Életminőség modellek

Előszó

A társadalmi tervezés világszerte növekvő igénye az utóbbi években ugrásszerűen megnövelte a tervezőmunka információszükségletét. Olyannyira, hogy e megnőtt s egyre növekvő szükségletet az információk gyűjtésével és feldolgozásával foglalkozó intézmények ma még képtelenek kielégíteni.
Nem mintha az információhiány újkeletü jelenség volna; kisebb-nagyobb mértékben évszázadok óta krónikus tünete, hiánybetegsége az európai típusú társadalomnak. Gondoljunk csak arra, hogy az Újkor első évszázadaiban milyen lázas érdeklődéssel igyekeztek minél többet megtudni egymásról és az újonnan felfedezett világrészekről a nemzetközi kereskedelem és a kontinentális hadviselés porondjára lépő országok; s gondoljunk arra, hogy a követi jelentések és országleírások e korban kivirágzó irodalom /Staatenkunde/ a korábbinál ugyan sokszorta gazdagabb, de összességében csak nagyon is esetleges és megbízhatatlan információtömeget tudott a rendelkezésükre bocsájtani. Ez a helyzet, vagyis a szükséges és a rendelkezésre álló információk aránytalansága a későbbiek során sem változott meg lényegesen.
A korai merkantilisták például úgy vélték, hogy egyetlen alapvető információra van szükség, az országból ki- s az országba beáramló nemesfém-mennyiség egyenlegének ismeretére, ám akkoriban még ennek az egyetlen információnak a beszerzése is komoly nehézségekbe ütközött. A 17. század abszolutisztikus uralkodóinak merkantilista miniszterei azután már tudták, hogy országuk gazdaságilag és katonailag csak akkor érhet el sikereket, ha a nemesfémforgalmon kívül ismerik még a népszaporulat alakulását, a munkaképes és fegyverképes férfiak számarányát, az ipari termelés és a kereskedelmi forgalom volumenét, a behajtható adók összegét, - s ha mindezeket az adatokat a szomszédos, illetve konkurens országokra vonatkozólag is tudják. Vissza