Élet a cserszegtomaji házban

Előszó

Részlet a füzetből:

"A ház problémája több oldalról közelíthető meg. Megvizsgáljuk a történelmi előzményeket, a település múltját, kialakulását. Pontosan felvételezzük a jelenleg fennálló házakat, morfológiai képet adunk az építkezésről. Megvizsgáljuk a ház változásának, alakulásának, fejlődésének vagy hanyatlásának körülményeit, a házban mintegy élő organizmust látunk, aminek van születése, változatos élete, majd romlása, végpusztulása. A ház az emberért van és épp azért ismernünk kell az ember életét a házban, az ember és a ház viszonyát: mi a ház feladata, szerepe az ember életének legkülönbözőbb fázisában, mennyiben otthon, munkaterület, szórakozóhely, hogy védik a házat, mit fejez ki a ház a benne élő ember szemléletéből? Mi a ház öröklésrendje, a ház sorsa a körülötte változó emberseregben, micsoda szociológiai körülmények határozzák meg a házat, a lakást? Végül kultúrmorfológiai alapon meg kell keresnünk a ház kapcsolatait a táj, a vidék, a közelebbi, messzebbi országrészek építményeivel, hová vezetnek szálai.
Az említett kérdések közül ez alkalommal az ember és a ház viszonyát vizsgáljuk meg, feleletet igyekszünk adni arra a kérdésre: hogyan él egy dunántúli hegyközségi ember házában, mire használja fel egyes helyiségeit, vagy tudományosabb kifejezéssel élve: mi a hegyközségi (adott esetben a cserszegtomaji) ház funkciója? A cserszegi ház rövid formai leírását másutt már vázoltam, ennek kiegészítéséül itt még érintem a ház esztétikájának kérdését, amennyiben e probléma a tiszta formai leírástól átvezet a ház funkciójának tárgyalásához." Vissza