| Elmélet | |
| Bevezetés a váltakozó áramú technikába | 1 |
| Feszültség előállítása indukcióval | 1 |
| Szinuszos feszültségek és áramok | 2 |
| A hullámhossz | 3 |
| A körfrekvencia | 4 |
| Az effektív érték | 5 |
| Nemszinuszos feszültségek és áramok | 5 |
| A lineáris középérték | 7 |
| Az egyenirányított középérték | 7 |
| A csúcstényező és az alaktényező | 8 |
| A váltakozó mennyiségek ábrázolása | 9 |
| Idődiagram és fáziseltolódás | 9 |
| Vektorábra | 11 |
| Váltakozó feszültségek és áramok összekapcsolása | 13 |
| Váltakozó feszültségű generátorok soros kapcsolása | 13 |
| Váltakozó feszültségű generátorok párhuzamos kapcsolása | 14 |
| Váltakozó áramok összekapcsolása | 15 |
| Ideális hatásos és meddő ellenállások | 17 |
| A hatásos ellenállás | 17 |
| Hatásos ellenálláson váltakozó áram által létrehozott feszültség | 17 |
| A fogalmak meghatározása | 17 |
| Az induktív meddő ellenállás | 17 |
| Feszültség veszteségmentes tekercsen | 17 |
| Az induktív meddő ellenállás értelmezése | 19 |
| Induktív meddő ellenállások soros kapcsolása | 21 |
| A kapacitív meddő ellenállás | 22 |
| A feszültség és az áram veszteségmentes kondenzátoron | 22 |
| A kapacitív meddő ellenállás értelmezése | 24 |
| Kapacitív meddő ellenállások soros kapcsolása | 26 |
| Kapacitív meddő ellenállások párhuzamos kapcsolása | 26 |
| A látszólagos ellenállás, az ellenállások áttekintése | 27 |
| A fogalmak meghatározása | 27 |
| A látszólagos ellenállások ábrázolása | 28 |
| A látszólagos vezetések ábrázolása | 28 |
| Összefoglalás és áttekintés | 28 |
| A váltakozó áram teljesítménye és munkája | 30 |
| A fogalmak meghatározása, egységek | 30 |
| A hatásos teljesítmény és a hatásos munka | 31 |
| Az effektív érték egyszerű bizonyítása, a csúcstényező | 31 |
| A meddő teljesítmény és munka | 32 |
| A látszólagos teljesítmény és munka | 32 |
| RC- és RL-kapcsolások | 34 |
| Szinuszos váltakozó feszültségre kapcsolt soros RC-kapcsolás | 34 |
| Az áram- és feszültségviszonyok | 34 |
| Az ellenállásviszonyok | 35 |
| A teljesítményviszonyok | 35 |
| Szinuszos váltakozó feszültségre kapcsolt soros RL-kapcsolás | 36 |
| Szinuszos váltakozó feszültségre kapcsolt párhuzamos RC-kapcsolás | 37 |
| Az áram- és feszültségviszonyok | 37 |
| Az ellenállás- és vezetésviszonyok | 37 |
| A teljesítményviszonyok | 38 |
| Szinuszos váltakozó feszültségre kapcsolt párhuzamos RL-kapcsolás | 38 |
| Egyenértékű soros és párhuzamos kapcsolások | 39 |
| A valós kondenzátor és tekercs helyettesítő kapcsolása | 40 |
| Felül- és aluláteresztő szűrők | 41 |
| Szinuszos feszültséggel táplált soros RC-kapcsolás részfeszültségei | 41 |
| A határfrekvencia | 42 |
| A részfeszültségek és a frekvencia összefüggése | 42 |
| Felüláteresztő RC-szűrők | 42 |
| A feszültségosztás és a frekvencia | 43 |
| A határfrekvencia | 43 |
| A fáziseltolás | 43 |
| Aluláteresztő RC-szűrők | 44 |
| A feszültségosztás és a frekvencia | 44 |
| A határfrekvencia | 44 |
| A fáziseltolás | 44 |
| A szinuszos feszültséggel táplált soros RL-kapcsolás feszültségosztása | 45 |
| A határfrekvencia | 45 |
| Felüláteresztő RL-szűrők | 45 |
| Aluláteresztő RL-szűrők | 46 |
| Négyszögfeszültséggel vezérelt soros RC-kapcsolás | 47 |
| Négyszögfeszültséggel vezérelt aluláteresztő RC-szűrők | 47 |
| Négyszögfeszültséggel vezérelt felüláteresztő RC-szűrők | 48 |
| Négyszögfeszültséggel vezérelt alul- és felüláteresztő RL-szűrők | 49 |
| Négypólus-ábrázolás, sávszűrők, sávzárók | 49 |
| RCL-kapcsolások | 50 |
| Szinuszos váltakozó feszültséggel vezérelt soros RCL-kapcsolás | 50 |
| Az áram- és feszültségviszonyok | 50 |
| Az ellenállásviszonyok | 50 |
| A teljesítményviszonyok | 51 |
| Működési esetek | 51 |
| A soros kiegyenlítés | 52 |
| Alkalmazás | 53 |
| Szinuszos váltakozó feszültséggel vezérelt párhuzamos RCL-kapcsolás | 53 |
| Az áram- és feszültségviszonyok | 53 |
| Az ellenállás- és vezetésviszonyok | 54 |
| A teljesítményviszonyok | 54 |
| Működési esetek | 54 |
| A párhuzamos kiegyenlítés | 55 |
| Alkalmazás | 56 |
| Rezgőkörök | 56 |
| Sajátrezgés | 56 |
| Párhuzamos rezgőkör sajátrezgése | 57 |
| Soros rezgőkör sajátrezgése | 57 |
| A sajátrezgés frekvenciája | 58 |
| A valós párhuzamos rezgőkör | 58 |
| Helyettesítő kapcsolás | 58 |
| Sajátrezgés | 59 |
| Rezonanciaviszonyok | 59 |
| A látszólagos ellenállás frekvenciafüggése | 60 |
| A sávszélesség | 60 |
| A rezgőkör feszültségének frekvenciafüggése | 61 |
| A sávszélesség, a relatív sávszélesség és a jósági tényező | 61 |
| Párhuzamos rezgőkör soros veszteségi ellenállású tekerccsel | 61 |
| A valós soros rezgőkör | 62 |
| Helyettesítő kapcsolás | 62 |
| Sajátrezgés | 62 |
| Összefüggések rezonancián | 62 |
| A látszólagos ellenállás frekvenciafüggése | 62 |
| A sávszélesség | 63 |
| A csillapítás és a szintértékek | 64 |
| A logaritmus alapja és a csillapítás mértékegységei | 64 |
| A csillapítási tényező meghatározása a csillapítás mértékéből | 65 |
| Különböző be- és kimeneti ellenállású négypólusok | 65 |
| Az erősítési tényező, az erősítés mértéke | 65 |
| A csillapítótagok | 66 |
| Az RC-tag mint frekvenciafüggő csillapítóelem | 67 |
| Rezgőkörök és sávszűrők | 68 |
| A csillapítótagok soros kapcsolása | 68 |
| A szint | 69 |
| A szint és a csillapítás összefüggése | 69 |
| dB V és egyéb szintek | 70 |
| Váltakozó villamos és mágneses terek, a hullámterjedés | 70 |
| Állandó terek | 70 |
| Váltakozó terek | 71 |
| A villamos és mágneses terek közötti kapcsolat | 71 |
| A nyitott rezgőkör | 71 |
| Az elektromágneses tér sugárzása | 72 |
| A hullámhossz és a dipólushossz | 73 |
| A sugárzási ellenállás | 73 |
| Hullámok vezetékeken, a hullámellenállás | 73 |
| A szabad tér hullámellenállása | 74 |
| Az elektromágneses hullámok alkalmazási területei | 74 |
| Összefoglalás és áttekintés | 74 |
| A transzformátor | 75 |
| A transzformátor felépítése, kapcsolási rajzjele | 75 |
| A transzformátor működési elve | 75 |
| Az ideális transzformátor | 75 |
| A transzformátor üresjárása | 75 |
| A feszültségátvitel | 76 |
| A terhelt transzformátor | 76 |
| A rövidre zárt transzformátor | 77 |
| A tekercsek induktivitása | 77 |
| A kölcsönös induktivitás | 77 |
| A szórás, a szórt induktivitás | 78 |
| A transzformátor veszteségei, a hatásfok | 78 |
| A valós transzformátor áttételi aránya és frekvenciamenete | 79 |
| Az impedanciatranszformátor | 79 |
| A takaréktranszformátor | 80 |
| Generátorok és motorok | 81 |
| Generátorok | 81 |
| A forgógenerátorok elve | 81 |
| A forgómágnes | 82 |
| Többfázisú generátorok | 82 |
| Egyenáramú generátorok | 83 |
| Motorok | 84 |
| A motor működési elve | 84 |
| A forgómező, a szinkronmotor | 84 |
| Az aszinkronmotor | 85 |
| Az egyenáramú motor | 86 |
| A fordulatszám tulajdonságai, a mellékáramkörű (sönt-) és a főáramkörű (soros) motor | 87 |
| Az univerzális motor, a váltakozó áramú, főáramkörű motor | 87 |
| A repulziós motor | 87 |
| Egyenáramú kismotor | 88 |
| Motorelektronika | 88 |
| Félvezető diódák | 89 |
| Egykristály-félvezető diódák | 89 |
| Többkristályú félvezető diódák | 91 |
| Alkalmazási példák | 92 |
| Különleges tulajdonságú félvezető diódák | 93 |
| A Z- (Zener-)dióda | 93 |
| A Zener-hatás | 93 |
| A lavinahatás | 93 |
| A kapacitásdióda | 95 |
| Az alagútdióda | 96 |
| A PIN-dióda | 97 |
| A mágneses dióda | 98 |
| Térvezérlésű tranzisztorok (FET) | 99 |
| Záróréteges térvezérlésű tranzisztorok | 99 |
| MOS-térvezérlésű tranzisztorok | 101 |
| Az önzáró MOS-FET | 101 |
| Az önvezető MOS-FET | 102 |
| A MOS-FET-ek alkalmazása | 103 |
| A kettős vezérlésű MOS-FET | 103 |
| Bipoláris tranzisztorok | 104 |
| Az NPN-tranzisztorok | 104 |
| A PNP-tranzisztor | 105 |
| A tranzisztor karakterisztikája és jellemző mennyiségei | 106 |
| A tranzisztor határértékei | 108 |
| A tranzisztor mint erősítő | 109 |
| A tranzisztor mint kapcsoló | 110 |
| Erősítő-alapkapcsolások | 111 |
| A földelt emitterű kapcsolás | 112 |
| A földelt source-ú kapcsolás | 114 |
| A földelt bázisú kapcsolás | 114 |
| A földelt gate-ű kapcsolás | 115 |
| A földelt kollektorú kapcsolás | 115 |
| A földelt drainű kapcsolás | 116 |
| Nemvezérelhető többrétegű félvezető alkatrészek | 117 |
| A tirisztordióda (négyrétegű dióda, dinisztor) | 117 |
| A kétirányú tirisztordióda | 119 |
| A kétirányú dióda | 120 |
| Tirisztorok és a triac | 121 |
| Tirisztorok | 121 |
| A tirisztortrióda | 121 |
| A tirisztortetróda | 123 |
| A triac | 124 |
| A fázishasítás-vezérlés | 125 |
| A hullámcsomag-vezérlés | 127 |
| Elektroncsövek | 128 |
| A termikus emisszió | 128 |
| A vákuumdióda | 128 |
| A trióda | 129 |
| A trióda anódellenállással | 130 |
| Többelektródás elektroncsövek | 131 |
| Elektronsugárcsövek | 132 |
| A sugárkibocsátó rendszer | 132 |
| A fókuszálórendszer | 132 |
| Az eltérítőrendszer | 133 |
| A világítóernyő és az utógyorsító | 133 |
| Fényelektromos építőelemek | 135 |
| A belső fényelektromos jelenség | 135 |
| Fotoellenállások | 135 |
| Fényelemek | 136 |
| A szilícium-fényelem | 136 |
| A napelem | 137 |
| A szelénfényelem | 137 |
| Fotodiódák | 137 |
| Fototranzisztorok | 138 |
| A fototirisztor | 139 |
| A világítódióda | 139 |
| Folyadékkristályos építőelemek | 140 |
| Fénycsatolók (optocsatolók) | 141 |
| A külső fényelektromos jelenség | 142 |
| A fotocella | 142 |
| A vákuumfotocella | 142 |
| A gázfotocella | 142 |
| Egyenirányító és stabilizátorkapcsolások | 143 |
| Egyenirányító kapcsolások | 143 |
| Általános jellemzők | 143 |
| Az egyutas egyenirányító szűrőkondenzátorral | 143 |
| A feszültség és az áram menete | 144 |
| A kétutas egyenirányító kapcsolás | 145 |
| Többfázisú egyenirányító kapcsolások | 145 |
| A feszültség simításának további módszerei | 146 |
| A feszültségkétszerező és a feszültségsokszorozó kapcsolás | 146 |
| Stabilizátorkapcsolások | 146 |
| Egyszerű Zener-diódás kapcsolás | 147 |
| Állandó bemeneti feszültség, változó terhelés | 147 |
| Ingadozó bemeneti feszültség, változó terhelés | 147 |
| A stabilitási tényező | 148 |
| Kapcsolás Zener-diódával és tranzisztorral | 148 |
| Az erősítők alapfogalmai | 149 |
| Általános jellemzők | 149 |
| Fogalmak, megnevezések | 149 |
| Az erősítő mint négypólus | 149 |
| Az erősítési tényezők | 149 |
| A bemeneti és a kimeneti ellenállás | 149 |
| A frekvenciamenet | 150 |
| A sávszélesség | 151 |
| A vezérlési tartomány | 152 |
| Torzítási tényező | 152 |
| A zaj | 153 |
| Az erősítők felépítése | 154 |
| Általános jellemzők | 154 |
| Kapcsolási elvek | 154 |
| RC-csatolású erősítők | 155 |
| A transzformátoros és a sávszűrőcsatolás | 155 |
| A határfrekvenciák | 156 |
| Az optoelektronikus és az akusztikus csatolás | 156 |
| Galvanikus csatolású erősítők | 157 |
| A differenciálerősítő | 157 |
| A közös módusú vezérlés | 158 |
| A differenciális vezérlés | 158 |
| Az invertáló és a neminvertáló bemenet | 158 |
| Az integrált műveleti erősítő | 159 |
| A visszacsatolás és a műveleti erősítő | 160 |
| Általános jellemzők | 160 |
| A fázishelyzet hatása | 160 |
| A műveleti erősítő frekvenciafüggetlen negatív visszacsatolása | 161 |
| Vezérlés a "-" invertáló bemeneten | 161 |
| Vezérlés a "+" neminvertáló bemeneten | 162 |
| A pozitív visszacsatolás | 164 |
| A rezgési feltételek | 164 |
| Bevezetés a digitális technikába | 166 |
| Általános jellemzők | 166 |
| A tízes (decimális) számrendszer felépítése | 166 |
| A kettes számrendszer felépítése | 166 |
| Az ÉS-függvény | 167 |
| A VAGY-függvény | 168 |
| A NEM-függvény (negáció, inverzió) | 169 |
| A NAND- (NEM-ÉS) függvény | 169 |
| A NOR (NEM-VAGY) függvény | 170 |
| A De Morgan-szabályok | 170 |
| Billenőkapcsolások | 171 |
| A fogalma meghatározása | 171 |
| A bistabil billenőkapcsolás (bistabil multivibrátor, flipflop) | 171 |
| Egyszerű kapcsolások | 172 |
| Az erősítő alapértékeinek beállítása | 172 |
| Bistabil billenőtagok megvalósítása logikai kapuval | 172 |
| A Schmitt-trigger | 173 |
| Egyszerű Schmitt-trigger kapcsolás | 173 |
| Az astabil billenőfokozat (astabil multivibrátor) | 174 |
| Egyszerű kapcsolás | 175 |
| A kisülési idő | 175 |
| A monostabil billenőfokozat (monostabil multivibrátor) | 175 |
| Egyszerű kapcsolás | 176 |
| Gyakorlat | |
| A váltakozó mennyiségek mérése | 177 |
| Analóg és digitális mérőműszerek | 177 |
| A váltakozó mennyiségek középértékei | 177 |
| A váltakozó áram mérése lágyvasas műszerrel | 178 |
| A váltakozó áram mérése forgótekercses műszerrel | 179 |
| A forgótekercses mérőmű | 179 |
| Az egyenirányítóval kiegészített forgótekercses műszer | 180 |
| Az effektív érték mérése hőelemes műszerrel | 181 |
| A csúcsérték és a csúcstól csúcsig érték mérése | 181 |
| Az elektronsugár-oszcilloszkóp működési elve | 182 |
| Az oszcilloszkóp blokkvázlata | 182 |
| Az elektronsugárcső | 182 |
| Az időeltérítés | 182 |
| A szinkronizálás és a triggerelés | 183 |
| Az erősítő | 184 |
| Az oszcilloszkóp segéd- és kiegészítő eszközei | 185 |
| A mérőfej | 185 |
| Többjelű oszcilloszkópok | 186 |
| A kétsugaras oszcilloszkóp | 186 |
| A kétcsatornás oszcilloszkóp | 186 |
| Mérések oszcilloszkóppal | 188 |
| A feszültségmérés | 188 |
| Az árammérés | 188 |
| A fázismérés | 188 |
| A frekvencia mérése | 189 |
| A jelleggörbe ábrázolása | 190 |
| Különleges mérési eljárások | 191 |
| A kiegyenlítés (kompenzálás) | 191 |
| Ellenállásmérés áram- vagy feszültségösszehasonlítással | 191 |
| Az áram-összehasonlító mérés | 191 |
| A feszültség-összehasonlító mérés | 192 |
| Mérési eljárás a műszerek belső ellenállásának meghatározásához | 192 |
| A közvetett teljesítménymérés | 193 |
| A három feszültségmérős eljárás | 193 |
| A három árammérős eljárás | 193 |
| A látszólagos és meddő ellenállások mérése, hibahely-meghatározás | 193 |
| A látszólagos ellenállás mérése | 194 |
| Kondenzátorok mérése | 194 |
| Mérési eljárások tekercsek meghatározására | 195 |
| A hibahely-meghatározás | 196 |
| Mérési etalonok, egyen- és váltakozófeszültség-források | 197 |
| Mérési etalonok | 197 |
| Stabilizált tápegységek | 197 |
| Mérőgenerátorok | 199 |
| Vezetékek és a légmagos tekercsek induktivitása | 200 |
| Általános jellemzők | 200 |
| Nem ferromágneses anyagú vezetékek | 200 |
| A koaxiális kábel | 200 |
| A vezetékhurok | 200 |
| A hengeres tekercs | 200 |
| A lapostekercs | 201 |
| A toroid tekercs | 201 |
| A légmagos tekercsek műszaki tulajdonságai | 202 |
| Az áramkiszorítás, a bőrhatás | 202 |
| Tekercshuzalok | 203 |
| A Q jósági tényező | 203 |
| Az örvényáramú és a dielektromos veszteségek | 204 |
| A Cs sajátkapacitás | 204 |
| A hőmérséklet-változás hatása | 205 |
| Az induktivitás és a kivezérlés | 205 |
| Lágymágneses anyagok változó mágneses térben | 206 |
| Általános jellemzők | 206 |
| A permeabilitás és a kivezérlés | 206 |
| A permeabilitás és a frekvencia | 207 |
| A permeabilitás és az örvényáram | 207 |
| A vasmagok veszteségei | 208 |
| A hiszterézisveszteség | 208 |
| Az átmágnesezési veszteség | 208 |
| Örvényáramú veszteségek | 208 |
| A kivezérlés és a torzítások | 208 |
| Lágymágneses ferritmagok I. | 209 |
| Az anyagkiválasztás szempontjai | 209 |
| A ferritek jellemzői | 209 |
| A magtípusok kiválasztásának szempontjai | 210 |
| Nyitott mágneskörű magok | 210 |
| Menetes magok | 210 |
| Hengeres-, rúd- és csőmagok | 211 |
| Részben zárt mágneskörű magok | 211 |
| Lágymágneses ferritmagok II. | 212 |
| Zárt mágneskörű magok | 212 |
| Általános jellemzők | 212 |
| A jellemző mennyiségek | 212 |
| A menetszám és a huzalátmérő | 212 |
| A mágneses szempontból hatásos Ve térfogat | 212 |
| Magalakok | 213 |
| A gyűrűmagok | 213 |
| Az U és az UI magok | 213 |
| Az E magok | 213 |
| A fazékmagok | 214 |
| Az X magok | 216 |
| A kistranszformátorok | 216 |
| A vasmag alakja | 216 |
| A háromoszlopos vasmag | 216 |
| A kétoszlopos vasmag | 217 |
| A gyűrűvasmagok | 217 |
| A vasmagok alapanyagai | 217 |
| A vasmagok összeállítása | 217 |
| Vasmaglemezfajták | 218 |
| Az M-lemez | 218 |
| Az EI-lemez | 219 |
| Az UI-lemez | 219 |
| Az UA és az UB-lemezek | 219 |
| Jellemzők | 219 |
| A rövidzárási feszültség | 219 |
| A kistranszformátorok alkalmazása | 220 |
| A hálózati transzformátorok | 220 |
| A biztonsági transzformátorok | 220 |
| Az elválasztótranszformátorok | 220 |
| A takaréktranszformátorok | 220 |
| A transzformátortekercsek kapcsolása | 220 |
| Híradástechnikai vezetékek | 221 |
| A vezetékek felosztása és jellemző adataik | 221 |
| A jellemző mennyiségek mérése vagy számítása | 222 |
| A csillapítási állandó | 222 |
| A Z0 hullámellenállás | 223 |
| A terjedési sebesség és a rövidülési tényező | 223 |
| A vezetékek felépítése és tulajdonságai | 224 |
| Jelző- és működtetőkábelek | 224 |
| Távközlési vezetékek | 224 |
| Árnyékolt vezetékek | 225 |
| Koaxiális vezetékek | 225 |
| A vezetékek és kábelek tartozékai | 226 |
| A félvezetők általános műszaki adatai | 227 |
| A jelölési rendszer | 227 |
| Szerelési előírások | 227 |
| A félvezetők adatai | 229 |
| Mechanikai adatok | 229 |
| Villamos adatok | 229 |
| A minőségre vonatkozó adatok | 230 |
| Félvezető diódák, fajtáik és adataik | 231 |
| A félvezető diódák fajtái | 231 |
| Egyenirányító diódák | 231 |
| Nagyfrekvenciás diódák | 231 |
| Kapcsolódiódák | 231 |
| Univerzális diódák | 232 |
| A félvezető diódák fontosabb adatai | 233 |
| Különleges diódák, fajtáik és adataik | 234 |
| A különleges diódák fajtái | 234 |
| A különleges diódák adatai | 234 |
| Alkalmazás | 236 |
| Térvezérlésű tranzisztorok (FET) | 237 |
| A térvezérlésű tranzisztorok fajtái | 237 |
| Zárórétege térvezérlésű tranzisztorok | 237 |
| MOS-térvezérlésű tranzisztorok | 238 |
| A térvezérlésű tranzisztorok adatai | 238 |
| Bipoláris tranzisztorok | 239 |
| A bipoláris tranzisztorok fajtái | 239 |
| A bipoláris tranzisztorok adatai | 240 |
| Alkalmazás | 243 |
| Egy tranzisztoros erősítófokozat méretezése | 244 |
| A karakterisztikák használata | 244 |
| A karakterisztika értelmezése | 245 |
| A tirisztor és a triac | 246 |
| A tirisztor és a triac fajtái | 246 |
| A tirisztorok adatai | 247 |
| A triac adatai | 248 |
| Alkalmazás | 248 |
| A félvezetők hűtése | 248 |
| A félvezetők felmelegedése | 248 |
| A hőátvitel | 248 |
| A hővezetés és a hőellenállás | 249 |
| Hűtés hűtőbordával vagy hűtőlemezzel | 249 |
| Hűtőtest vagy hűtőlemez nélküli hűtés | 251 |
| Fényelektromos eszközök | 252 |
| Általános jellemzők | 2562 |
| A fényelektromos eszközök fajtái és adatai | 252 |
| Fotoellenállások | 252 |
| Fényelemek | 252 |
| Fotodiódák | 252 |
| Fototranzisztorok | 253 |
| Fototirisztorok | 253 |
| Világítódiódák | 253 |
| Folyadékkristályok kijelzők | 254 |
| Fénycsatolók (optocsatolók) | 256 |
| Az elektroncsövek és elektronsugárcsövek adatai | 257 |
| Az elektroncsövek jellemző adatai | 257 |
| Az elektronsugárcsövek jellemző adatai | 257 |
| Monolit integrált áramkörök (IC) | 259 |
| A bonyolultság foka szerinti felosztás | 259 |
| Bipoláris integrált áramkörök | 259 |
| MOS-integrált áramkörök | 261 |
| A nagy alkatrészűrűség jelentősége | 261 |
| A műveleti erősítők adatai és alkalmazása | 263 |
| Általános jellemzők | 263 |
| Határértékek | 263 |
| Jellemző értékek | 263 |
| A bemenő áram | 263 |
| A bemeneti ofszetfeszültség | 264 |
| A bemeneti ofszetáram | 265 |
| A közös módosú elnyomás | 265 |
| A tápfeszültségdrift | 265 |
| A frekvencia- és fázisfüggőség | 265 |
| A frekvenciakiegyenlítés | 266 |
| A logikai kapuk adatai és alkalmazása | 267 |
| Általános jellemzők | 267 |
| Határértékek | 267 |
| Sztatikus jellemzők | 267 |
| Logikai adatok | 269 |
| A sztatikus zavartávolság - sztatikus zavarbiztonság (üzembiztonság) | 269 |
| A jel átfutási és kapcsolási ideje | 270 |
| Logikai áramkörök, a gyakorlati alkalmazás jellegzetességei | 271 |
| Általános jellemzők | 271 |
| A kompatibilitás | 271 |
| Illesztőkapcsolások (interface-kapcsolások) | 271 |
| Túl nagy amplitúdójú jelforrás | 272 |
| Túl kis amplitúdójú jelforrás | 272 |
| Vezérlés mechanikai érintkezővel | 272 |
| Nagyobb teljesítményű kimeneti áramkörök | 273 |
| Integrált TTL-billenőkapcsolások (áttekintés) | 274 |
| Anyagismeret | |
| A nemvasfémek jellemzői | 275 |
| Általános jellemzők | 275 |
| Tiszta fémek | 276 |
| Ötvözetek | 276 |
| Az ötvözetek keletkezésének elve | 276 |
| Ötvözetek szilárd oldatból | 277 |
| Eutektikus ötvözetek | 277 |
| Pszeudoötvözetek | 278 |
| A réz és ötvözetei | 278 |
| A réz tulajdonságai | 278 |
| Szabványos rézféleségek | 281 |
| Rézötvözetek | 281 |
| Könnyűfémek | 282 |
| Az alumínium | 282 |
| Tulajdonságok | 282 |
| Öntészeti alumíniumötvözetek | 285 |
| Alakítható alumíniumötvözetek | 285 |
| A magnézium | 285 |
| A berrilium | 286 |
| Az ón, a cink és az ólom | 286 |
| Az ón | 286 |
| A cink | 287 |
| Az ólom | 288 |
| A higany és a nemesfémek | 288 |
| A higany | 288 |
| Az ezüst | 289 |
| Az arany | 289 |
| A platina | 289 |
| A nemvasfémek összehasonlító áttekintése | 290 |
| Szabványok | 290 |
| A nemvasfémek rövid jelölései | 290 |
| Az anyagszám | 290 |
| A nemvasfémek fontosabb tulajdonságainak összehasonlító áttekintése | 292 |
| A félvezetők fizikai alapjai | 293 |
| A vezetőképesség | 293 |
| A sávmodell | 293 |
| A kristályszerkezet | 293 |
| A sajátvezetés | 294 |
| Szennyezéses vezetés félvezetőkben | 295 |
| Szennyező atomok | 295 |
| N-típusú szilícium-félvezetők | 295 |
| P-típusú szilícium-félvezetők | 296 |
| A PN-átmenet | 297 |
| A PN-átmenet külső feszültség nélkül | 297 |
| A PN-átmenet viselkedése feszültség hatására | 298 |
| A félvezető anyagok és adalékolási módszereik | 299 |
| Félvezető anyagok | 299 |
| A tiszta kiindulási anyag előállítása | 299 |
| Adalékolási eljárások | 300 |
| A vezetékanyagok áttekintése és összehasonlítása | 302 |
| Általános tulajdonságok | 302 |
| Különleges tulajdonságok | 302 |
| Az ellenállásanyagok áttekintése és összehasonlítása | 304 |
| Ötvözőelemek, tulajdonságok, felhasználás | 304 |
| Az ellenállásanyagokról általában | 304 |
| Az ellenállásanyagokkal szemben támasztott követelmények | 304 |
| Huzalellenállások | 304 |
| Rétegellenállások | 306 |
| A fűtőellenállás-anyagok áttekintése és összehasonlítása | 307 |
| Ötvözőelemek, tulajdonságok, felhasználás | 307 |
| A fűtőellenállás-anyagokról általában | 307 |
| Nagy hőállóságú fűtőellenállások | 310 |
| Érintkezőanyagok, bimetallok | 311 |
| Az érintkezőanyagokkal szemben támasztott követelmények | 311 |
| A fontosabb érintkezőanyagok | 312 |
| Bimetallok | 313 |
| Lemezek, félgyártmányok | 316 |
| Fogalmak | 316 |
| A fontosabb félgyártmányok és szabványaik | 316 |
| Fényporok | 317 |
| Meleg- és hidegsugárzók | 318 |
| A fényporokkal való fényelőálltás elve | 318 |
| A lumineszcencia, a fluoreszcencia, a foszforeszcencia | 320 |
| A fényporok kémiai felépítése | 320 |
| A színkeverés | 320 |
| A fényporrétegek felvitele | 320 |
| A fényporokkal szembeni követelmények az elektrotechnikában | 321 |
| A használatos fényporok | 321 |
| A nemfémes anyagok áttekintése | 322 |
| Természetes anyagok | 322 |
| Módosított természetes anyagok | 322 |
| Műanyagok | 322 |
| A nemfémes anyagokkal szembeni követelmények és vizsgálatuk | 323 |
| A mechanikai szilárdság | 323 |
| A kémiai ellenálló képesség | 324 |
| A hőállóság | 324 |
| A villamos szilárdság, villamos tulajdonságok | 325 |
| Világítástechnikai jellemzők | 327 |
| Ásványi anyagok és az üveg | 327 |
| Az azbeszt | 327 |
| A csillám | 327 |
| A kvarc | 330 |
| Az üveg | 330 |
| Kerámiák | 332 |
| A kerámiák közös tulajdonságai | 332 |
| A porcelán | 334 |
| Szteatitok | 336 |
| Kerámiák kondenzátorok számára | 336 |
| A kerámiák piezoelektromossága és elektrosztrikciója | 338 |
| Az elektrooptika kerámia | 338 |
| Kerámiák fűtőkészülékekhez | 338 |
| A kerámiák további felhasználási lehetőségei | 338 |
| A fa, a rostanyagok (szálasanyagok), a cellulóz, a papír, a prespán és a cellulózszármazékok | 339 |
| A fa | 339 |
| Rostanyagok | 339 |
| Természetes szálak | 339 |
| Vegyiszálak | 339 |
| A cellulóz | 341 |
| Elektropapírok | 342 |
| A prespán | 342 |
| Cellulózszármazékok | 343 |
| A természetes kaucsuk, a szigetelőolajok, a bitumen; a gázok mint szigetelőanyagok | 344 |
| A természetes kaucsuk (gumi) | 344 |
| Szigetelőolajok | 345 |
| A bitumen mint kiöntőmassza | 346 |
| Szigetelés gázokkal és vákuummal | 346 |
| Műanyagok, makromolekulák, műanyagfeldolgozás | 348 |
| Műanyagok | 348 |
| A makromolekulák keletkezése | 348 |
| A polimerizáció | 349 |
| A polikondenzáció | 349 |
| A poliaddíció | 350 |
| A műanyagok feldolgozási módszerei | 350 |
| Duromerek: tulajdonságok, felhasználás és megmunkálás | 356 |
| A duromerekről (duroplasztokról) általában | 356 |
| Fenoplasztok | 356 |
| Aminoplasztok | 358 |
| Telítetlen poliésztergyanták | 358 |
| Epoxigyanták | 359 |
| Polimidek | 360 |
| Szilikonok | 360 |
| Plasztomerek: tulajdonságok, felhasználás és megmunkálás | 360 |
| A plasztomerekről (termoplasztokról) általában | 360 |
| A polisztirol | 361 |
| A polietilén | 362 |
| A polipropilén | 363 |
| A poli(tetrafluor-etilén) (teflon) | 363 |
| Poliamidok | 364 |
| Poliuretánok | 365 |
| A poli(metil-metakrilát) | 365 |
| A poli(vinil-klorid) | 365 |
| Poliacetálgyanták, a poliformaldehid | 365 |
| Polikarbonátok | 368 |
| A poli(fenilén-oxid) | 368 |
| A hőre lágyuló műanyagok áttekintése | 368 |
| Elasztomerek, a műanyagok általános áttekintése | 369 |
| A természetes kaucsuk | 369 |
| A butadiénkaucsuk | 369 |
| Az akrilnitril-butadién-kaucsuk | 369 |
| A butilkaucsuk (izoprén-izobutilén-kaucsuk) | 369 |
| A kloroprénkaucsuk | 369 |
| A szilikonkaucsuk | 370 |
| A rugalmas poliuretán, az uretánkaucsuk | 370 |
| A poli(vinil-klorid) lágyítókkal | 370 |
| Telítetlen poliészterek | 370 |
| A műanyagok általános áttekintése | 370 |
| Szigetelőfóliák és szigetelőszalagok | 374 |
| Szigetelőfóliák | 374 |
| Villamos szigetelőszalagok | 375 |
| Öntőgyanták, villamos szigetelő-, átitató- és vezetőlakkok, ragasztók | 376 |
| Az öntőgyanták feldolgozása | 376 |
| Az öntőgyanták típusai és felhasználása | 377 |
| Villamos szigetelőlakkok | 377 |
| A lakkok feladata | 377 |
| A lakkozott huzalok feldolgozása | 377 |
| Az átitatólakkok feldolgozása | 378 |
| Vezetőlakkok | 378 |
| Lehúzólakkok | 378 |
| Ragasztók | 378 |
| A ragasztott kötés sajátosságai | 378 |
| A ragasztandó felület előkezelése | 378 |
| A ragasztó felvitele | 380 |
| Ragasztás oldással | 380 |
| Oldó-, tisztító- és ápolószerek | 381 |
| Az oldószer fogalma | 381 |
| Az oldószerek az elektrotechnikában | 381 |
| Tisztítóeljárások | 381 |
| Példák tisztítószerekre | 381 |
| Szárítás fluorozott szénhidrogénekkel | 382 |
| Ápolószerek | 382 |
| Permetezőszerek sztatikus feltöltődés ellen | 382 |
| Segédanyagok szóró- (aeroszolos) palackból | 382 |
| Kenő- és csiszolóanyagok | 383 |
| A kenőanyagok feladata | 383 |
| Fontosabb szempontok a kenőanyagok értékelésére | 383 |
| A kenőolajok és felhasználásuk | 384 |
| A kenőzsírok és felhasználásuk | 385 |
| A szilárd kenőanyagok és felhasználásuk | 385 |
| Általános szempontok a kenőanyag kiválasztásához és felhasználásához | 385 |
| Csiszolóanyagok | 385 |
| A csiszolóanyagok feladata | 385 |
| A csiszolóanyagok fajtái | 386 |
| A csiszolóanyagok felhasználási formái | 386 |
| Csiszolókorongok | 386 |
| Baleset elleni védelem csiszoláskor | 388 |
Folytatás Microsoft-tal