Életszínvonal - vállalkozási kedv 1991

Előszó

A Szakszervezetek Gazdaság- és Társadalomkutató Intézete által kezdeményezett felmérés a fogyasztási szerkezet változásaival kapcsolatos lakossági véleményekről kettős célt szolgál. Egy rész folytatása annak a munkának, amely az Intézetben 1990-ben kezdődött a munkavállalói érdekek szakmai megalapozása céljából. Napjainkban még inkább egyértelművé vált, hogy az egyre erősödő és minden tekintetben sokrétűvé váló differenciálódás következtében az érdemi érdekvédelem nem támaszkodhat kizárólag a hivatalos statisztikai adatokra, mert azok jellegüknél fogva csak részben képesek tükrözni a munkavállalók életkörülményeinek valós változását. Ezért elkerülhetetlen olyan kutatások folytatása, amelyek pontosítják, egyértelművé teszik az átlagszámok mögött meghúzódó tényleges élethelyzeteket. A fogyasztási szerkezet változásával kapcsolatos felmérés azonban kitűnő kiindulási alapot szolgáltat az Életminőség, megélhetés, érdekvédelem című OTKA kutatáshoz is, amelynek keretében a megélhetési körülmények változásaihoz igazodó, az átalakuló társadalmi-gazdasági viszonyokkal összhangban lévő szociális biztonsági rendszer elméleti megalapozásához szeretnénk hozzájárulni. Az elmúlt negyven év alatt kialakult szociális ellátó rendszer átalakítása elkerülhetetlen. Nem tartható fenn az állam túlsúlyos szerepe, a munkáltatókra sem háríthatók át a vállalkozástól alapvetően idegen szociális funkciók. Ugyanakkor az egyénnek, a családnak, a különféle szakmai vagy helyi önszerveződéseknek jóval nagyobb lehetőséget kell adni a szociális biztonság alakításában való részvételre. Ez azonban csak akkor valósítható meg, ha az elsődleges jövedelemtulajdonosok között is átrendeződnek a jövedelemelosztási arányok. Az állami ártámogatások leépítésének, egyes munkahelyi szociális juttatások elmaradásának ellensúlyozása feltételezi a munkajövedelmek ezzel arányos növelését. Vissza