kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| Kiadó: | B+V Lap- és Könyvkiadó Kft.-Műszaki Könyvkiadó Kft. |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
| Oldalszám: | 795 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 26 cm x 19 cm |
| ISBN: | 963-7746-14-5 |
| Megjegyzés: | 2450 részben színes ábrával, valamint számos példával és feladattal illusztrált. Tankönyvi szám: 59016/II, 59016/III. |
| I. kötet | |
| Elmélet | |
| Bevezetés | 1 |
| Feszültség előállítása indukcióval | 1 |
| Szinuszos feszültségek és áramok | 2 |
| A hullámhossz | 3 |
| A körfrekvencia | 4 |
| Az effektív érték | 5 |
| Nemszinuszos feszültségek és áramok | 5 |
| A lineáris középérték | 7 |
| Az egyenirányított középérték | 7 |
| A csúcstényező és az alaktényező | 8 |
| A váltakozó mennyiségek ábrázolása | 9 |
| Idődiagram és fáziseltolás | 9 |
| Vektorábra | 11 |
| Váltakozó feszültségek és áramok összekapcsolása | 13 |
| Váltakozó feszültségű generátorok soros kapcsolása | 13 |
| Váltakozó feszültségű generátorok párhuzamos kapcsolása | 14 |
| Váltakozó áramok összekapcsolása | 15 |
| Ideális hatásos és meddő ellenállások | 17 |
| A hatásos ellenállás | 17 |
| Hatásos ellenálláson váltakozó áram által létrehozott feszültség | 17 |
| A fogalmak meghatározása | 17 |
| Az induktív meddő ellenállás | 17 |
| Feszültség veszteségmentes tekercsen | 17 |
| Az induktív meddő ellenállás értelmezése | 19 |
| Induktív meddő ellenállások soros kapcsolása | 21 |
| Induktív meddő ellenállások párhuzamos kapcsolása | 21 |
| A kapacitív meddő ellenállás | 22 |
| A feszültség és az áram veszteségmentes kondenzátoron | 22 |
| A kapacitív meddő ellenállás értelmezése | 24 |
| Kapacitív meddő ellenállások soros kapcsolása | 26 |
| Kapacitív meddő ellenállások párhuzamos kapcsolása | 26 |
| A látszólagos ellenállás, az ellenállások áttekintése | 27 |
| A fogalmak meghatározása | 27 |
| A látszólagos ellenállások ábrázolása | 28 |
| A látszólagos vezetékek ábrázolása | 28 |
| Összefoglalás és áttekintés | 28 |
| A váltakozó áram teljesítménye és munkája | 30 |
| A fogalmak meghatározása, egységek | 30 |
| A hatásos teljesítmény és a hatásos munka | 31 |
| Az effektív érték egyszerű bizonyítása, a csúcstényező | 31 |
| A meddő teljesítmény és munka | 32 |
| A látszólagos teljesítmény és munka | 32 |
| RC- és RL-kapcsolások | 34 |
| Szinuszos váltakozó feszültségre kapcsolt soros RC-kapcsolás | 34 |
| Az áram- és feszültségviszonyok | 34 |
| Az ellenállásviszonyok | 35 |
| A teljesítményviszonyok | 35 |
| Szinuszos váltakozó feszültségre kapcsolt soros RL-kapcsolás | 36 |
| Szinuszos váltakozó feszültségre kapcsolt párhuzamos RC-kapcsolás | 37 |
| Az áram- és feszültségviszonyok | 37 |
| Az ellenállás- és vezetésviszonyok | 37 |
| A teljesítményviszonyok | 38 |
| Szinuszos váltakozó feszültségre kapcsolt párhuzamos RL-kapcsolás | 38 |
| Egyenértékű soros és párhuzamos kapcsolások | 39 |
| A valós kondenzátor és tekercs helyettesítő kapcsolása | 40 |
| Felül- és aluláteresztő szűrők | 41 |
| Szinuszos feszültséggel táplált soros RC-kapcsolás részfeszültségei | 41 |
| A határfrekvencia | 42 |
| A részfeszültségek és a frekvencia összefüggése | 42 |
| Felüláteresztő RC-szűrők | 42 |
| A feszültségosztás és a frekvencia | 43 |
| A határfrekvencia | 43 |
| A fáziseltolás | 43 |
| Aluláteresztő RC-szűrők | 44 |
| A feszültségosztás és a frekvencia | 44 |
| A határfrekvencia | 44 |
| A fáziseltolás | 44 |
| A szinuszos feszültséggel táplált soros RL-kapcsolás feszültségosztása | 45 |
| A határfrekvencia | 45 |
| Felüláteresztő RL-szűrők | 45 |
| Aluláteresztő RL-szűrők | 46 |
| Négyszögfeszültséggel vezérelt soros RC-kapcsolás | 47 |
| Négyszögfeszültséggel vezérelt aluláteresztő RC-szűrők | 47 |
| Négyszögfeszültséggel vezérelt felüláteresztő RC-szűrők | 48 |
| Négyszögfeszültséggel vezérelt alul- és felüláteresztő RL-szűrők | 49 |
| Négypólus-ábrázolás, sávszűrők, sávzárók | 49 |
| RCL-kapcsolások | 50 |
| Szinuszos váltakozó feszültséggel vezérelt soros RCL-kapcsolás | 50 |
| Az áram- és feszültségviszonyok | 50 |
| Az ellenállás viszonyok | 50 |
| A teljesítményviszonyok | 51 |
| Működési esetek | 51 |
| A soros kiegyenlítés | 52 |
| Alkalmazás | 53 |
| Szinuszos váltakozó feszültséggel vezérelt párhuzamos RCL-kapcsolás | 53 |
| Az áram- és feszültségviszonyok | 53 |
| Az ellenállás- és vezetésviszonyok | 54 |
| A teljesítményviszonyok | 54 |
| Működési esetek | 54 |
| A párhuzamos kiegyenlítés | 55 |
| Alkalmazás | 56 |
| Rezgőkörök | 56 |
| Sajátrezgés | 56 |
| Párhuzamos rezgőkör sajátrezgése | 57 |
| Soros rezgőkör sajátrezgése | 57 |
| A sajátrezgés frekvenciája | 58 |
| A valós párhuzamos rezgőkör | 58 |
| Helyettesítő kapcsolás | 58 |
| Sajátrezgés | 59 |
| Rezonanciaviszonyok | 59 |
| A látszólagos ellenállás frekvenciafüggése | 60 |
| A sávszélesség | 60 |
| A rezgőkör feszültségének frekvenciafüggése | 61 |
| A sávszélesség, a relatív sávszélesség és a jósági tényező | 61 |
| Párhuzamos rezgőkör soros veszteségi ellenállású tekerccsel | 61 |
| A valós soros rezgőkör | 62 |
| Helyettesítő kapcsolás | 62 |
| Sajátrezgés | 62 |
| Összefüggések rezonancián | 62 |
| A látszólagos ellenállás frekvenciafüggése | 62 |
| A sávszélesség | 63 |
| A csillapítás és a szintértékek | 64 |
| A logaritmus alapja és a csillapítás mértékegységei | 64 |
| A csillapítási tényező meghatározása a csillapítás mértékéből | 65 |
| Különböző be- és kimeneti ellenállású négypólusok | 65 |
| Az erősítési tényező, az erősítés mértéke | 65 |
| A csillapítótagok | 66 |
| Az RC-tag mint frekbenciafüggő csillapítóelem | 67 |
| Rezgőkörök és sávszűrők | 68 |
| A csillapítótagok soros kapcsolása | 68 |
| A szint | 69 |
| A szint és a csillapítás összefüggése | 69 |
| Váltakozó villamos és mágneses terek, a hullámterjedés | 70 |
| Állandó terek | 70 |
| Váltakozó terek | 71 |
| A villamos és mágneses terek közötti kapcsolat | 71 |
| A nyitott rezgőkör | 71 |
| Az elektromágneses tér sugárzása | 72 |
| A hullámhossz és a dipólushossz | 73 |
| A sugárzási ellenállás | 73 |
| Hullámok vezetékeken, a hullámellenállás | 73 |
| A szabad tér hullámellenállása | 74 |
| Az elektromágneses hullámok alkalmazási területei | 74 |
| Össezfoglalás és áttekintés | 74 |
| A transzformátor | 75 |
| A transzformátor felépítése, kapcsolási rajzjele | 75 |
| A transzformátor működési elve | 75 |
| Az ideális transzformátor | 75 |
| A transzformátor üresjárása | 75 |
| A feszültségátvitel | 76 |
| A terhelt transzformátor | 76 |
| A rövidre zárt transzformátor | 77 |
| A tekercsek induktivitása | 77 |
| A kölcsönös induktivitás | 77 |
| A szórás, a szórt induktivitás | 78 |
| A transzformátor veszteségei, a hatásfok | 78 |
| A valós transzformátor áttételi aránya és frekvenciamenete | 79 |
| Az impedanciatranszformátor | 79 |
| A takaréktranszformátor | 80 |
| Generátorok és motorok | 81 |
| Generátorok | 81 |
| A forgógenerátorok elve | 81 |
| A forgómágnes | 82 |
| Többfázisú generátorok | 82 |
| Egyenáramú generátorok | 83 |
| Motorok | 84 |
| A motor működési elve | 84 |
| A forgómező, a szinkronmotor | 84 |
| Az aszinkronmotor | 85 |
| Az egyenáramú motor | 86 |
| A fordulatszám tulajdonságai, a mellékáramkörű (sönt-) és a főáramkörű (soros) motor | 87 |
| Az univerzális motor, a váltakozó áramú, főáramkörű motor | 87 |
| A repulziós motor | 87 |
| Egyenáramú kismotor | 88 |
| Motorelektronika | 88 |
| Félvezető diódák | 89 |
| Egykristály-félvezető diódák | 89 |
| Többkristályú félvezető diódák | 91 |
| Alkalmazási példák | 92 |
| Különleges tulajdonságú félvezető diódák | 93 |
| A Z- (Zener) dióda | 93 |
| A Zener-hatás | 93 |
| A lavinahatás | 93 |
| A kapacitásdióda | 95 |
| Az alagútdióda | 96 |
| A PIN-dióda | 97 |
| A mágneses dióda | 98 |
| Térvezérlésű tranzisztorok (FET) | 99 |
| Záróréteges térvezérlésű tranzisztorok | 99 |
| MOS-térvezérlésű tranzisztorok | 101 |
| Az önzáró MOS-FET | 101 |
| Az önvezető MOS-FET | 102 |
| A MOS-FET-ek alkalmazása | 103 |
| A kettős vezérlésű MOS-FET | 103 |
| Bipoláris tranzisztorok | 104 |
| Az NPN-tranzisztorok | 104 |
| A PNP-tranzisztor | 105 |
| A tranzisztor karakterisztikája és jellemző mennyiségei | 106 |
| A tranzisztor határértékei | 108 |
| A tranzisztor mint erősítő | 109 |
| A tranzisztor mint kapcsoló | 110 |
| Erősítő-alapkapcsolások | 111 |
| A földelt emitterű kapcsolás | 112 |
| A földelt source-ú kapcsolás | 114 |
| A földelt bázisú kapcsolás | 114 |
| A földelt gate-ű kapcsolás | 115 |
| A földelt kollektorú kapcsolás | 115 |
| A földelt drainű kapcsolás | 116 |
| Nemvezérelhető többrétegű félvezető alkatrészek | 117 |
| A tirisztordióda (négyrétegű dióda, dinisztor) | 117 |
| A kétirányú tirisztordióda | 119 |
| A kétirányú dióda | 120 |
| Tirisztorok és a triac | 121 |
| Tirisztorok | 121 |
| A tirisztortrióda | 121 |
| A tirisztortetróda | 123 |
| A triac | 124 |
| A fázishasítás-vezérlés | 125 |
| A hullámcsomag-vezérlés | 127 |
| Elektroncsövek | 128 |
| A termikus emisszió | 128 |
| A vákuumdióda | 128 |
| A trióda | 129 |
| A trióda anódellenállással | 130 |
| Többelektródás elektroncsövek | 131 |
| Elektronsugárcsövek | 132 |
| A sugárkibocsátó rendszer | 132 |
| A fókuszálórendszer | 132 |
| Az eltérítőrendszer | 133 |
| A világítóernyő és az utógyorsító | 133 |
| Fényelektromos építőelemek | 135 |
| A belső fényelektromos jelenség | 135 |
| Fotoellenállások | 135 |
| Fényelemek | 136 |
| A szilícium-fényelem | 136 |
| A népelem | 137 |
| A szelénfényelem | 137 |
| Fotodiódák | 137 |
| Fototranzisztorok | 138 |
| A fototirisztor | 139 |
| A világítódióda | 139 |
| Folyadékkristályos építőelemek | 140 |
| Fénycsatolók (optocsatolók) | 141 |
| A külső fényelektromos jelenség | 142 |
| A fotocella | 142 |
| A vákuumfotocella | 142 |
| A gázfotocella | 142 |
| Egyenirányító és stabilizátorkapcsolások | 143 |
| Egyenirányító kapcsolások | 143 |
| Általános jellemzők | 143 |
| Az egyutas egyenirányító szűrőkondenzátorral | 143 |
| A feszültség és az áram menete | 144 |
| A kétutas egyenirányító kapcsolás | 145 |
| Többfázisú egyenirányító kapcsolások | 145 |
| A feszültség simításának további módszerei | 146 |
| A feszültségkétszerező és a feszültségsokszorozó kapcsolás | 146 |
| Stabilizátorkapcsolások | 146 |
| Egyszerű Zener-diódás kapcsolás | 147 |
| A Zener-diódás kapcsolás | 147 |
| Állandó bemeneti feszültség, változó terhelés | 147 |
| Ingadozó bemeneti feszültség, változó terhelés | 147 |
| A stabilitási tényező | 148 |
| Kapcsolás Zener-diódával és tranzisztorral | 148 |
| Az erősítők alapfogalmai | 149 |
| Általános jellemzők | 149 |
| Fogalmak, megnevezések | 149 |
| Az erősítő mint négypólus | 149 |
| Az erősítési tényezők | 149 |
| A bemeneti és a kimeneti ellenállás | 149 |
| A frekvenciamenet | 150 |
| A sávszélesség | 151 |
| A vezérlési tartomány | 152 |
| Torzítási tényező | 152 |
| A zaj | 153 |
| Az erősítők felépítése | 154 |
| Általános jellemzők | 154 |
| Kapcsolási elvek | 154 |
| RC-csatolású erősítők | 155 |
| A transzformátoros és a sávszűrőcsatolás | 155 |
| A határfrekvenciák | 156 |
| Az optoelektronikus és az akusztikus csatolás | 156 |
| Galvanikus csatolású erősítők | 157 |
| A differenciálerősítő | 157 |
| A közös módusú vezérlés | 158 |
| A differenciális vezérlés | 158 |
| Az invertáló és a neminvertáló bemenet | 158 |
| Az integrált müveleti erősítő | 159 |
| A visszacsatolás és a műveleti erősítő | 160 |
| Általános jellemzők | 160 |
| A fázishelyzet hatása | 160 |
| A műveleti erősítő frekvenciafüggetlen negatív visszacsatolása | 161 |
| Vezérlés a "-" invertáló bemeneten | 161 |
| Vezérlés a "+" neminvertáló bemeneten | 162 |
| A pozitív visszacsatolás | 164 |
| A rezgési feltételek | 164 |
| Bevezetés a digitális technikába | 166 |
| Általános jellemzők | 166 |
| A tizes (decimális) számrendszer felépítése | 166 |
| A kettes számrendszer felépítése | 166 |
| Az ÉS-függvény | 167 |
| A VAGY-függvény | 168 |
| A NEM-függvény (negáció, inverzió) | 169 |
| A NAND- (NEM-ÉS) függvény | 169 |
| A NOR- (NEM-VAGY) függvény | 170 |
| A De Morgan-szabályok | 170 |
| Billenőkapcsolások | 171 |
| A fogalmak meghatározása | 171 |
| A bistabil billenőkapcsolás (bistabil multivibrátor, flipflop) | 171 |
| Egyszerű kapcsolások | 172 |
| Az erősítő alapértékeinek beállítása | 172 |
| Bistabil billenőtagok megvalósítása logikai kapuval | 172 |
| A Schmitt-trigger | 173 |
| Egyszerű Schmitt-trigger kapcsolás | 173 |
| Az astabil billenőfokozat (astabil multivibrátor) | 174 |
| Egyszerű kapcsolás | 175 |
| A kisülési idő | 175 |
| A monostabil billenőfokozat (monostabil multivibrátor) | 175 |
| Egyszerű kapcsolás | 176 |
| Gyakorlat | |
| A váltakozó mennyiségek mérése | 177 |
| Analóg és digitális mérőműszerek | 177 |
| A váltakozó mennyiségek középértéke | 177 |
| A váltakozó áram mérése lágyvasas műszerrel | 178 |
| A váltakozó áram mérése forgótekercses műszerrel | 179 |
| A forgótekercses mérőmű | 179 |
| Az egyenirányítóval kiegészített forgótekercses műszer | 180 |
| Az effektív érték mérése hőelemes műszerrel | 181 |
| A csúcsérték és a csúcstól csúcsig érték mérése | 181 |
| Az elektronsugár-oszcilloszkóp működési elve | 182 |
| Az oszcilloszkóp blokkvázlata | 182 |
| Az elektronsugárcső | 182 |
| Az időeltérítés | 182 |
| A szinkronizálás és a triggerelés | 183 |
| Az erősítő | 184 |
| Az oszcilloszkóp segéd- és kiegészítő eszközei | 185 |
| A mérőfej | 185 |
| Többjelű oszcilloszkópok | 186 |
| A kétsugaras oszcilloszkóp | 186 |
| A kétcsatornás oszcilloszkóp | 186 |
| Mérések oszcilloszkóppal | 188 |
| A feszültségmérés | 188 |
| Az árammérés | 188 |
| A fázismérés | 188 |
| A frekvencia mérése | 189 |
| A jelleggörbe ábrázolása | 190 |
| Különleges mérési eljárások | 191 |
| A kiegyenlítés (kompenzálás) | 191 |
| Ellenállásmérés áram- vagy feszültségösszehasonlítással | 191 |
| Az áram-összehasonlító mérés | 191 |
| A feszültség-összehasonlító mérés | 192 |
| Mérési eljárás a műszerek belső ellenállásának meghatározásához | 192 |
| A közvetett teljesítménymérés | 193 |
| A három feszültségmérős eljárás | 193 |
| A három árammérős eljárás | 193 |
| A látszólagos és meddő ellenállások mérése, hibahely-meghatározás | 193 |
| A látszólagos ellenállás mérése | 194 |
| Kondenzátorok mérése | 194 |
| Mérési eljárások tekercsek meghatározására | 195 |
| A hibahely-meghatározás | 196 |
| Mérési etalonok, egyen- és váltakozófeszültség-források | 197 |
| Mérési etalonok | 197 |
| Stabilizált tápegységek | 197 |
| Mérőgenerátorok | 199 |
| Vezetékek és a légmagos tekercsek induktivitása | 200 |
| Általános jellemzők | 200 |
| Nem ferromágneses anyagú vezetékek | 200 |
| A koaxiális kábel | 200 |
| A vezetékhurok | 200 |
| A hengeres tekercs | 200 |
| A lapostekercs | 201 |
| A toroid tekercs | 201 |
| A légmagos tekercsek műszaki tulajdonságai | 202 |
| Az áramkiszorítás, a bőrhatás | 202 |
| Tekercshuzalok | 203 |
| A Q jósági tényező | 203 |
| Az örvényáramú és a dielektromos veszteségek | 204 |
| A Cs sajátkapacitás | 204 |
| A hőmérséklet-változás hatása | 205 |
| Az induktivitás és a kivezérlés | 205 |
| Lágymágneses anyagok változó mágneses térben | 206 |
| Általános jellemzők | 206 |
| A permeabilitás és a kivezérlés | 206 |
| A permeabilitás és a frekvencia | 207 |
| A permabilitás és az örvényáram | 207 |
| A vasmagok veszteségei | 208 |
| A hiszterézisveszteség | 208 |
| Az átmágnesezési veszteség | 208 |
| Örvényáramú veszteségek | 208 |
| A kivezérlés és a torzítások | 208 |
| Lágymágneses ferritmagok I. | 209 |
| Az anyagkiválasztás szempontjai | 209 |
| A ferritek jellemzői | 209 |
| A megtípusok kiválasztásának szempontjai | 210 |
| Nyitott mágneskörű magok | 210 |
| Menetes magok | 210 |
| Hengeres-, rúd-, és csőmagok | 211 |
| Részben zárt mágneskörű magok | 211 |
| Lágymágneses ferritmagok II. | 212 |
| Zárt mágneskörű magok | 212 |
| Általános jellemzők | 212 |
| A jellemző mennyiségek | 212 |
| A menetszám és a huzalátmérő | 212 |
| A mágneses szempontból hatásos Ve térfogat | 212 |
| Magalakok | 213 |
| A gyűrűmagok | 213 |
| Az U és az UI magok | 213 |
| Az E magok | 213 |
| A fazékmagok | 214 |
| Az X magok | 216 |
| A kistranszformátorok | 216 |
| A vasmag alakja | 216 |
| A háromoszlopos vasmag | 216 |
| A kétoszlopos vasmag | 217 |
| A gyűrűsvasmagok | 217 |
| A vasmagok alapanyagai | 217 |
| A vasmagok összeállítása | 217 |
| Vasmaglemezfajták | 218 |
| Az M-lemez | 218 |
| Az EI-lemez | 219 |
| Az UI-lemez | 219 |
| Az UA- és az UB-lemezek | 219 |
| Jellemzők | 219 |
| A rövidzárási feszültség | 219 |
| A kistranszformátorok alkalmazása | 220 |
| A hálózati transzformátorok | 220 |
| A biztonsági transzformátorok | 220 |
| Az elválasztótranszformátorok | 220 |
| A takaréktranszformátorok | 220 |
| A transzformátortekercsek kapcsolása | 220 |
| Híradástechnikai vezetékek | 221 |
| A vezetékek felosztása és jellemző adataik | 221 |
| A jellemző mennyiségek mérése vagy számítása | 222 |
| A csillapítási állandó | 222 |
| A Zo hullámellenállás | 223 |
| A tejedési sebesség és a rövidülési tényező | 223 |
| A vezetékek felépítése és tulajdonságai | 224 |
| Jelző- és működtetőkábelek | 224 |
| Távközlési vezetékek | 224 |
| Árnyékolt vezetékek | 225 |
| Koaxiális vezetékek | 225 |
| A vezetékek és kábelek tartozékai | 226 |
| A félvezeték általános műszaki adatai | 227 |
| A jelölési rendszer | 227 |
| Szerelési előírások | 227 |
| A félvezetők adatai | 229 |
| Mechanikai adatok | 229 |
| Villamos adatok | 229 |
| A minőségre vonatkozó adatok | 230 |
| Félvezető diódák, fajtáik és adataik | 231 |
| A félvezető diódák fajtái | 231 |
| Egyenirányító diódák | 231 |
| Nagyfrekvenciás diódák | 231 |
| Kapcsolódiódák | 231 |
| Univerzális diódák | 232 |
| A félvezető diódák fontosabb adatai | 233 |
| Különleges diódák, fajtáik és adataik | 234 |
| A különleges diódák fajtái | 234 |
| A különleges diódák adatai | 234 |
| Alkalmazás | 236 |
| Térvezérlésű tranzisztorok (FET) | 237 |
| A térvezérlésű tranzisztorok fajtái | 237 |
| Záróréteges térvezérlésű tranzisztorok | 237 |
| MOS-térvezérlésű tranzisztorok | 238 |
| A térvezérlésű tranzisztorok adatai | 238 |
| Bipoláris tranzisztorok | 239 |
| A bipoláris tranzisztorok fajtái | 239 |
| A bipoláris tranzisztorok adatai | 240 |
| Alkalmazás | 243 |
| Egy tranzisztoros erősítőfokozat méretezése | 244 |
| A karakterisztikák használata | 244 |
| A karakterisztika értelmezése | 245 |
| A tirisztor és a triac | 246 |
| A tirisztor és a triac fajtái | 246 |
| A tirisztorok adatai | 247 |
| A triac adatai | 248 |
| Alkalmazás | 248 |
| A félvezetők hűtése | 248 |
| A félvezetők felmelegedése | 248 |
| A hőátvitel | 248 |
| A hővezetés és a hőellenállás | 249 |
| Hűtés hűtőbordával vagy hűtőlemezzel | 249 |
| Hűtőtest vagy hűtőlemez nélküli hűtés | 251 |
| Fényelektromos eszközök | 252 |
| Általános jellemzők | 252 |
| A fényelektromos eszközök fajtái és adatai | 252 |
| Fotoellenállások | 252 |
| Fényelemek | 252 |
| Fotodiódák | 252 |
| Fototranzisztorok | 253 |
| Fototirisztorok | 253 |
| Világítódiódák | 253 |
| Folyadékkristályos kijelzők | 254 |
| Fénycsatolók (optocsatolók) | 256 |
| Az elektroncsövek és elektronsugárcsövek adatai | 257 |
| Az elektroncsövek jellemző adatai | 257 |
| Az elektronsugárcsövek jellemző adatai | 257 |
| Monolit integrált áramkörök (IC) | 259 |
| A bonyolultság foka szerinti felosztás | 259 |
| Bipoláris integrált áramkörök | 259 |
| MOS-integrált áramkörök | 261 |
| A nagy alkatrészsűrűség jelentősége | 261 |
| A műveleti erősítők adatai és alkalmazása | 263 |
| Általános jellemzők | 263 |
| Határértékek | 263 |
| Jellemző értékek | 263 |
| A bemenő áram | 263 |
| A bemeneti ofszefeszültség | 264 |
| A bemeneti ofszetáram | 265 |
| A közös módusú elnyomás | 265 |
| A tápfeszültségdrift | 265 |
| A frekvencia- és fázisfüggőség | 265 |
| A frekvenciakiegyenlítés | 266 |
| A logikai kapuk adatai és alkalmazása | 267 |
| Általános jellemzők | 267 |
| Határértékek | 267 |
| Sztatikus jellemzők | 267 |
| Logikai adatok | 269 |
| A sztatikus zavartávolság - sztatikus zavarbiztonság (üzembiztonság) | 269 |
| A jel átfutási és kapcsolási ideje | 270 |
| Logikai áramkörök, a gyakorlati alkalmazás jellegzetességei | 271 |
| Általános jellemzők | 271 |
| A kompatibilitás | 271 |
| Illesztőkapcsolások (interface-kapcsolások) | 271 |
| Túl nagy amplitúdójú jelforrás | 271 |
| Túl kis amplitúdójú jelforrás | 272 |
| Vezérlés mechanikai érintkezővel | 272 |
| Nagyobb teljesítményű kimeneti áramkörök | 273 |
| Integrált TTL-billenőkapcsolások (áttekintés) | 274 |
| Anyagismeret | |
| A nemvasfémek jellemzői | 275 |
| Általános jellemzők | 275 |
| Tiszta fémek | 276 |
| Ötvözetek | 276 |
| Az ötvözetek keletkezésének elve | 276 |
| Ötvözetek szilárd oldatból | 277 |
| Eutektikus ötvözetek | 277 |
| Pszeudoötvözetek | 278 |
| A réz és ötvözetei | 278 |
| A réz tulajdonságai | 278 |
| Szabványos rézféleségek | 281 |
| Rézötvözetek | 281 |
| Könnyűfémek | 282 |
| Az alumínium | 282 |
| Tulajdonságok | 282 |
| Öntészeti alumíniumötvözetek | 285 |
| Alakítható alumíniumötvözetek | 285 |
| A magnézium | 285 |
| A berrilium | 286 |
| Az ón, a cink és az ólom | 286 |
| Az ón | 286 |
| A cink | 287 |
| Az ólom | 288 |
| A higany és a nemesfémek | 288 |
| A higany | 288 |
| Az ezüst | 289 |
| Az arany | 289 |
| A platina | 289 |
| A nemvasfémek összehasonlító áttekintése | 290 |
| Szabványok | 290 |
| A nemvasfémek rövid jelölései | 290 |
| Az anyagszám | 290 |
| A nemvasfémek fontosabb tulajdonságainak összehasonlító áttekintése | 292 |
| A félvezetők fizikai alapjai | 293 |
| A vezetőképesség | 293 |
| A sávmodell | 293 |
| A kristályszerkezete | 293 |
| A sajátvezetés | 294 |
| Szennyezéses vezetés félvezetőkben | 295 |
| Szennyező atomok | 295 |
| N-típusú szilícium-félvezetők | 295 |
| P-típusú szilícium-félvezetők | 296 |
| A PN-átmenet | 297 |
| A PN-átmenet külső feszültség nélkül | 297 |
| A PN-átmenet viselkedése feszültség hatására | 298 |
| A félvezető anyagok és adalékolási módszereik | 299 |
| Félvezető anyagok | 299 |
| A tiszta kiindulási anyag előállítása | 299 |
| Adalékolási eljárások | 300 |
| A vezetékanyagok áttekintése és összehasonlítása | 302 |
| Általános tulajdonságok | 302 |
| Különleges tulajdonságok | 302 |
| Az ellenállásanyagok áttekintése és összehasonlítása | 304 |
| Ötvözőelemek, tulajdonságok, felhasználás | 304 |
| Az ellenállásanyagokról általában | 314 |
| Az ellenállásanyagokkal szemben támasztott követelmények | 304 |
| Huzalellenállások | 304 |
| Rétegellenállások | 306 |
| A fűtőellenállás-anyagok áttekintése és összehasonlítása | 307 |
| Ötvözőelemek, tulajdonságok, felhasználás | 307 |
| A fűtőellenállás-anyagokról általában | 307 |
| Nagy hőállóságú fűtőellenállások | 310 |
| Érintkezőanyagok, bemitallok | 311 |
| Az érintkezőanyagokkal szemben támasztott követelmények | 311 |
| A fontosabb érintkezőanyagok | 312 |
| Bimetallok | 313 |
| Lemezek, félgyártmányok | 316 |
| Fogalmak | 316 |
| A fontosabb félgyártmányok és szabványaik | 316 |
| Fényporok | 317 |
| Meleg- és hidegsugárzók | 318 |
| A fényporokkal való fényelőállítás elve | 318 |
| A lumineszcencia, a floureszcencia, a foszforeszcencia | 320 |
| A fényporok kémiai felépítése | 320 |
| A színkeverés | 320 |
| A fényporrétegek felvitele | 320 |
| A fényporokkal szembeni követelmények az elektrotechnikában | 321 |
| A használatos fényporok | 321 |
| A nemfémes anyagok áttekintése | 322 |
| Természetes anyagok | 322 |
| Módosított természetes anyagok | 322 |
| Műanyagok | 322 |
| A nemfémes anyagokkal szembeni követelmények és vizsgálatuk | 323 |
| A mechanikai szilárdság | 323 |
| A kémiai ellenálló képesség | 324 |
| A hőállóság | 324 |
| A villamos szilárdság, villamos tulajdonságok | 325 |
| Világítástechnikai jellemzők | 327 |
| Ásványi anyagok és az üveg | 327 |
| Az azbeszt | 327 |
| A csillám | 327 |
| A kvarc | 330 |
| Az üveg | 330 |
| Kerámiák | 332 |
| A kerámiák közös tulajdonságai | 332 |
| A porcelán | 334 |
| Szteatitok | 336 |
| Kerámiák kondenzátorok számára | 336 |
| A kerámiák piezoelektromossága és elektrosztrikciója | 338 |
| Az elektrooptikai kerámia | 338 |
| Kerámiák fűtőkészülékekhez | 338 |
| A kerámiák további felhasználási lehetőségei | 338 |
| A fa, a rostanyagok (szálasanyagok), a cellulóz, a papír, a prespán és a cellulózszármazékok | 339 |
| A fa | 339 |
| Rostanyagok | 339 |
| Természetes szálak | 339 |
| Vegyiszálak | 339 |
| A cellulóz | 341 |
| Elektropapírok | 342 |
| A prespán | 342 |
| Cellulózszármazékok | 343 |
| A természetes kaucsuk, a szigetelőolajok, a bitumen, a gázok mint szigetelőanyagok | 344 |
| A természetes kaucsuk (gumi) | 344 |
| Szigetelőolajok | 345 |
| A bitumen mint kiöntőmassza | 346 |
| Szigetelés gázokkal és vákuummal | 346 |
| Műanyagok, makromolekulák, műanyagfeldolgozás | 348 |
| Műanyagok | 348 |
| A makromolekulák keletkezése | 348 |
| A polimerizáció | 349 |
| A plikondenzáció | 349 |
| A poliaddíció | 350 |
| A műanyagok feldolgozási módszerei | 350 |
| Duromerek: tulajdonságok, felhasználás és megmunkálás | 356 |
| A duromerekről (duroplasztokról) általában | 356 |
| Fenoplasztok | 356 |
| Aminoplasztok | 358 |
| Telítetlen poliésztergyanták | 358 |
| Epoxigyanták | 359 |
| Poliimidek | 360 |
| Szilikonok | 360 |
| Plasztomerek: tulajdonságok, felhasználás és megmunkálás | 360 |
| A plasztomerekről (termoplasztokról) általában | 360 |
| A polisztirol | 361 |
| A polietilén | 362 |
| A polipropilén | 363 |
| A poli (tetrafluor-etilén) (teflon) | 363 |
| Poliamidok | 364 |
| Poliuretánok | 365 |
| A poli (metil-metakrilát) | 365 |
| A poli (vinil-klorid) | 365 |
| Poliacetálgyanták, a poliformaldehid | 365 |
| Polikarbonátok | 368 |
| A pli (fenilén-oxid) | 368 |
| A hőre lágyuló műanyagok áttekintése | 368 |
| Elasztomerek, a műanyagok általános áttekintése | 369 |
| A természetes kaucsuk | 369 |
| A butadiénkaucsuk | 369 |
| Az akrilnitril-butadién-kaucsuk | 369 |
| A butilkaucsuk (izoprén-izobutilén-kaucsuk) | 369 |
| A kloroprénkaucsuk | 369 |
| A szilikonkaucsuk | 370 |
| A rugalmas poliuretán, az uretánkaucsuk | 370 |
| A poli (vinil-klorid) lágyítókkal | 370 |
| Telítetlen poliészterk | 370 |
| A műanyagok általános áttekintése | 370 |
| Szigetlőfóliák és szigetelőszalagok | 374 |
| Szigetelőfóliák | 374 |
| Villamos szigetelőszalagok | 375 |
| Öntőgyanták, villamos szigetelő-, átitító- és vezetőlakkok, ragasztók | 376 |
| Az öntőgyanták feldolgozása | 376 |
| Az öntőgyanták típusai és felhasználása | 377 |
| Villamos szigetelőlakkok | 377 |
| A lakkok feladata | 377 |
| A lakkozott huzalok feldolgozása | 377 |
| Az átitatólakkok feldolgozása | 378 |
| Vezetőlakkok | 378 |
| Lehúzólakkok | 378 |
| Ragasztók | 378 |
| A ragsztott kötés sajátosságai | 378 |
| A ragasztandó felület előkezelése | 378 |
| A ragasztó felvitele | 380 |
| Ragasztás oldással | 380 |
| Oldó- , tisztító- és ápolószerek | 381 |
| Az oldószer fogalma | 381 |
| Az oldószerek az elektrotechnikában | 381 |
| Tisztítóeljárások | 381 |
| Példák tisztítószerekre | 381 |
| Szárítás flourozott szénhidrogénekkel | 382 |
| Ápolószerek | 382 |
| Permetezőszerek sztatikus feltöltődés ellen | 382 |
| Segédanyagok szóró- (aeroszolos) palackból | 382 |
| Kenő- és csiszolóanyagok | 383 |
| A kenőanyagok feladata | 383 |
| Fontosabb szempontok a kenőanyagok értékelésére | 383 |
| A kenőolajok és felhasználásuk | 384 |
| A kenőzsírok és felhasználásuk | 385 |
| A szilárd kenőanyagok és felhasználásuk | 385 |
| Általános szempontok a kenőanyag kiválasztásához és felhasználásához | 385 |
| Csiszolóanyagok | 385 |
| A csiszolóanyagok feladata | 385 |
| A csiszolóanyagok fajtái | 386 |
| A csiszolóanyagok felhasználási formái | 386 |
| Csiszolókorongok | 386 |
| Baleset elleni védelem csiszoláskor | 388 |
| II. kötet | |
| Elmélet | |
| Erősítők, negatív visszacsatolások | 1 |
| Az erősítók jellemző adatai | 1 |
| Az erősítók jellemzőinek befolyásolása | 2 |
| Negatív visszacsatolások | 2 |
| A negatív visszacsatolás fajtái | 2 |
| Feszültségfüggő feszültség-visszacsatolás | 3 |
| Feszülségfüggő áram-visszacsatolás | 4 |
| Áramfüggő feszülség-visszacsatolás | 4 |
| Áramfüggő áram-visszacsatolás | 5 |
| Áttekintés | 6 |
| Tipikus erősítők | 6 |
| Az erősítőfokozatok üzemmódjai | 6 |
| Teljesítményerősítők | 6 |
| Ellenütemű erősítők, alapelvek | 6 |
| Ellenütemű erősítők, kapcsolási változatok | 8 |
| Széles sávú erősítők | 9 |
| Széles sávú erősítők egyen- és váltakozó feszültséghez | 9 |
| Széles sávú erősítők csak váltakozó feszülséghez | 10 |
| A széles sávú erősítők felső határfrekvenciája | 10 |
| A zaj | 11 |
| Keskeny sávú erősítők, szelektív erősítők | 11 |
| Erősítők számolási funkciókkal | 12 |
| Erősítők hálózati frekvenciára | 14 |
| Tirisztoros erősítők | 14 |
| Mágneses erősítők | |
| Szinuszos oszcillátorok | 16 |
| RC-oszcillátorok | 16 |
| LC-oszcillátorok | 17 |
| Frekvenciastabilitás és a jel kicsatolása | 18 |
| Visszacsatolás második tranzisztoron keresztül | 18 |
| LC-osszcillátorok műveleti erősítőkkel | 18 |
| Kvarcosszcillátorok | 18 |
| Szűrők | 20 |
| A szűrők felosztása | 20 |
| RC- és RL-szűrők | 21 |
| LC-szűrők | 21 |
| Az LC-szűrők jellemző adatai | 22 |
| Az LC-szűrők teljesítményillesztése az áteresztőtartományban | 22 |
| A T- és II-szűrők bemeneti ellenállása | 23 |
| LC-rezgőkörös szűrők szelektív erősítőkhöz | 24 |
| Kerámiaszűrők, kvarcszűrők | 26 |
| Elektromechanikus szűrők | 26 |
| Felületihullám-szűrők | 27 |
| Integrált univerzális szűrők | 27 |
| Az amplitúdómoduláció, AM | 28 |
| Általános bevezető | 28 |
| Az amplitúdómodulált jelek előállítása | 28 |
| Matematikai levezetés | 30 |
| Az AM-jelek előállításának elve | 30 |
| A modulációs mélység, zajok, az AM teljesítményegyenlege | 31 |
| Az AM-demoduláció | 32 |
| A szuperpozíció és a lebegés | 33 |
| A keverés | 33 |
| A nem kívánt amplitúdómoduláció | 34 |
| Az amplitúdómodulációval rokon modulációk | 35 |
| Általános bevezető | 35 |
| A kétoldalsávos moduláció elnyomott vivővel | 35 |
| Ringmodulátor a kétoldalsávos moduláció előállításához | 35 |
| A kétoldalsávos moduláció demodulációja | 36 |
| Az egyoldalsávos moduláció csonka oldalsávval | 36 |
| Az egyoldalsávos moduláció | 37 |
| A kvadratúramoduláció | 37 |
| A frekvenciamoduláció, FM | 38 |
| Általános bevezető | 38 |
| A frekvenciamodulált jel | 38 |
| A modulációs index | 39 |
| A frekvenciamodulált jel oldalfrekvenciái | 39 |
| A frekvenciamodulált jelek zavarása | 39 |
| A preemfázis és a deemfárzis | 40 |
| A f frekvencialöket és a B sávszélesség | 40 |
| Frekvenciamodulálási módszerek | 41 |
| A félrehangolt rezgőkörös FM-demodulátor | 41 |
| A fázisdiszkriminátoros FM-demodulátor, az aránydetektor | 42 |
| A koincidenciademodulátor | 42 |
| A számláló FM-demodulátor | 43 |
| Az impulzusmoduláció és az impulzuskódmoduláció | 44 |
| Általános bevezető | 44 |
| Az impulzusmoduláció (PM) | 45 |
| Az impulzusmoduláció fajtái | 45 |
| Az impulzusamplitúdó-moduláció (PAM) | 45 |
| A modulációs eljárás | 45 |
| A mintavételi frekvencia | 45 |
| A PAM spektruma, a PAM sé az AM összehasonlítása | 45 |
| A PAM-demoduláció | 46 |
| A PAM-jelek sajátosságai | 46 |
| Az időmultiplex eljárás | 46 |
| Az impulzuskód-moduláció (PCM) | 46 |
| A PAM-PCM átalakító | 46 |
| Kvantálási fokozatok, a kvantálási hiba | 46 |
| Az időmultiplex eljárás és a PCM | 47 |
| A PCM sajátosságai | 48 |
| Logikai áramkörök | 49 |
| Alapelvek | 49 |
| Logikai alapáramkörök | 49 |
| Pozitív logika, negatív logika | 50 |
| Fontos kétváltozós kapcsolatok | 50 |
| A kapcsolási algebra és a Karnaugh-tábla | 52 |
| Általános bevezető | 52 |
| A kapcsolási algebra törvényei és szabályai | 52 |
| A logikai kapcsolások működésének leírása. Kapcsolásanalízis | 52 |
| A logikai kapcsolások tervezése, szintézise | 53 |
| Az igazságtáblázat | 53 |
| A függvények diszjunktív normálalakja | 53 |
| A függvények konjunktív normálalakja | 53 |
| A függvények két normálalakjának összehasonlítása | 54 |
| A logikai kapcsolások egyszerűsítése | 55 |
| A kapcsolások megváltoztatása | 55 |
| A Karnaugh-tábla | 56 |
| Cél és elvi felépítés | 56 |
| A változók besorolása a Karnaugh-tábla oszlopaiba és soraiba | 57 |
| A függvényértékek átvitele az igazságtáblázatból | 57 |
| A függvények egyszerűsítése | 57 |
| Számrenszerek, kódok | 59 |
| A digitális technikában fontos számrendszerek | 59 |
| A számok átalakítása különböző számrendszerekbe | 59 |
| Kódok, a kódolás, dekódolás | 60 |
| A BCD-kód | 60 |
| A decimális-BCD kódoló, dekódoló | 61 |
| Egylépéses bináris kódok számok ábrázolásához | 62 |
| A Gray-kód | 62 |
| A Johnson-kód | 62 |
| Az egylépéses kódok felhasználása | 62 |
| A hétszegmenses BCD kódoló | 63 |
| Az ASCII-kód | 63 |
| Egyéb kódok, a kódoló és a dekódoló jelentése | 63 |
| Számolás kettes számrendszerben | 63 |
| Összeadás | 63 |
| A számok összehasonlítása | 65 |
| Billenő áramkörök | 67 |
| Bistabil billenőkörök | 67 |
| Áttekintés | 67 |
| Aszinkron flipflopok | 67 |
| Flipflop NOR kapukból | 67 |
| Flipflop NAND kapukból | 69 |
| Az RS flipflop | 69 |
| A Schmitt-trigger | 70 |
| A latch | 70 |
| Szinkron flipflopok | 70 |
| Szintvezérelt flipflopok | 70 |
| A szintvezérelt RS flipflop | 70 |
| A D flipflop | 71 |
| Élvezérelt flipflopok | 72 |
| Egy éllel vezérelt flipflopok | 72 |
| Az egy éllel vezérelt RS flipflop | 72 |
| Az egy éllel vezérelt JK flipflop | 73 |
| A T flipflop | 73 |
| Két éllel vezérelt flipflopok | 74 |
| A két éllel vezérelt JK flipflop | 74 |
| Monostabil billenőkörök | 74 |
| Nem újraindítható monostabil billenőkörök | 74 |
| Újraindítható monostabil billenőkörök | 75 |
| Astabil billenőkörök | 75 |
| Astabil billenőkörök Schmitt-triggerrel | 75 |
| Az astabil billenőkör felépítése két inverterből | 76 |
| Astabil billenőkör két monostabil billenőkörből | 76 |
| A start-stop oszcillátor | 76 |
| Kvarcoszcillátorok | 77 |
| Számlálók és frekvenciaosztók | 77 |
| Aszinkron számlálók | 77 |
| Aszinkron előre számlálók | 77 |
| Aszinkron hátra számlálók | 78 |
| Az átkapcsolható aszinkron előre-hátra számláló | 79 |
| A BCD kódú aszinkron számláló | 79 |
| Többszámjegyű decimális számláló BCD kódú aszinkron számlálókból | 80 |
| Szinkron számlálók | 81 |
| Szinkron előre számlálók | 81 |
| Szinkron hátra számlálók | 81 |
| Az átkapcsolható szinkron előre-hátra számláló | 82 |
| A BCD kódú szinkron számláló | 82 |
| Többszámjegyű decimális számlálók BCD kódú szinron számlálókból | 82 |
| Komplex számlálók | 83 |
| Programozható állásban törlődő számlálók | 83 |
| Programozható kezdőértékű számlálók | 84 |
| Frekvenciaosztók | 84 |
| A számláló mint frekvenciaosztó | 84 |
| A programozható frekvenciaosztó | 84 |
| Léptetőregiszterek | 86 |
| Alapvető felépítés | 86 |
| Funkciók | 86 |
| Az impulzuskésleltetés | 86 |
| A soros-párhuzamos átalakító | 87 |
| A párhuzamos-soros átalakító | 88 |
| Léptetőregiszteres átviteli rendszerek | 88 |
| Az előre-hátra léptető regiszter | 89 |
| A gyűrűs számláló | 89 |
| A Johnson-számláló | 90 |
| Multiplexerek, analóg-digitális és digitális-analóg átalakítók | 91 |
| Multiplexerek | 91 |
| Az elektromechanikus multiplexer | 91 |
| Multiplexer digitális alkatrészekből | 91 |
| Demultiplexer digitális alkatrészekből | 92 |
| Analóg-digitális átalakítók | 93 |
| Digitális-analóg átalakítók | 93 |
| Digitális-analóg átalakítók súlyozott ellenállás-hálózattal | 93 |
| Digitális-analóg átalakítók ellenálláslétrával | 94 |
| Szabályozástechnika | 95 |
| Általános bevezető | 95 |
| Fogalmak és definíciók | 95 |
| A szabályozás és a vezérlés összehasonlítása | 96 |
| A vezérlési lánc és a szabályozási kör tagjai | 96 |
| A nemfolytonos tagok viselkedése | 97 |
| A szakaszok időbeli viselkedése a vezérlésekben és a szabályozásokban | 98 |
| Szakaszfajták | 99 |
| Kiegyenlítődő szakaszok | 99 |
| Kis késleltetésű szakaszok | 100 |
| Magasabb rendű szakaszok | 100 |
| A szabályozóberendezések viselkedése | 100 |
| A P szabályozó | 101 |
| Az I szabályozó | 102 |
| A D szabályozó | 102 |
| Szabályozóberendezések P, I és D szabályozók kombinációiból | 103 |
| Példák szabályozási körökre | 104 |
| Ellenőrző szervek, érzékelők, beavatkozó szervek | 104 |
| A fogalmak meghatározása | 104 |
| Aktív ellenőrző szervek | 106 |
| A fényelem | 106 |
| A piezokristály | 106 |
| A hőelem | 106 |
| Elektrokémiai ellenőrző szervek, a pH-érték mérése | 107 |
| Passzív ellenőrző szervek | 107 |
| Ohmos ellenőrző szervek | 107 |
| Induktív ellenőrző szervek | 108 |
| Kapacitív ellenőrző szervek | 108 |
| Érzékelők mágneses mennyiségekhez, a Hall-generátor | 108 |
| Hőtágulásos ellenőrző szervek, a hőkapcsoló | 109 |
| Beavatkozó szervek | 109 |
| Fáziszárt hurkok, PLL | 112 |
| Általános bevezető | 112 |
| A működési elv | 112 |
| A feladat és a működési mód | 113 |
| A VCO | 113 |
| A fázisdetektor, PD | 113 |
| A PD-vel kapcsolatos fogalmak meghatározásai | 113 |
| A PD felépítése és működési módja | 114 |
| A feszültség-idő függvény | 114 |
| Az analóg PD | 114 |
| Kivitelezési formák | 115 |
| Az aluláteresztő szűrő | 115 |
| A szabályozóerősítő | 116 |
| A fordulatszám és a pozíció szabályozása és vezérlése | 116 |
| A motorok felépítése | 116 |
| Egyenáramú motorok | 116 |
| Tárcsás forgórészű motorok | 116 |
| Kosaras armatúrájú motorok - harang armatúrájú motorok | 117 |
| Kommutátor nélküli egyenáramú motorok - elektronikus motorok | 117 |
| Léptetőmotorok | 118 |
| Lineáris motorok | 118 |
| A fordulatszám és a pozíció vezérlése | 119 |
| Az egyenáramú állandómágneses motorok fordulatszámának vezérlése | 119 |
| A fordulatszám-vezérlés alkalmazása | 120 |
| A beavatkozó hajtások vezérlése, a pozicionálás | 120 |
| A fordulatszám és a pozíció szabályozása | 121 |
| Példák fordulatszám-szabályozásra | 121 |
| Fordulatszám-szabályozás kazettás magnetofonokban | 121 |
| Példa pozíciószabályozásra | 123 |
| Kompenzációs íróművek | 123 |
| A vezérlés és a szabályozás tápegységekben | 124 |
| Vezérlési és szabályozási alapelvek tápegységekben | 124 |
| Vezérlés kiegészítő ellenállásokkal. A lineáris beavatkozó szerv | 124 |
| A vezérlés kibővítése szabályozássá | 124 |
| A lineáris beavatkozó szervű tápegységek felépítése | 127 |
| Vezérlés elektronikus kapcsolókkal | 127 |
| Az elektronikus kapcsolókkal működő tápegységek szabályozása | 127 |
| A kapcsolóüzemű tápegységek szaggatóinak működési elve és megvalósítása ... | 129 |
| A kapcsolóüzemű tápegységek felépítése | 131 |
| Váltakozó áramú tápellátás tirisztoros és triacos kapcsolóval | 131 |
| A gyújtáskésleltetésű vezérlés | 131 |
| A hullámcsomag-vezérlés | 131 |
| Szabályozás nullafeszültség-kapcsolóval és triackal | 132 |
| Korlátozások a hullámcsomag- és a gyújtáskésleltetésű vezérlések üzemeltetésénél | 132 |
| Adatfeldolgozás | 133 |
| Fogalmak | 133 |
| A számítógépek készüléktechnikai felépítése | 133 |
| A számítógép működési elve | 134 |
| Operációs rendszerek | 136 |
| Üzemmódok | 136 |
| A többfelhasználós üzemmód | 136 |
| A többfeladatos üzemmód | 137 |
| A valós idejű üzemmód | 137 |
| A párbeszédes üzemmód | 137 |
| A kötegelt feldolgozási üzemmód | 137 |
| Az online és az offline üzemmód | 137 |
| A mikroszámítógép | 138 |
| A mikroszámítógép felépítése | 138 |
| A mikroprocesszor | 139 |
| A végrehajtó egység | 139 |
| A vezérlőegység | 140 |
| A tár | 140 |
| A tárolás célja | 140 |
| A társzevezés | 141 |
| A tárbővítés | 141 |
| A tárak fajtái | 142 |
| A veremtár | 142 |
| A közvetlen tárhozzáférés | 142 |
| Be- és kiviteli egységek | 142 |
| Mikroprocesszor utasítások | 143 |
| Az utasítások ábrázolása | 143 |
| A bináris kód, a hexadecimális kód | 143 |
| A mnemonikus kód | 143 |
| Az utasításszerkezet | 144 |
| A műveleti rész és az operíndus rész | 144 |
| Egybájtos utasítások | 144 |
| Kétbájtos utasítások | 144 |
| Hárombájtos utasítások | 145 |
| Az utasításlista | 145 |
| A mikroszámítógépek programozása | 147 |
| A program folyamatábrája | 147 |
| A program futásának alaptípusai | 148 |
| Elágazás nélküli programok | 148 |
| Programhurkok | 148 |
| Programelágazások | 148 |
| Alprogramok | 149 |
| A programmegszakítás | 151 |
| Mikroszámítógépes fejlesztőrendszerek | 152 |
| Elektroakusztika | 153 |
| Általános bevezető | 153 |
| A hangban mérhető mennyiségek | 153 |
| Az iránykarakterisztika | 154 |
| A fül hangérzékelése | 154 |
| Hangerő-érzékelés, a phon-görbék | 155 |
| Dinamika | 155 |
| A hang, a hangzat, a zaj | 156 |
| A teremakusztika | 156 |
| A visszaverődés és az elnyelődés | 156 |
| A berezgés és az utánzengés | 156 |
| A hangátvitel technikája | 157 |
| Átviteli rendszerek | 157 |
| A mono- (egycsatornás) átvitel | 157 |
| Az álsztereo- (pszedosztereo-) átvitel | 157 |
| A sztereoátvitel | 158 |
| A kvadrofónia | 158 |
| Elektroakusztikai átalakítók | 158 |
| Hangérzékelők, mikrofonok | 158 |
| A hangérzékelők jellemzői | 158 |
| Az átviteli tényezők | 158 |
| A frekvenciamenet | 158 |
| Az iránykarakterisztika | 159 |
| A gömb-, a nyolcas-, a vese- és a buzogánykarakterisztika | 159 |
| A torzítási tényező | 159 |
| A zavarfeszültség | 159 |
| A dinamika | 159 |
| A belső ellenállás | 159 |
| A mikrofonok működése | 160 |
| Hangsugárzók, hangszórók, fejhallgatók | 161 |
| A membrán rezgésének amplitúdója és a frekvencia közötti összefüggés | 161 |
| A hangsugárzók jellemző adatai | 162 |
| A teljesítményátviteli tényező | 162 |
| A hatásfok | 162 |
| A frekvenciamenet | 162 |
| A névleges terhelhetőség | 162 |
| A határterhelhetőség | 162 |
| A torzítási tényező | 162 |
| Az iránykarakterisztika | 162 |
| A névleges látszólagos ellenállás | 162 |
| A hangszórók és a fejhallgatók gerjesztőrendszerei | 162 |
| A hangterhelés | 163 |
| A nyomókamrás rendszer | 163 |
| A hangfal | 163 |
| Hangsugárzó csoportok | 164 |
| Hangszóró-kombinációk | 164 |
| Fejhallgatók | 164 |
| A hangrögzítés, alapelvek és a tűs hangrögzítés | 165 |
| Általános bevezető | 165 |
| A hangszedőtűs eljárás | 166 |
| A hangbarázdák írása | 166 |
| Hanghordozók és hangszedő tűk | 167 |
| Hangszedőrendszerek | 168 |
| A vágási karakterisztika | 169 |
| Lemezjátszók | 169 |
| A hangszedésnél fellépő problémák | 170 |
| A hangrögzítés, a mágneses hangrögzítés | 170 |
| Fogalmak | 170 |
| A törlés | 171 |
| A felvétel | 171 |
| A lejátszás | 172 |
| A réshatás | 172 |
| Az omega frekvenciamenet | 173 |
| A szalag önlemágneseződése | 173 |
| A kiegyenlítés és az eredő frekvenciamenet | 173 |
| Magnetofonfejek | 173 |
| Hangszalagok, a sávok elhelyezkedése | 174 |
| Szalaganyagok | 175 |
| A szabványos szalagfluxus | 175 |
| Magnetofonok | 176 |
| Felvételi és lejátszási problémák | 177 |
| Az elektromágneses hullámok terjedése és vétele | 179 |
| A kisugárzás | 179 |
| A híradástechnika hullámhosszai | 179 |
| A terjedés | 179 |
| A fading (halkulás) | 180 |
| A troposzféra, az ionoszféra, a Kenelly-Heaviside-réteg | 180 |
| A hullámsávok tulajdonságai | 181 |
| A műholdas vétel | 182 |
| A polarizáció | 182 |
| Antennák | 183 |
| Adó- és vevőantennák | 183 |
| Antenna-alapformák | 183 |
| Az antennák jellemző adatai | 184 |
| Áttekintés a rádiószolgálatokról | 185 |
| Rádiótechnika | 186 |
| Általános bevezető | 186 |
| A rádióadó | 186 |
| A rádióvevő | 186 |
| Az egyenes vevő elve | 187 |
| A szuperpozívió elve | 187 |
| A sztereorádió és a közlekedési rádió | 190 |
| A sztereorádiós rendszer követelményei | 190 |
| A sztereomultiplex eljárás | 190 |
| A sztereokódoló | 191 |
| A sztereodekóder | 191 |
| A közlekedési információkat sugárzó adórendszer | 192 |
| A fekete fehér tv-adás | 193 |
| A képátvitel | 193 |
| Tv-szabványok | 194 |
| A CCIR-szabvány | 194 |
| Más országok tv-szabványai | 196 |
| Az összetett videojel, a BAS jel | 196 |
| A tv-adó | 198 |
| A fekete-fehér tv-vétel | 199 |
| A BAS jel visszanyerése | 199 |
| A hangjel visszanyerése | 200 |
| Különbségi hangvivős és párhuzamos kísérőhang eljárások | 200 |
| A szinkronizálójel visszanyerése | 201 |
| A sorszinkronizáció | 202 |
| A képszinkronizáció | 202 |
| A színes tv-adás | 203 |
| A színes tv-rendszerek követelményei | 203 |
| A szín és a színkeverés | 203 |
| A világosságjel (Y jel) | 204 |
| A színkülönbség jel | 204 |
| A színsegédvivő eljárás | 204 |
| Színes tv-rendszerek | 205 |
| A NTSC-rendszer | 205 |
| A PAL-rendszer | 206 |
| A SECAM-rendszer | 206 |
| A színes összetett videojel, az FBAS jel | 207 |
| A színes tv-vétel | 207 |
| Az FBAS jel visszanyerése | 207 |
| A BAS jel feldolgozása | 208 |
| Az F jel feldolgozása (PAL) | 208 |
| A modulált színkülönbségi jel demodulációja (PAL) | 209 |
| A PAL-kapcsoló és a PAL-azonosító | 209 |
| A G-Y jel előállítása | 210 |
| Az R, G és B jelek előállítása | 210 |
| A mágneses képrögzítés | 210 |
| A mágneses képrögzítés elve | 210 |
| A keresztsávos és a ferdesávos eljárás | 211 |
| Videorendszerek | 212 |
| A sávelrendezés | 213 |
| A jelátvitel | 214 |
| Az FM-hang (hifi-hang) | 214 |
| Blokkvázlat, mikroprocesszoros vezérlés | 215 |
| Bevezetés a távbeszélő-technikába | 217 |
| Általános áttekintés | 217 |
| A távbeszélő-technikában használt rövidítések | 217 |
| A helyi hálózat (HHá) | 217 |
| Helyi kapcsoklástechnika | 218 |
| A helyi központ (HKp) fő funkciói | 218 |
| A HKp-i összeköttetés létrehozásának alapvető feladatai | 218 |
| A kapcsolórendszer (KR) feladatai | 218 |
| A vezérlés elve | 219 |
| A helyi kapcsolástechnika választófokozatai | 222 |
| A teljes központ (TKp) és a részközpont (RKp) | 223 |
| Helyi hálózat (HHá) több teljes központtal | 223 |
| Helyi hálózat (HHá) csoportközpontokkal (CsKp) | 224 |
| Távolsági kapcsolástechnika | 226 |
| A távolsági kapcsolástechnika hálózatsíkjai | 226 |
| A jelzőszámok jelentősége a távhívásban | 227 |
| Az összeköttetés felépítése a jelzőszámútvonalon át | 228 |
| Útvonalvezérlés az országos távhívóhálózatban | 229 |
| Előfizetői berendezések | 230 |
| Alapvető készlékáramkörök | 230 |
| A nyilvános távbeszélő-hálózatban alkalmazott készülékek feladatai | 230 |
| Előfizetői berendezések (áttekintés) | 231 |
| Az alközpontokról általában | 132 |
| Soros berendezések | 132 |
| Automata alközpontok | 233 |
| A távbeszélő átviteltechnika alapjai | 234 |
| A távbeszélő átviteltechnika alapvető feladatai | 234 |
| A beszédcsatorna | 235 |
| A beszédfrekvenciás (BF) átviteli út | 235 |
| A frekvenciaáthelyezés | 236 |
| A vivőfrekvenciás (VF) átvitel üzemi adatai | 237 |
| A vivőfrekvenciás technika frekvenciatervei és rendszerei | 238 |
| Hívó-, jelző- és óraberendezések | 241 |
| Általános áttekintés | 241 |
| Feladatkörök | 241 |
| Hívó- és jelzőberendezések | 242 |
| Óraberendezések | 246 |
| Vészjelző berendezések | 248 |
| A high/low (magas/alacsony) technika | 248 |
| A differenciáltechnika | 248 |
| Az azonosítójeles behatárolási technika | 248 |
| Jelentők és jel-, ill. riasztásadók | 249 |
| Az univerzális vészjelentő berendezés | 250 |
| Gyakorlat | |
| Bipoláris integrált digitális áramkörök | 251 |
| Áramkörcsaládok | 251 |
| Típusjelölések | 251 |
| Az LSL-család | 252 |
| A TTL-család | 254 |
| Alapfelépítés | 254 |
| Különleges TTL-technikák | 255 |
| A Schottky-TTL | 255 |
| A kis fogyasztású Schottky-TTL | 256 |
| A T3L-család | 256 |
| Az I2L-technika | 257 |
| Unipoláris digitális integrált áramkörök | 258 |
| Az N-MOS- és a P-MOS-technika | 258 |
| Alapáramkörök | 258 |
| A NOR és a NAND áramkör | 259 |
| Jellemző értékek | 259 |
| A C-MOS-technika | 259 |
| Alapáramkörök, jellemző adatok | 259 |
| A NOR áramkör | 261 |
| A NAND áramkör | 261 |
| A kétutas digitális-analóg kapcsoló | 261 |
| A rövidítések táblázata | 262 |
| A négypólusok mérési eljárásai | 263 |
| A négypólus hullámellenállásainak meghatározása | 263 |
| A szintmérés | 264 |
| A csillapításmérés | 265 |
| A feszültségmérés | 265 |
| Az összehasonlításos mérés | 266 |
| Az áthalláscsillapítás, valamint az idegen- és zajfeszültség mérése | 266 |
| A torzítási tényező mérése | 267 |
| A vobulátoros mérési eljárás négypólus frekvenciamenetének meghatározására | 267 |
| Regisztráló mérőműszerek | 268 |
| A rendszer áttekintése | 268 |
| A vonalíró | 268 |
| Kompenzációs regisztrálók | 269 |
| A rajzgép | 271 |
| A villamos mennyiségek digitális mérése | 272 |
| A digitális mérőműszerek felépítése | 272 |
| A frekvenciamérés | 272 |
| A periódusidő mérése | 273 |
| Az időmérés | 274 |
| Az univerzális számláló | 274 |
| Az egyenfeszültség mérése | 274 |
| Az amplitúdómódszer | 274 |
| Az integrálóeljárás | 276 |
| Az egyenáram mérése | 277 |
| A váltakozó feszültségek és a váltakozó áramok mérése | 277 |
| Az ellenállásmérés | 278 |
| A kapacitásmérés | 278 |
| A fázismérés | 278 |
| A villamos munka mérése | 279 |
| A nem villamos mennyiségek villamos mérése | 280 |
| Általános bevezető | 280 |
| A mérőberendezés felépítése | 280 |
| Speciális mérésekhez alkalmas érzékelők | 281 |
| Hőmérsékletmérés érzékelőkkel | 281 |
| Hőmérsékletmérés hőelemekkel | 281 |
| Hőméréskletmérés ellenálláshőmérőkkel | 282 |
| Félvezetős érzékelők: NTK- és PTK-ellenállások | 283 |
| Szöginformációk mérése és ellenőrzése | 284 |
| Szögkódolók | 284 |
| Forgásjelzők | 284 |
| A fordulatszám mérése és ellenőrzése | 284 |
| Gázkoncentráció-mérő érzékelők | 285 |
| A nyúlás, az erő és a forgatónyomaték mérése nyúlásmérő bélyegekkel | 286 |
| A tűzjellemzők érzékelése - tűzjelzők | 289 |
| A rendszeres hibakeresés | 292 |
| Hibaokok | 292 |
| Külső eredetű zavarok | 292 |
| A hibák előfordulásának megelőzése | 292 |
| A hibák megállapítása és jelzése | 292 |
| A hibák kiküszöbölése | 293 |
| A rendszeres hibabehatárolás | 293 |
| A jelkövetés módszerei | 293 |
| A jelkövetés szabályozott áramkörökben | 294 |
| A kicserélés, a helyreállítás, a vizsgálat | 295 |
| A hibabehatárolás segédeszközei | 295 |
| Rádió-zavarszűrés, villamos és mágneses árnyékolás | 296 |
| Általános bevezető | 296 |
| A zavarforrások osztályozása | 296 |
| A rádiózavarok mérése | 297 |
| Zavarási határértékek, zavarási fokozatok | 297 |
| A zavarási fokozatok alkalmazása | 298 |
| A rádiózavarok terjedése | 298 |
| Zavarvédelmi eszközök | 298 |
| Zavarszűrési rendszabályok | 299 |
| Alkatrészek és szerelvények | 300 |
| Példák készülékek és berendezések zavarmentesítésére | 304 |
| Az elektromos árnyékolás | 305 |
| A szórt mágneses terekkel szembeni védekezés | 306 |
| A gépjárművek zavarmentesítése | 307 |
| A rádió-zavarszűréssel kapcsolatos fontosabb előírások | 308 |
| A PLL-ármakörök alkalmazása | 308 |
| Fogalommeghatározás és működési mód | 308 |
| Frekvenciaszintézis - közvetett szintézis | 308 |
| A PLL-szintézeres hangolókör | 309 |
| A frekvenciaszinkronizálás | 311 |
| Az Fm-demoduláció | 312 |
| A fordulatszám-szabályozása PLL-lel | 312 |
| Adathordozók | 313 |
| A kódolás | 313 |
| Lyukkártyák | 315 |
| Lyukkártyás készülékek | 315 |
| Lyukszalagok | 315 |
| Lyukszalagos készülékek | 316 |
| A mágneses adattárolás | 316 |
| A mágneses adathordozóknál alkalmazott rögzítési eljárások | 316 |
| Mágnesszalagok | 317 |
| Mágnesszalagos készülékek | 317 |
| Mágnesszalag-kazetták | 318 |
| Mágneslemezek | 318 |
| Mágneslemezes készülékek | 319 |
| Hajlékony mágneslemezek | 319 |
| Futóművek | 320 |
| Az automatikus jelfelismerés | 320 |
| A CMC-7 írás | 320 |
| Az ORC-írások | 321 |
| Képernyős készülékek és nyomtatók | 321 |
| Képernyős készülékek | 321 |
| Alafanumerikus képenyős készülékek | 321 |
| Grafikus képernyős készülékek | 322 |
| Nyomtatók | 322 |
| Betűnyomtatással dolgozó karakternyomtatók | 322 |
| Betűnyomtatással dolgozó sornyomtatók | 323 |
| Mátrixnyomtatók | 323 |
| Lézernyomtatók | 324 |
| Billentyűzetek | 325 |
| Adatátvitel | 325 |
| Nemzetközi szabványosítás | 325 |
| A német Posta adatátviteli szolgáltatásai | 326 |
| Adatátvitel a telexhálózatban | 327 |
| Adatátvitel a datexhálózatban | 327 |
| Adatátvitela távbeszélő-hálózatban | 327 |
| Rádió-vevőkészülékek | 328 |
| Tulajdonságok és adatok | 328 |
| Hullámsávok | 328 |
| Az adó beállításának módja | 328 |
| Az érzékenység és a szelektivitás | 329 |
| A hangvisszaadási jóság | 330 |
| A szteroadások vételi lehetősége | 330 |
| Különleges szolgáltatások | 331 |
| A vevőkészülékek fajtái | 3311 |
| Házi rádióvevők | 331 |
| Kis vagy hordozható rádióvevők | 331 |
| A hifi-rádióvevő | 336 |
| Autórádiók | 336 |
| Fekete-fehér tv-vevők | 337 |
| A tuner és a hangolófokozat | 337 |
| A videojelegység | 340 |
| Az eltérítőegység | 340 |
| Az áramköri felépítés | 341 |
| Színes tv-vevők | 343 |
| A tuner, a hangolóegység és a távszabályozás | 343 |
| Középfrekvenciás erősítők, demodulátorok és a hangegység | 345 |
| A videojelegység | 345 |
| Az RGB-egység | 347 |
| A vízszintes egység | 347 |
| A függőleges egység | 347 |
| A tápegység | 347 |
| Színes képcsövek | 348 |
| Az inline színesk képcső | 348 |
| Egyéb színes képcsövek | 349 |
| A vevőantennák tervezése és felállítása | 350 |
| Vételi sávok, antennaformák | 350 |
| Az antennák helyének és típusának kiválasztása | 351 |
| A mechanikai szilárdság és a szélterhelés számítása | 352 |
| Az antennák földelése | 353 |
| Egyéni és közösségi antennaberendezések | 353 |
| A vezetékhálózat kiépítése | 353 |
| A közösségi antennaberendezésekkel szembeni követelmények | 354 |
| A berendezés csillapításának számítása | 355 |
| A szintszámítás és erősítő alkalmazása | 356 |
| Az adók áthelyezése | 257 |
| Átvételi vizsgálatok | 357 |
| A karbantartás | 357 |
| A kapcsolástechnika áramköri rajzai és szerelvényei | 358 |
| Rajzjelek és rajzféleségek | 358 |
| Elvi kapcsolási rajzok | 358 |
| A jelfogó-áttekintés | 359 |
| A jelfogódiagram | 359 |
| A nemesfém-érintkezés motoros forgóválasztó | 359 |
| A nemesfém-érintkezős gyorsjelfogók | 360 |
| Kapcsolástechnikai folyamatok és azok ábrázolása | 363 |
| Általános bevezető | 363 |
| Fogalommeghatározások | 363 |
| Az 55v helyi kapcsolórendszer kapcsolási feladatai és folyamatai | 363 |
| A távbeszélő készülékek áramkörei | 367 |
| Típussorozatok | 367 |
| Számbeadási módok | 368 |
| A 611-es típusú távbeszélő-készülékek | 369 |
| A 716-os, 736-os és 756-os tíusú távbeszélő-készülékek | 370 |
| A 792-es (712-2/732-2/752-2) távbeszélő-készülékek | 370 |
| A csatlakozódoboz | 371 |
| A híradástechnikára vonatkozó törvényes előírások | 372 |
| Törvények és szakmai előírások | 372 |
| A technikai munkaeszközökre vontakozó törvény | 372 |
| Mérés- és munkaügyi törvények | 373 |
| A híradástechnikára vonatkozó törvények | 373 |
| A távközlési összeköttetésekre vonatkozó törvények | 374 |
| A nagyfrekvenciás berendezések üzemeltetésével kapcsolatos törvények | 374 |
| A rádióamatőrökre vonatkozó törvény | 374 |
| A környezet veszélyeztetésével kapcsolatos törvény | 374 |
| Az adatvédelmi törvény | 374 |
| Törvénykiegészítések | 375 |
| Szakmai szabályok, előírások | 375 |
| Információforrások | 380 |
| Szemelvények a híradástechnika történetéből | 381 |
| Tárgymutató | 391 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.