| Bevezetés | 3 |
| A táplálkozás-egészségügyi irányelvek szerepe az élelmiszer-fogyasztás távlatai fejlesztésében | 9 |
| A lakosság tápanyagfogyasztása | 11 |
| Tápanyagfogyasztás Magyarországon 1950-1964 között | 13 |
| A tápanyagfogyasztás nemzetközi összehasonlítása | 18 |
| A tápanyagszükségleti normák felhasználása az élelmiszer-fogyasztás távlati tervezésében | 19 |
| A tápanyagszükségleti normák | 20 |
| A kalóriaszükségletek megállapítása | 24 |
| A tápanyagszükségletek változásának felmérése | 25 |
| Az egy lakosra jutó kalóriaszükségletre ható tényezők | 28 |
| A táplálkozás-egészségügyi követelmények és az élelmiszer-fogyasztás összefüggései | 29 |
| A tápanyagnormák mint irányelvek | 29 |
| A tervezés két metodikai problémája | 32 |
| Az élelmiszer-fogyasztás színvonala | 34 |
| A lakosság élelmiszer-fogyasztása Magyarországon | 36 |
| Élelmiszer-fogyasztás a felszabadulás után | 37 |
| A lakosság fogyasztása 1950-1956 között | 39 |
| A lakosság fogyasztása 1956-1964 között | 43 |
| A fogyasztás fő tencenciái 1950-1964 között | 43 |
| A lakosság élelmiszer-fogyasztását meghatározó főbb tényezők | 47 |
| Mezőgazdasági termelés és élelmiszer-fogyasztás | 47 |
| A reáljövedelmek és az élelmiszer-fogyasztás | 52 |
| A fogyasztásra ható tényezők az 1956 utáni években | 54 |
| A lakosság egyes csoportjainak élelmiszer-fogyasztása | 59 |
| A bérből élők és a parasztság fogyasztása | 60 |
| A munkások és a parasztság fogyasztásának eltéréseit meghatározó tényezők | 64 |
| A parasztság élelmiszer-fogyasztásának távlati változásai | 67 |
| A jövedelem és a fogyasztás összefüggései | 71 |
| Egyes kapitalista országok élelmiszer-fogyasztása színvonalának alakulása | 76 |
| A szocialista országok élelmiszer-fogyasztásának alakulása | 84 |
| Mennyiségi telítettség az élelmiszer-fogyasztásban | 91 |
| Az élelmiszerek tartalékolása | 92 |
| A táplálkozás mennyiség korlátai | 93 |
| Az elfogyasztott élelmiszerek mennyisége Magyarországon | 95 |
| Növekedjen-e az elfogyasztott élelmiszerek mennyisége a következő 15-20 évben? | 99 |
| Az élelmiszer-fogyasztás szerkezete | 104 |
| Az élelmiszer-fogyasztás szerkezetének megítélése | 105 |
| A tápanyagellátottság mutatói | 106 |
| A fogyasztás szerkezetét jellemző mutatók | 108 |
| Az élelmiszer-fogyasztás szerkezetének alakulása | 110 |
| A tápanyagfogyasztás szerkezetének változása | 110 |
| Az állati eredetű termékek és a lisztfélék fogyasztási arányai | 114 |
| A gyümölcs- és lisztfélék fogyasztási arányai | 119 |
| A kalorikus élelmiszerek fogyasztásának összetétele | 122 |
| Az állati eredetű termékek fogyasztásának arányai | 123 |
| Az egyes élelmiszercsoportok fogyasztásának összetétele | 125 |
| A húsfogyasztás összetétele | 125 |
| A zsiradékfogyasztás összetétele | 128 |
| A gyümölcsfogyasztás összetétele | 129 |
| A zöldségfogyasztás összetétele | 132 |
| Az élelmiszerek közötti szubsztituciós és komplementer kapcsolatok | 134 |
| A helyettesíthetőség a tápanyagtartalom alapján | 136 |
| A helyettesíthetőséget meghatározó gazdasági-társadalmi tényezők | 138 |
| Az élelmiszerek közötti komplementer kapcsolatok | 141 |
| Árak és árarányok hatása az élelmiszer-fogyasztás szerkezetére | 142 |
| A fogyasztási cikkek árszínvonalának változása | 143 |
| Az egyes élelmiszercsoportok árának alakulása | 146 |
| A fontosabb élelmiszerek árváltozásai | 148 |
| Az egyes élelmiszercsoportokon belüli árarányváltozások | 150 |
| Az 1961. december 10-i árrendezés hatása a fogyasztásra | 154 |
| Az árarányok és a tápanyagtartalom kapcsolata | 156 |
| Ármódosítások és a fogyasztás | 159 |
| Az élelmiszer-fogyasztás fejlesztésének fő irányai | 162 |
| A gazdasági fejlődés hatása az élelmiszer-fogyasztásra | 162 |
| A fogyasztási színvonal kiegyenlítődése a kapitalista és szocialista országokban | 163 |
| A gazdaságilag legfejlettebb országok lakossága fogyasztása utólérésének követelménye | 166 |
| A fogyasztási szokások, az ízlés szerepe az élelmiszer-fogyasztás fejlődésében | 170 |
| Az élvezeti értékek jelentősége a táplálkozásban | 173 |
| A fogyasztási szokások és a konzervatív jellegűek | 174 |
| A parasztság táplálkozási szokásai | 176 |
| A fogyasztási szokások kiegyenlítődése | 177 |
| A fogyasztási szokások fejlődése és befolyásolása | 178 |
| Az élelmiszer-fogyasztás alakulásának speciális tendenciái Magyarországon | 180 |
| A tej- és terjtermékfogyasztás lassú fejlődésének okai | 181 |
| A zöldségfogyasztás alakulása | 184 |
| A zsiradékfogyasztás különleges vonásai | 185 |
| A húsfogyasztás szerkezete | 186 |
| Az élelmiszerfogyasztás perspektívikus tervezésének néhány elvi és módszertani kérdése | 188 |
| Az élelmiszer-fogyasztás fejlesztésének irányelvei | 188 |
| Optimális feltételek a táplálkozás fejlesztésében | 190 |
| A kereslet és kínálat figyelembevétele a távlati tervezésben | 192 |
| Távlati prognózisok a tőkés országokban | 195 |
| A kereslet és kínálat összehangolásának szükségessége a perspektivikus tervezésében | 198 |
| Az élelmiszer-fogyasztás távlati tervezésének prognózisa | 199 |
| Az élelmiszer-fogyasztást hosszabb távlatban befolyásoló tényezők felmérésének lehetősége | 200 |
| A fogyasztási arányok szerepe a távlati tervezésben | 202 |
| Számítások a háztartás-statisztika alapján a jövedelmek és a fogyasztás összefüggéséről | 203 |
| Fogyasztási előirányzatok 1980. évre | 212 |
| Az életszínvonal és a fogyasztás egyenletes növelésének követelménye | 213 |
| További feladatok a fogyasztás távlati tervezésében | 221 |
| Az élelmiszerek áruforgalma | |
| A központi árualapok és az élelmiszer-forgalom változásai 1950-1965 között | 224 |
| Az élelmiszer-fogyasztás és a forgalom szerkezete | 226 |
| A bolti élelmiszer-eladások és a vendéglátás fogalma | 228 |
| Az élelmiszer-forgalom összetétele | 229 |
| Kereskedelempolitika az elmúlt időszakban | 233 |
| Az élelmiszerek kereskedelmi forgalmának távlati fejlődését befolyásoló néhány tényező | 235 |
| Az élelmiszer-forgalom perspektivitikus változásának fő vonásai | 235 |
| A technikai haladás hatása a háztartásokra | 240 |
| Mennyi időt fordítanak az asszonyok a háztartásra? | 241 |
| A táplálkozási szokások és a vendéglátás igénybevétele | 242 |
| A háztartási munka gépesítése | 246 |
| Az élelmiszerek beszerzése, a vásárlás és tárolás | 247 |
| A feldolgozott élelmiszeripari termékek fogyasztása | 249 |
| Az élelmiszer-forgalom fejlődésének perspektívája | 252 |
| A feldolgozott termékek fogyasztásának növelése népgazdasági érdek | 252 |
| A fogyasztás szerkezetének átalakítása és a munka társadalmi termelékenységének javítása | 255 |
| Az élelmiszerek iránti igények kielégítésének különféle módozatai | 256 |
| Az élelmiszer-ellátás fejlesztése és a társadalmi munkamegosztás | 259 |
| Melléklet | 263 |
| Felhasznált irodalom | 273 |
Folytatás Microsoft-tal