |
| A könyvtári szubrutinok módszerének automatizálása | 330 |
| Egyesítő program | 331 |
| Az egyes munkák automatizálása kézi programozás esetén | 331 |
| A konkrét munkák automatizálása kézi programozás esetén | 333 |
| A programban észrevett bizonyos hibák kiküszöbölésének automatizálása | 334 |
| BECsÁ program | 334 |
| A feladatok megoldásánas sajátosságai elektronikus digitális gépeken | |
| Ellenőrzési módszerek | 338 |
| A program felülvizsgálata és a programbeírás helyességének ellenőrzése | 338 |
| A program revíziója | 342 |
| A gépműködés helyességének ellenőrzése | 343 |
| A számítások helyességének ellenőrzése | 346 |
| A program szerkezetei | 348 |
| Alapfogalmak és jelölések | 348 |
| Példák programok szerkezeti vázlatára | 349 |
| A numerikus módszer kiválasztása | 350 |
| A számítási hiba | 351 |
| Az algoritmus önátölelése | 352 |
| A költség számítása és az időráfordítás | 353 |
| A statisztikus vizsgálatok módszer (Monte-Carlo-módszer) | 355 |
| Véletlen számgenerátorok | 355 |
| Csebisev-féle egyenlőtlenség | 356 |
| Integrál kiszámítása különlegesen kialakított generátor segítségével | 357 |
| Egyszerű és többszörös integrálok kiszámítása rutingenerátorok segítségével | 358 |
| Függvényértékek kiszámítása inverz függvényük alapján és egyenletek megoldása | 360 |
| A véletlen számok fluxusának átalakítása | 362 |
| Elméleti valószínűségi modell | 363 |
| A feladat megoldásánál fellépő hibák | 364 |
| A módszer előnyei | 366 |
| A függvényértékek megadásának és kiszámításának módszerei | 367 |
| A függvény megadási módszerének kiválasztása | 367 |
| A függvény analitikus megadása | 368 |
| A függvény megadása differenciálegyenlet segítségével | 369 |
| A közelítő polinomok módszere | 370 |
| A függvény táblázatos megadása | 370 |
| A függvényérték kiválasztási módszere kis táblázatokkal | 371 |
| Reguláris táblázatok | 371 |
| Nemreguláris táblázatok. Az átválogatás módszere | 373 |
| Közel-reguláris táblázatok | 373 |
| A képlépéses átválogatás módszere | 376 |
| A táblázat csúszó kezdetének (végződésének) módszere | 380 |
| Szubrutin példák a függvényértékek táblázatból történő kiválasztására | 384 |
| A program logikai vázlatának formális átalakításai | |
| Alapfogalmak | 391 |
| Megnevezések és egyszerűbb összefüggések | 391 |
| A fő logikai változók | 394 |
| A vázlatbeli transzformációk elosztása | 397 |
| A vázlat végrahajtása fő logiakai változók értéksorozatának adott rendezése alapján | 398 |
| A vázlatok egyenértékűsége | 400 |
| Logikai kapcsolatok átalakítása a vázlatokban | 402 |
| Az operátor logikai függvény alá rendelése | 402 |
| A logikai függvények kicserélhetősége | 402 |
| A logikai kapcsolatok jeleinek kiküszöbölése | 406 |
| A logikai vázlatok átalakítása | 407 |
| A nyilak átalakítása | 409 |
| Az operátorok áthelyezése | 410 |
| Az operátorok kiküszöbölése | 411 |
| Azonos állandó logikai függvények értékét ellenőrző logikai operátorok | 411 |
| Példák vázlatok átalakítására | 413 |
| Programozó programok | |
| Automatikus operátoros programozás és a PP-Sz | 419 |
| Az automatikus operátoros programozás lényege | 419 |
| Az információ kódolási módszerei a PP-Sz számára | 421 |
| A PP-Sz által összeállítandó utasítások alakja | 425 |
| Nem szabványos programozás | 426 |
| A PP-Sz programozó program szerkezete | 430 |
| Az információnak kódolásra való előkészítés a PP-Sz számára | 432 |
| A feladat összeállítás a kódolók számára | 432 |
| Példák információk kódolásra való előkészítésére | 439 |
| Az információ kódolása a PP-Sz számára | 444 |
| Az információ első tömbje | 445 |
| Az információ második tömbje | 448 |
| Az információ harmadik tömbje | 450 |
| Az adatok előkészítése az információnak a gép memóriájába történő bevitelére | 451 |
| Példa az információnak a PP-Sz számára való kódolására | 452 |
| A PP-Sz programozó program üzemeltetése | 453 |
| A PP-Sz beírása a mágneses szalagra | 453 |
| Az információ bevitele | 454 |
| A PP-Sz indítása | 454 |
| A PP-Sz által kiadott eredmények | 454 |
| A PP-Sz működése a memória nem szokványos kiosztása esetén | 456 |
| A PP-Sz blokkok működésének rövid leírása | 456 |
| A K blokk | 456 |
| Az A blokk | 457 |
| Az L blokk | 458 |
| Az A blokk | 461 |
| Az L blokk | 463 |
| A C blokk | 467 |
| Az F blokk | 468 |
| A G blokk | 471 |
| Az O blokk | 472 |
| A P blokk | 473 |
| Az elektronikus digitális gépek alkalmazásának lehetőségei az aritmetikán kívül | |
| Gépi fordítás | 476 |
| Fordítási kísérlet orosz nyelvről angolra az IBM701 gépen | 477 |
| Fordítási kísérlet angol nyelvről oroszra a BESzM gépen | 480 |
| Fordítási kísérlet francia nyelvről oroszra a Sztrela gép segítségével | 483 |
| Gépi játék | 487 |
| A "szótár" típusú gépek | 487 |
| Szigorúan meghatározott játékszabályokat realizáló gépek | 488 |
| Az állások becslésének általános elveit felhasználó gépek | 488 |
| "Tapasztalat"-gyűjtő gépek | 488 |
| Sakkozó gépek | 489 |
| A feltételes reflex utánzása | 492 |
| Irodalom | 494 |
| Függelék | |
| Szelezsán János: Az Urál-2 elektronikus számítógép rövid ismertetése | 497 |
| Név- és tárgymutató | 525 |
Folytatás Microsoft-tal