Elektrotechnika I./Az általános elektrotechnika elemei/A radiotelegráf és radiotelefon

Előszó

Az általános elektrotechnika elemei

A jelen munka a szegedi áll. felsőipariskolán tartott előadásaim tárgyát öleli fel és főleg ezen intézetek tanulóifjuságának igényeihez mérten olyképpen tárgyalja az anyagot, hogy az esetleges későbbi tanulmányaik alapját is szolgálja. Igyekeztem az anyagot a maga teljes egészében összefoglalni és úgy tárgyalni, hogy az kis terjedelme dacára, könnyen megérthető legyen. Némely helyen ugyan a felsőbb mennyiségtan elemeit is segítségül kellett vennem, mert különben az összefüggés fonala fennakadt volna; akarom hinni, hogy az nem fog zavarólag hatni.
Úgy a mágnes, mint az elektromos tér intensitását, ha az vacuumban létezik, mágnesező, illetőleg elektromozó térnek, míg az anyagban levőt mágnesezett, illetőleg elektromozott térnek vagy erővonaláramlás fogalma ezáltal határozottabbá lesz. Az oly elnevezéseket mint mágnesmennyiség lehetőleg kerültem és ehelyett a polusintensitás jelölést használtam, mert tényleges mágnesmennyiségek nem léteznek. A magnetomotoros és elektromotoros erők szokásos M. M. E. és E. M. E. jelölését elhagytam és ehelyett az Me és Ei jelölést veszem fel; kifejezve ezzel azt, hogy az előbbi az erővonaláramlás, míg az utóbbi az áramintensitás okozója. Az egyes fejezetekben tárgyalt egységek dimensiói mindig az illető mértékrendszerben lettek kifejezve, mert ezáltal az egyenletek alakja egyszerűbb. A dielektricum polarisálódását előidéző áramlást "tolódás"-nak és nem "eltolódás"-nak neveztem, ami a német Verschiebung fordítása; mert a rugalmassági határig igénybevett anyag molekuláira inkább a tolódás, mint az eltolódás kifejezése illik. Az eltolódás már állandó deformatio.
Midőn a jelen munkámat a nyilvánosság elé bocsátom, kérésem az, hogy fogadják annak hibáit elnézéssel, mert nehéz időkben, nehéz eszközökkel lett útjára küldve.

Szeged, 1919 január hó.

A radiotelegráf

A Kir. Magy. Természettudományi Társulat az 1918. évi közgyűlésen a Bugát-díjjal jutalmazta a drótnélküli telegráfiáról írt pályamunkámat. Könyvem lényegében evvel a pályamunkával egyezik. Természetesen kötelességemnek tartottam, hogy az időközben ismeretessé vált fontosabb ujításokról is beszámoljak. Ugyanez a társulat a folyó évben a Rauer-díjjal tüntette ki "A drótnélküli telegráfia haladása a háború alatt" címen benyujtott dolgozatomat. Tehát könyvemnek ez a része is keresztülment a legilletékesebb bírálaton. A bíráló-bizottság tagjai mindkét esetben ugyanazok voltak: Dr. Frőhlich Izidor, udv. tanácsos, tud. egyetemi ny. r. tanár, Dr. Wittmann Ferenc, műegyetemi ny. r. tanár és Dr. Pekár Dezső, min. tanácsos, áll. főgeofizikus. Fáradságos munkájukért és jóakaratú tanácsaikért fogadják hálás köszönetemet. Bírálóimnak összes megjegyzéseit munkám átdolgozásánál figyelembe vettem.
Célom az volt, hogy a drótnélküli telegráfia fejlődését és mostani állapotát vázoljam és pedig a művelt közönségnek megfelelő módon. Szükségesnek tartottam, hogy először röviden a váltakozó áramot ismertessem. A Marconi-féle egyszerű rendszer leírása után az időrendet már nem követhettem, mert ekkor könyvem nem lett volna áttekinthető. ezért a jeladókat és felvevőket különválasztottam.
A klisék legnagyobb részét a Kir. Magy. Természettudományi Társulat, egy részét az Uránia társaság voltak szívesek kölcsönözni. Evvel könyvem megjelenését lehetővé tették. Kellemes kötelességet teljesítek, mikor e társulatoknak lekötelező szivességét melegen megköszönöm. A klisék más része könyvem számára készült. a kölcsön kapott rajzok legtöbbje is előbbi cikkeimből való.
Könyvemet olvasóim szives jóakaratába ajánlom.

A radiotelefon

"A drótnélküli telegráfia" cimű könyvem megjelenése óta a közönség érdeklődése elsősorban a radiotelefon felé fordult. Ezért célszerűnek találtam, hogy említett könyvemet a radiotelefon ismertetésével kiegészítsem. Jól tudom, hogy leghelyesebb az lett volna, ha könyvemet teljesen átdolgozom. De technikai okok azt kivánták, hogy az újabb pótlásokat az előbbi szöveghez hozzáfüggesszem. A könyv címét természetesen a mostani tartalomnak megfelelően meg kellett változtatnom. Különös tekintettel voltam a radioamateur igényeire és azt hiszem, hogy könyvem sokaknak módot fog nyujtani arra, hogy állomásukat ennek alapján megszerkesszék. A jelenségek fizikai alapjait sem akartam elhanyagolni, mert úgy hiszem, hogy az állomást helyesen kezelni csak az tudja, aki az egyes részek szerepét és működését megérti. Vissza