| I. kötet: | |
| Előszó | 15 |
| A sejtek élettana (Dr. Madarász Emília) | |
| A szöveti sejtek környezete | 17 |
| A sejtek folyadékkörnyezete | 18 |
| A sejtek szilárd környezete | 19 |
| A szöveti sejtek általános jellemzői | 20 |
| A sejtek felépítése | 21 |
| A sejtek energiaigénye | 21 |
| A sejtmembrán működései | 22 |
| A sejtmembrán szerkezete | 23 |
| A membrán alatti struktúrák szerepe a membránszerkezet fenntartásában | 27 |
| A biomembránok keletkezéséről | 27 |
| A sejtmembrán trapszportfolyamatai | 28 |
| A membránon való áthatolás mechanizmusai | 29 |
| Az áthatoló molekula vizes fázisban diffundál | 29 |
| A lipidoldékony anyagok átjutása a membránon | 29 |
| Specifikus szállító molekulákkal történő transzportok | 30 |
| Facilitált diffúzió | 31 |
| Aktív transzportfolyamatok | 31 |
| Pumpamechanizmusok | 32 |
| H+ aktív transzportja | 32 |
| Na-ionok aktív transzportja | 33 |
| A Ca2+ aktív transzportja | 34 |
| Közvetett energiafelhasználó transzportfolyamatok | 34 |
| Enzimatikus csoportátvitellel történő transzportfolyamatok | 35 |
| Endo- és exocitózis | 35 |
| Endocitózis | 36 |
| Exocitózis | 36 |
| A sejtmembrán passzív transzportfolyamatai (Dr. Fehér Ottó) | 37 |
| A víz mozgása a sejtmembránon át | 38 |
| Ionok diffúziója. Membránpotenciálok | 39 |
| Donnan-egyensúly | 40 |
| Az élő sejt membránpotenciáljai | 42 |
| A sejtmembrán ingerületi folyamatai | 48 |
| Az ingerület regisztrálása | 49 |
| Az akciós potenciál tulajdonságai és típusai | 51 |
| Az akciós potenciál keletkezésének mechanizmusa | 52 |
| Ioncsatornák | 56 |
| A nátriumaktiváció és a membránpotenciál összefüggése | 59 |
| Ingerküszöb | 61 |
| Az ingerület terjedése | 62 |
| Az ioncsatornák kinetikája | 63 |
| Lokális potenciálok | 66 |
| Szaltatorikus ingerületvezetés | 70 |
| Sejtek közötti kommunikáció (Dr. Madarász Emília) | 72 |
| Kémiai kommunikáció az extracelluláris téren át | 72 |
| Endokrin kommunikáció | 73 |
| Parakrin kommunikáció | 74 |
| Neurokrin kommunikáció | 74 |
| Jelfogás (recepció) a kémiai kommunikációban | 74 |
| A sejtfelszíni membránreceptorok | 75 |
| Receptormoduláció: a receptorok elrendeződésének változása | 76 |
| A receptorok mennyiségének változása | 76 |
| A receptorok affinitásának változása | 77 |
| Sejtfelszíni membránreceptorok által kiváltott sejtválaszok | 77 |
| A membrán ionpermeabilitásának változása | 77 |
| Speciális karrieres transzportfolyamatok változása | 77 |
| A membrán nukleotid-cikláz enzimjeinek aktivitásváltozása | 78 |
| A membránváltozások közvetítése a sejt belseje felé: másodlagos hírvivők | 78 |
| A cAMP mint másodlagos hírvivő | 78 |
| A Ca2+ mint intracelluláris közvetítő (másodlagos hírvivő) | 79 |
| Intracelluláris receptorok és az általuk kiválasztott sejtválaszok | 80 |
| Kontakt kommunikáció | 80 |
| A sejtfelismerés | 80 |
| A sejtmozgás kontakt gátlása | 81 |
| A sejtek közötti metabolikus és ionos csatolás | 81 |
| A testfolyadék élettana (Dr. Fehér Ottó) | |
| A szervezet víztartalma | 83 |
| A szervezet vízforgalma | 84 |
| Vízterek | 85 |
| A belső környezet fogalma (Homeosztázis) | 87 |
| A molekuláris koncentráció állandósága (Izoozmózis) | 87 |
| Az anorganikus ionösszetétel állandósága (Izoionia) | 89 |
| Az ozmotikus és ionszabályozás evolúciója | 90 |
| Tengervízi és sóstavi gerinctelen állatok | 91 |
| Mérsékelten sósvízi és édesvízi állatok | 94 |
| Sóstavi állatok | 96 |
| A vízi gerincesek ozmo- és ionregulációja | 97 |
| Édesvízi halak | 98 |
| Anadrom és katadrom halak | 98 |
| Kétéltűek | 99 |
| A szárazföldi állatok ozmo- és ionregulációja | 100 |
| A hidrogénion-koncentráció szabályozása | 101 |
| A vegyhatás szabályozásának evolúciója | 105 |
| Az intersticiális folyadék (nyirok) | 106 |
| Speciális folyadékterek | 108 |
| Csarnokvíz | 108 |
| Endolimfa | 109 |
| A vér élettana (Dr. Fehér Ottó) | |
| A vér élettani funkciója | 111 |
| A vér alakos elemei | 114 |
| A vértérfogat szabályozása | 120 |
| A szervezet homeosztázisának védekező rendszerei | 121 |
| Vérzéscsillapodás és véralvadás | 122 |
| A vérlemezkék | 123 |
| A véralvadásban részt vevő anyagok | 124 |
| A véralvadásban részt vevő faktorok kémiai természete | 125 |
| A K-vitamin szerepe a véralvadási faktorok szintézisében | 126 |
| A véralvadás biokémiai mechanizmusa | 127 |
| A fibrinolízis | 129 |
| A véralvadást gátló anyagok | 129 |
| Véralvadási zavarok | 130 |
| A véralvadás összehasonlító élettani vonatkozásai | 131 |
| Az immunfolyamatok (Dr. Gergely János) | 132 |
| Az immunkészülék | 133 |
| A retikulo-endotéliális rendszer (RES) | 133 |
| A nyiroksejtek | 135 |
| A makrofágok és a nyiroksejtek funkciója | 136 |
| A tímusz eredetű (T-) limfociták | 137 |
| "Saját" - "nem saját" | 138 |
| Antigének | 139 |
| Membránantigének, vércsoportok | 140 |
| Az emberi vércsoportok | 141 |
| Az MHC és a hisztokompatibilitási antigének | 144 |
| Az immunválasz | 144 |
| Humorális immunválasz | 145 |
| Ellenanyagok, immunglobulinok | 145 |
| Az immunglobulinok heterogenitásának biológiai jelentősége | 150 |
| Az ellenanyagok termelődése | 151 |
| Celluláris immunválasz | 152 |
| Komplementrendszer | 152 |
| Az immunválasz következményei az élő szervezetben | 154 |
| A nedvkeringés élettana (Dr. Fehér Ottó) | 159 |
| Az ember és a gerinces homoioterm állatok vérkeringésének élettana | 159 |
| A szív | 159 |
| A szívizom szerkezete | 159 |
| A szívizom élettani tulajdonságai | 160 |
| A szív ingerképző és ingervezető rendszere | 160 |
| Anorgikus ionok hatása a szív működésére | 164 |
| Az ingerület vezetése a szívben | 165 |
| Az emberi elektrokardiogram | 166 |
| Az elektrokardiogram kialakulása | 168 |
| Az ingerképzés és ingerületvezetés zavarai | 170 |
| A szívizom mechanikai teljesítménye | 170 |
| Nyomásváltozások a szív üregeiben | 170 |
| A kamraszisztolé | 172 |
| A kamradiasztolé | 172 |
| Az emberi szívhangok | 173 |
| A szív munkája | 174 |
| A szív hatásfoka | 174 |
| A perctérfogat | 175 |
| A szív alkalmazkodóképessége | 176 |
| Térfogati terhelés | 177 |
| Nyomási terhelés | 178 |
| A perctérfogat szabályozása | 179 |
| Az izommunka hatása a perctérfogatra | 180 |
| A szív vérellátása | 181 |
| A koszorúér-keringés szabályozása | 183 |
| A madárszív élettani jellegzetességei | 185 |
| A perifériás vérkeringés élettana | 187 |
| Hemodinamikai alapfogalmak | 187 |
| Folyadékok áramlása merev falú csövekben | 187 |
| A Hagen-Poiseuille-törvény | 188 |
| Az erek keresztmetszete és hossza | 188 |
| A vér viszkozitása | 190 |
| Az érrendszerben uralkodó nyomásviszonyok | 190 |
| A véráramlás mérése | 191 |
| A vér áramlási sebessége | 192 |
| Az artériás áramlás | 192 |
| Az artériák rugalmasságának szerepe | 192 |
| Az artériás nyomás | 194 |
| Az artériás nyomás különböző élettani szituációkban | 195 |
| A vérnyomás fiziológiai változásai | 195 |
| A hajszáleres keringés | 195 |
| A hajszálérrendszer felépítése | 195 |
| A hajszálérrendszer hemodinamikája | 197 |
| A hajszáleres keringés szabályozása | 197 |
| Arterio-venózus anaszttomózisok | 198 |
| A vénás keringés | 198 |
| A vénás nyomás | 199 |
| A vénás keringést fenntartó tényezők | 200 |
| A kis vérköri keringés | 201 |
| A kis vérköri nyomás | 201 |
| A tüdőkeringés idegi szabályozása | 203 |
| A vérkeringés szabályozása | 203 |
| A szívműködés idegi és hormonális szabályozása | 204 |
| A szívre gyakorolt paraszimpatikus hatás | 204 |
| Kronotróp hatás | 205 |
| Inotróp hatás | 205 |
| Dromotróp hatás | 206 |
| Batmotróp hatás | 206 |
| A váguszhatás mechanizmusa | 206 |
| A szívre gyakorolt szimpatikus hatás | 207 |
| A vérnyomás szabályozása: a vazokonstriktor működés | 208 |
| A vazokonstriktor tónus | 210 |
| A vazodilatátor működés | 211 |
| Paraszimpatikus értágító idegek | 211 |
| Szimpatikus értágító idegek | 211 |
| Hátsó gyöki vazodilatátorok | 212 |
| Az erek bazális (miogén) tónusa | 212 |
| A központi vérnyomás-szabályozás | 213 |
| A nyúltvelői vazokonstriktor működés | 213 |
| A carotis sinus- és aortaívreflex | 215 |
| Kemoreceptor reflexek | 217 |
| Szívreflexek | 218 |
| Szomatikus és zsigeri eredetű keringési reflexek | 220 |
| Magasabb keringésszabályozó központok | 220 |
| A vérelosztódás szabályozása | 222 |
| A perctérforgat elosztásában részt vevő humorális mechanizmusok | 223 |
| Az izmok vérkeringése | 224 |
| A bőr vérkeringése | 225 |
| Speciális vérkeringési reakciók | 226 |
| Hipoxia | 226 |
| Vérvesztés | 226 |
| A poikiloterm gerinces állatok vérkeringésének élettana | 227 |
| Halak | 227 |
| A szív felépítése és élettana | 227 |
| Ingerképző és ingerületvezető rendszer | 227 |
| A szívidegek hatásai | 227 |
| A szívritmus és a légzőmozgások összefüggése | 228 |
| Érrendszer, vérkeringés | 228 |
| Kétéltűek | 229 |
| Szív, vérkörök | 229 |
| Ingerképző rendszer | 230 |
| A szív beidegzése | 231 |
| Hüllők | 231 |
| A gerinctelen állattörzsek nedvkeringése | 233 |
| Gyűrűsférgek | 235 |
| Rovarok | 236 |
| A szív ingerképzése, beidegzése | 237 |
| A rovarszív működésének jellegzetességei | 238 |
| Rákok | 238 |
| Puhatestűek | 241 |
| A szív idegeinek hatása | 243 |
| Csigák | 243 |
| Kagylók | 243 |
| Lábasfejűek | 244 |
| Az idegrendszer nedvkeringése (Dr. Ádám György) | 245 |
| Az emberi agyvelő vérkeringése | 245 |
| Az agyi insterstícium szerepe | 248 |
| Az agyi interstícium felépítése | 248 |
| A cerebrospinális folyadék | 250 |
| Az agyi intesticiális folyadék és a gliarendszer | 251 |
| A kiválasztás élettana (Dr. Erdélyi Lajos) | |
| Az emlősök veséjének működése | 253 |
| A juxtaglomeruláris apparátus (JGA) | 255 |
| A glomeruláris ultrafiltráció | 256 |
| A glomerulusmembrán ultrafiltere | 258 |
| A tubuláris reabszorpció | 259 |
| A glükóz reabszorpciója | 260 |
| A foszfát reabszorpciója | 260 |
| Aminosavak reabszorpciója | 261 |
| A húgysav kiválasztása | 261 |
| A karbamid kiválasztása | 261 |
| A tubuláris szekréció | 262 |
| Aktív tubluláris szekréció | 262 |
| A víz tubuláris reabszorpciója | 263 |
| Ozmotikus diurézis | 266 |
| Az ionok kiválasztása | 266 |
| A veseműködés idegi és hormonális szabályozása | 268 |
| A kiválasztóműködés evolúciója | 270 |
| A lüktető űröcskék | 271 |
| A proto- és metanefridium | 272 |
| Nefridium | 274 |
| Malpighi-féle edények | 277 |
| Pro-, mezo- és metanefrosz | 278 |
| Halak | 278 |
| Kétéltűek, hüllők | 280 |
| Járulékos kiválasztószervek | 281 |
| A kopoltyú | 281 |
| Rektális mirigy | 281 |
| Sómirigyek | 282 |
| A légzés élettana (Mikolásné, Dr. Szász Erzsébet) | |
| A légzőmozgások és a légcsere | 285 |
| A légzőszervek egyéb funkciói | 286 |
| A légzőmozgások | 286 |
| A légcsere | 287 |
| A légzés alatti térfogatváltozások | 289 |
| A tüdő levegőtartalmának megoszlása és a ventiláció | 290 |
| A légzési munka | 291 |
| Az alveoláris ventiláció | 292 |
| Nyomás- és térfogatváltozások az alveolusokban | 292 |
| Az alveoláris felületi feszültség | 292 |
| Mesterséges lélegeztetés | 293 |
| A légzési folyamatok evolúciója | 294 |
| A gázcsere | 299 |
| A vérfestékek | 299 |
| A hemoglobin bomlástermékei és származékai | 301 |
| A hemoglobinszintézis | 302 |
| Az O2-kötő egyéb kromoproteidek | 302 |
| A légzési gázok szállítása | 303 |
| Az alveoláris levegő összetétele | 303 |
| A vér oxigénszállítása | 304 |
| A vér széndioxid-szállítása | 307 |
| A vér nitrogéntartalma | 309 |
| Gázcsere a tüdőben és a szövetekben | 309 |
| Gázcsere a tüdőben | 310 |
| Gázcsere a szövetekben | 311 |
| A szövetek oxigénigénye | 311 |
| A légzés szabályozása (Dr. Fehér Ottó) | 312 |
| A légzési gáztenziók szerepe a légzés szabályozásában | 317 |
| A glomus aorticumból és caroticumból kiinduló légzésszabályozó reflexek | 318 |
| A CO2-, O2-. N2-raktárak (Mikolásné Dr. Szász Erzsébet) | 319 |
| A légzési alapritmus felületszabályozása | 320 |
| A védekezőreflexek | 320 |
| A köhögési reflex | 320 |
| Az apnoe | 321 |
| A hőszabályozás és légzés | 321 |
| Emocionális reakciók | 321 |
| Az agykéreg szerepe a légzés szabályozásában | 322 |
| Légzés és izommunka | 322 |
| Akaratlagos és tanult légzésszabályozás | 322 |
| A táplálkozás és a közti anyagcsere élettana (Dr. Fehér Ottó és Dr. Kiss János) | |
| Táplálékfelvétel | 325 |
| Az enzimek szerepe az emésztésben | 326 |
| Fagocitózis | 327 |
| Felszívódás | 327 |
| Szimbioniták szerepe az emésztésben | 328 |
| Az ember és az emlősök táplálkozásának élettana | 328 |
| Emésztés a szájüregben | 328 |
| A rágás | 329 |
| A nyálmirigyek és a nyál | 329 |
| A nyál összetétele | 330 |
| A nyál összetételének alkalmazkodása a funkcióhoz | 330 |
| A nyál élettani szerepe | 331 |
| A nyál elválasztásának mechanizmusa | 331 |
| A nyálelválasztás idegi szabályozása | 332 |
| A nyálelválasztás reflexe | 333 |
| A szopás reflexe | 333 |
| Nyelés | 334 |
| A nyelés mechanizmusa | 334 |
| A gyomor | 335 |
| A gyomor szerkezete és fő élettani funkciói | 335 |
| A gyomor motorikája | 336 |
| A gyomor elválasztó működése | 339 |
| A gyomornedv elválasztása | 340 |
| A gyomor sósavelválasztása | 340 |
| Pepszinelválasztás | 341 |
| Egyéb anyagok elválasztása | 342 |
| A gyomornedv-elválasztás szabályozása | 342 |
| Idegi központok hatása a gyomornedv-elválasztásra | 346 |
| A gyomor védőfunkciója | 346 |
| A hányás | 346 |
| Emésztés a vékonybélben | 347 |
| A hasnyálmirigy és a hasnyál | 348 |
| A pankreásznedv összetétele | 349 |
| A pankreásznedv nyerése és elválasztásának ingerei | 349 |
| Az epe | 352 |
| Az epehólyag | 355 |
| A vékonybél motorikája | 356 |
| A vékonybélmozgás ingerei | 358 |
| A vékonybélmozgás vizsgálatának módszerei | 358 |
| Vékonybélnedv | 358 |
| A vastagbél | 359 |
| A vastagbélben lejátszódó folyamatok | 360 |
| Az emberi széklet | 360 |
| A vastagbél beidegzése | 361 |
| A vastagbél motorikája | 362 |
| Székletürítés | 362 |
| Egyéb emlősfajok táplálkozásának néhány sajátossága | 364 |
| Többüregű gyomrok | 364 |
| A kérődzők táplálkozása | 364 |
| Egyéb gerincesosztályok táplálkozásának élettana | 367 |
| Halak | 367 |
| Kétéltűek | 368 |
| Hüllők | 369 |
| Madarak | 369 |
| A tápanyagok felszívódása (Dr. Szabó Péter) | 371 |
| A felszívódás mechanizmusai | 372 |
| Felszívódás a gyomor-bélcsatorna különböző szakaszaiban | 373 |
| A víz és az elektrolitok felszívódása | 373 |
| Az aminosavak és fehérjék felszívódása | 375 |
| A szénhidrátok felszívódása | 376 |
| A di- és oligoszacharidok, valamint peptidek felszívódásának sajátosságai | 378 |
| A zsírok felszívódása | 379 |
| A közti (intermedier) anyagcsere (Dr. Kiss János) | 381 |
| A máj szerepe a közti anyagcserében | 381 |
| A máj szénhidrátforgalma | 382 |
| A máj lipidforgalma | 385 |
| A máj fehérje- és aminosav-forgalma | 387 |
| Az aminosavak egymásba és más vegyületekké való átalakulásai, lebomlása és szintézise | 387 |
| A N-kiválasztási termékek szintézise | 389 |
| A máj anyagátalakító funkciója | 389 |
| A máj energiatermelése | 390 |
| Az izomzat szerepe a közti anyagcserében | 391 |
| Az izom szénhidrátforgalma | 391 |
| Az izom lipidforgalma | 392 |
| Az izom aminosav- és fehérjeforgalma | 393 |
| Az izom metabolizmusa nyugalomban és munkában | 393 |
| A zsírszövet szerepe a közti anyagcserében | 395 |
| A zsírszövet anyagcseréje | 396 |
| Az idegrendszer részvétele a közti anyagcserében | 398 |
| Az idegrendszer szénhidrátforgalma | 398 |
| Az idegrendszer lipidmetabolizmusa | 399 |
| Az idegrendszer aminosav- és fehérjeforgalma | 399 |
| A vörösvérsejtek anyagforgalma | 400 |
| Az anyagcsere és táplálkozás szabályozása | 400 |
| A közti anyagcsere szabályozása | 400 |
| A táplálkozás idegrendszeri szabályozása | 401 |
| A metabolizmus idegi szabályozása | 402 |
| A nyomelemek és vitaminok (Dr. Szabó Péter) | 404 |
| A nyomelemek | 404 |
| A vitaminok | 407 |
| A gerinctelen állatok táplálkozása (Dr. Fehér Ottó) | 417 |
| Egysejtűek (protozoa) | 421 |
| Emésztés | 421 |
| Szivacsok | 421 |
| Csalánozók | 423 |
| Tüskésbőrűek | 424 |
| Újszájúak (Protostomia) | 425 |
| Fonalférgek | 426 |
| Nadályok (piócák) | 427 |
| Rákok | 428 |
| Rovarok | 431 |
| Puhatestűek | 434 |
| Kagylók | 434 |
| Csigák | 436 |
| Lábasfejűek | 437 |
| Anyag- és energiaforgalom (Dr. Kiss János) | |
| Az energiaforgalom részfolyamatai | 440 |
| A biológiai energia forrásai | 441 |
| Az energiaforgalom komponensei | 442 |
| A makromolekulákban raktározott energia: a makromolekuláris komponensek fenntartásának energiája | 445 |
| A belső munkák energiája | 446 |
| Indirekt kalometria | 446 |
| Alapanyagcsere | 450 |
| Teljesítési többlet | 452 |
| A teljes energiaforgalom ("energiametabolizmus") | 453 |
| Anyag- és energiaforgalmi mérleg | 453 |
| A hőenergia forgalma és a testhőmérséklet | 454 |
| A hőmérséklet és hatásai | 455 |
| Az állati szervezet hőháztartása | 458 |
| A hő termelése (termogenezis) | 459 |
| Hőmérséklet-eloszlás a szervezetben | 460 |
| Hőkicserélődés a környezettel | 462 |
| A testhőmérséklet szabályozása | 463 |
| A szervezet optimális (normális) testhőmérséklete | 464 |
| A testhőmérséklet-szabályozás viselkedési és vegetatív komponensei | 465 |
| A hőérzékelő rendszerek kölcsönhatásai és integrációja | 469 |
| II. kötet: | |
| A neuroendokrin rendszer élettana (dr. Fehér Ottó) | |
| A neuroendokrin rendszer vizsgálatának módszerei | 489 |
| A hormonok hatása a mechanizmusra | 491 |
| A hipofízis | 491 |
| Az adenohipofízis | 493 |
| A hipofízis portális érrendszere | 493 |
| Az adenohipofízis hormonjai és élettani hatásai | 494 |
| Az adrenokortikotrop hormon (kortikotropin ACTH) | 494 |
| A tireoideastimuláló hormon (TSH, tirotropin) | 496 |
| A follikulus-stimuláló hormon (FSH) | 497 |
| A luteinizáló hormon (LH) | 498 |
| Prolaktin (PRL) | 498 |
| Növekedési hormon (szomatotrop hormon, szomatotropin, STH) | 499 |
| Élettani hatásai | 499 |
| Szomatosztatin | 502 |
| A melanocitastimuláló hormon (intermedin, MSH) | 503 |
| A neurohipofízis | 503 |
| A neurohipofízis hormonjai | 504 |
| Az ADH élettani hatásai | 504 |
| Oxitocin | 507 |
| A mellékvese | 508 |
| A mellékveseirtás következményei | 508 |
| A mellékvesekéreg | 509 |
| A mellékvesekéreg hormonjai | 509 |
| A mellékvesekéreg hormonjainak transzportja és hatástalanítása | 510 |
| A glukokortikoidok | 511 |
| A glukokortikoidok élettani hatásai | 511 |
| A glukokortikoidok hatásmechanizmusa | 513 |
| A glukokortikoidok elválasztásának szabályozása | 513 |
| A glukokortikoid-elválasztás ritmusai | 514 |
| A mineralokortikoidok | 515 |
| A mineralokortikoidok élettani hatásai | 515 |
| A mineralokortikoid-elválasztás szabályozása | 516 |
| A mineralokortikoidok hatásmechanizmusai | 517 |
| Kórélettani vonatkozások | 519 |
| A mellékvese velőállománya | 519 |
| A mellékvese-velőállomány hormonjai | 521 |
| A katecholaminok szintézise | 521 |
| A katecholaminok hatásai | 522 |
| A katecholaminok hatásmechanizmusa | 522 |
| A pajzsmirigy | 522 |
| A pajzsmirigy hormonjai, szintézisük, elválasztásuk | 527 |
| A szervezet jódháztartása | 525 |
| A pajzsmirigyhormonok sorsa a szervezetben | 526 |
| A pajzsmirigyhormonok élettani hatásai | 526 |
| A pajzsmirigyhormonok hatásmechanizmusa | 529 |
| Az elválasztás szabályozása | 530 |
| A pajzsmirigyműködések kóros elváltozásai | 530 |
| A vér kalciumszintjének hormonális szabályozása | 532 |
| A mellékpajzsmirigy | 532 |
| A parathormon kémiája, elválasztása, lebomlása | 533 |
| A parathormon élettani hatásai | 534 |
| A parathormon hatásmechanizmusa | 535 |
| Kórélettani vonatkozások | 536 |
| A kalcitonin (tirokalcitonin) | 536 |
| A kalcitonin eredete, kémiai természete, elválasztása | 537 |
| A kalcitonin élettani hatásai és hatásmechanizmusa | 537 |
| A kalcitoninelválasztás szabályozása | 538 |
| A pankreász belső elválasztású működése és az anyagcsere szabályozása | 539 |
| A Langerhans-szigetek szerkezete | 539 |
| Az inzulin | 540 |
| Az inzulin élettani hatásai | 541 |
| Az inzulinelválasztás szabályozása | 545 |
| Kórélettani vonatkozások | 548 |
| A glukagon | 548 |
| A glukagon biológiai hatásai | 549 |
| A glukagonelválasztás szabályozása | 550 |
| A gyomor-béltraktus reguláló peptidjei | 551 |
| A gasztrin | 551 |
| A szekretin | 552 |
| A kolecisztokinin-pankreozimin (CCK-PZ) | 552 |
| Enteroglukagon | 552 |
| Értágító bélpeptid (Vasoactive intestinal polypeptide, VIP) | 553 |
| Gyomorgátló peptid (Gastric inhibitory polypeptide, GIP) | 553 |
| Motilin | 553 |
| Pankreász-polipeptid | 554 |
| Szöveti hormonrendszerek | 554 |
| A kininrendszer | 554 |
| A renin-angiotenzin rendszer (RAS) | 556 |
| A prosztaglandinok csoportja | 557 |
| Az opioid peptidek | 558 |
| Az endorfinok | 559 |
| Az enkefalinok | 559 |
| Szerotonin (5-hidroxi-triptamin, 5-HT) | 560 |
| Eritropoetin | 562 |
| A szaporodás és egyedfejlődés élettana | 562 |
| A nemi jellegek | 563 |
| A férfi nemi működés élettana | 565 |
| A here és működése | 565 |
| A here hormonjai | 566 |
| A tesztoszteron hatásai | 567 |
| A tesztoszteron hatásmechanizmusa | 567 |
| A hereműködés szabályozása | 568 |
| Hím nemi jellegek gerinces állatokon | 568 |
| Spermiogenezis. Ejakuláció | 570 |
| Kopuláció | 571 |
| A kopulációval kapcsolatos folyamatok férfiban (hím emlősökben) | 571 |
| A kopulációval kapcsolatos folyamatok nőben (nőstény emlősökben) | 572 |
| A női nemi működés élettana | 573 |
| A petefészek hormonjai | 573 |
| Ösztrogén hormonok | 573 |
| Az ösztrogén hatásai | 573 |
| Az ösztrogének hatásmechanizmusa | 574 |
| A progeszteron | 575 |
| Az ösztrusz | 576 |
| A főemlősök és a nő ivari ciklusa | 576 |
| A menstruációs ciklus hormonális szabályozása | 579 |
| A megtermékenyülés | 582 |
| A terhesség endokrinológiája | 583 |
| A terhességi próbák | 585 |
| A magzat fiziológiája | 586 |
| A méhlepény (placenta) | 586 |
| A magzati vérkeringés | 587 |
| A magzat és az anya közötti anyagforgalom | 588 |
| A szülés | 589 |
| Az emlőmirigy és a tejelválasztás | 590 |
| A tej | 591 |
| A klimaktérium | 591 |
| A gerinctelen állatok belső elválasztású rendszerének élettana | 592 |
| Rovarok | 592 |
| A növekedés, vedlés és differenciálódás hormonális irányítása | 594 |
| A hormonok szerepe a posztembrionális fejlődésben | 594 |
| Hormonális változások a rovarok egyedfejlődése során | 596 |
| A fejlődési hormonok hatásmechanizimusa rovarokban | 598 |
| A rovarok szaporodásának hormonális szabályozása | 599 |
| Egyéb hormonok által szabályozott folyamatok | 600 |
| A rákok belső elválasztású rendszere | 600 |
| A vedlés endokrin szabályozása | 601 |
| A vedlési hormonok hatásmechanizmusa | 602 |
| A hiperglikémiás hormon | 603 |
| A szaporodás endokrin szabályozása | 603 |
| A szívműködés endokrin szabályozása | 604 |
| A feromonok | 605 |
| A rovarok nemi ingeranyagai | 605 |
| Érési feromonok | 606 |
| A színváltozás és a kromatoforák élettana | 606 |
| Lábasfejűek | 608 |
| Rákok | 609 |
| A gerincesek színeváltozásai | 610 |
| A színváltozásban szerepet játszó hormonok és átvivőanyagok | 611 |
| A színváltozás jelentősége a környezethez való alkalmazkodásban | 611 |
| Hőingerek szerepe a színváltozásban | 612 |
| Biolumineszencia | 613 |
| Fénykibocsátó (lumineszkáló) sejtek és szervek | 613 |
| Az állati fény fizikai tulajdonságai | 615 |
| A fénykibocsátás mechanizmusa | 615 |
| A biolumineszencia szabályozása és biológiai szerepe | 616 |
| Az izomműködés élettana (Dr. Fehér Ottó) | |
| Amöboid mozgás | 621 |
| Az ostor- és csillómozgás élettana | 621 |
| A csillók és ostorok anyagcseréje | 626 |
| Az izomműködés | 625 |
| A harántcsíkolt izom | 626 |
| Az izomműködés mechanikai jelenségei | 629 |
| Az izomrángás latenciaideje. A kontrakciós hullám | 631 |
| Szuperpozíció, tetanusz | 632 |
| Külső erők hatása az izomra | 633 |
| Feszülés hatása az izom összehúzódására | 636 |
| Az izomerő | 636 |
| Az izomműködés energiaforrása | 637 |
| Oxigénadósság | 638 |
| Az izom hőtermelése | 639 |
| A neuromuszkuláris ingerületáttevődés | 640 |
| A neuromuszkuláris funkció szerkezete | 641 |
| Az ideg-izom ingerületáttevődés mechanizmusa | 642 |
| Az izomműködés elektromos jelenségei | 645 |
| Elektromiográfia | 646 |
| Az izomműködés mechanizmusa | 647 |
| Az izom fehérjéinek biokémiája | 647 |
| Ultrastrukturális változások izomösszehúzódás alatt | 651 |
| Elektromechanikai csatolás | 652 |
| A csúszófilamentum-elmélet és az izom mechanikai tulajdonságai | 653 |
| A kontaktúra | 655 |
| A simaizom | 655 |
| A simaizom mechanikai tulajdonságai | 655 |
| A simaizom biokémiai felépítése és kontrakciójának mechanizmusa | 656 |
| A simaizom működésének elektromos jelenségei | 656 |
| A gerinctelen állatok izomrendszerének élettana | 659 |
| Rovarok | 659 |
| Puhatestűek | 661 |
| Az elektromos szervek | 663 |
| Az idegrenszer működésének alapelvei (Dr. Ádám György) | |
| A reflexpálya | 667 |
| A neuron működése | 669 |
| Az ingerületvezetés folyamata | 672 |
| Az ingerületvezetés két formája | 673 |
| A vezetési sebesség | 674 |
| A gerincesaxonok osztályozása | 677 |
| Óriásaxonok | 679 |
| A szinapszis működése | 680 |
| A szinapszis szerkezete | 680 |
| A kémiai szinapszis | 682 |
| A posztszimpatikus membrán tulajdonságai | 684 |
| Az izgalmi és a gátló szinapszisok | 686 |
| Átvivőanyagok | 687 |
| A szinaptikus működés élettani sajátosságai | 690 |
| A szinapszis szerepe a központi idegrendszer szerveződésében | 691 |
| A szinapszisok térbeli elrendeződésének következményei egyetlen neuron területén | 691 |
| A neuronok közötti térbeli elrendeződés következményei | 691 |
| A szinapszis plaszticitása | 693 |
| Elektromons szinapszisok | 694 |
| A neuronok ritmikus aktivitása | 695 |
| Az idegrendszer evolúciójának főbb szakaszai az egysejtűektől a gerincesekig | 697 |
| Egysejtűek ingerület folyamatai | 697 |
| Az idegrendszer kezdeti formái | 698 |
| A szivacsok idegi elemei | 698 |
| A hálózatos (diffúz) idegrendszer | 699 |
| A központosult mozgásszabályozás kialakulása | 701 |
| A perifériás mozgásellenőrzés | 701 |
| A kefalizáció folyamata | 703 |
| A gerincvelő kialakulása | 707 |
| A gerincvelői automatizmus korlátozódása: a kefalizáció következménye | 709 |
| A központi idegrendszer általános szabályozási hierarchiája gerincesekben | 10 |
| A gerincvelői integráció | 711 |
| Az emlősgerincvelő felépítése | 711 |
| A gerincvelő belső architektúrájának jellegzetességei | 711 |
| A gerincvelői reflexek | 713 |
| A gerincvelő interszegmentális működése | 713 |
| A végső közös pálya elve | 714 |
| A gerincvelői sokk | 715 |
| Az agytörzsi integráció | 717 |
| A nyúltvelő-híd komplexum fejlődése | 718 |
| A középagy törzsfejlődése | 719 |
| A testtartás agytörzsi szabályozása emlősökben | 720 |
| Az agyféltekék működésének áttekintése | 721 |
| A nagyagyféltekék fejlődése | 722 |
| Az emlősneokortex felépítése | 725 |
| Az agyvelő kémiai térképe | 727 |
| Az agyféltekék vizsgálati módszerei | 729 |
| A bioelektromos tevékenység vizsgálata | 730 |
| Az elektroenkefalográfia | 730 |
| Az eseményfüggő potenciálok | 733 |
| Az érzőreceptorok élettana (Dr. Ádám György) | |
| A receptorok szerkezete és vizsgálati módszerei | 737 |
| A receptorfunkció általános jellemzői | 739 |
| Az ingerintenzitás és a receptoringerület összefüggése | 741 |
| Információelméleti alapfogalmak | 743 |
| A mechanikai receptorok élettana | 745 |
| A proprioreceptorok funkciója | 747 |
| A helyzeti receptorok funkciója | 750 |
| A mechanikai rezgések felvétele | 753 |
| A hangreceptorok funkciója | 754 |
| A hangfelvevő működés törzsfejlődése | 755 |
| Az emlősök és az ember hallási funkciója | 759 |
| A bőr mechanoreceptorainak funkciója | 764 |
| Mechanikai és viszceroreceptorok funkciója | 768 |
| A fájdalom- és a hőreceptorok élettana | 769 |
| A kémiai receptorok élettana | 772 |
| A gerinctelen állatok kemoreceptorainak funkciója | 773 |
| A gerincesek és az ember ízlelőfunkciója | 776 |
| A gerincesek és az ember szaglási működése | 778 |
| Kémiai viszceroreceptorok | 781 |
| A fényreceptorok élettana | 781 |
| A látóreceptorok nélküli fényérzékenység | 782 |
| A fényreceptorok funkciójának filogenezise | 783 |
| Az ízeltlábúak összetett szemének funkciója | 785 |
| A gerincesek és az ember szemének élettana | 788 |
| A látás optikai rendszere | 789 |
| A retina funkciója | 793 |
| A retina sejtjeinek szerveződése | 793 |
| A csapok és pálcikák elektromos válaszai | 795 |
| A retina szinaptikus szerveződése | 796 |
| A retinasejtek elektromos aktivitása | 798 |
| A retinasejtek ingerületátviteli folyamata | 799 |
| A receptormező (RM) fogalma és interakciói | 800 |
| A látás kettősfolyamat-elmélete | 804 |
| A színlátás elmélete | 805 |
| A retina elektromos potenciaváltozásai | 806 |
| A külső szemizmok működése | 807 |
| A szem védő mechanizmusai | 809 |
| Az érzékelés élettana (Dr. Ádám György) | |
| Az érzékelőrendszer felépítése | 811 |
| Az érzékelés élettani alapjai | 812 |
| Az inger és az érzékelés összefüggése | 813 |
| Az érzékelés-élettani kutatás főbb feladatai | 815 |
| A neuronok ingermintázat-felismerési funkciója | 816 |
| Az érzékelési folyamat élettani jellemzői | 817 |
| A talamusz működése | 818 |
| A szomatikus érződrendszer | 822 |
| Szomatoszenzoros pretalamikus pályák | 823 |
| Az emlősagykéreg szomatikus érzőáreája | 824 |
| A primer szomatikus érző- (szenzoros) área (SI área) | 825 |
| A szomatoszenzoros agykérgi neuronok receptormezője | 827 |
| A szomatikus érzőkéreg oszlopos szerkezete | 828 |
| A fájdalom élettani háttere | 829 |
| A látási érzékelés | 832 |
| A corpus geniculatum laterale (CGL) működése | 833 |
| A colliculus superior (felső ikertest) szerepe | 833 |
| A látókéreg funkciója | 834 |
| A hallási érzékelés | 838 |
| Az ízérzékelés központi mechanizmusa | 840 |
| A szaglás nagyagyi mechanizmusai | 841 |
| Az emlősök kettős szaglási rendszere | 841 |
| A szaglási funkció viselkedési vonatkozásai | 842 |
| A madáragyféltekék érzőkészüléke | 842 |
| A mozgatórendszer élettana (Dr. Bárdos György) | |
| A mozgás szerveződési elvei | 847 |
| A muszkuloszkeletális rendszer működése | 847 |
| Az izomzat beidegzése | 849 |
| A mozgással kapcsolatos afferenctáció | 849 |
| A mozgási efferensek | 852 |
| A motoros egység | 852 |
| A motoros egységek aktivitási mintázata | 853 |
| A mozgatóműködés gerincvelői integrációja | 855 |
| A motoneuron | 855 |
| A mozgási afferentáció gerincvelői integrációja | 856 |
| Az interneuronok szerepe; a Renshaw-féle sejt | 858 |
| A szegmentális és felsőbb kapcsolatok a gerincvelőben | 860 |
| A gamma-aktiváció | 862 |
| A gerincvelői reflexek | 863 |
| A nyújtási (miotatikus) reflex | 863 |
| A flexorreflex | 865 |
| A vesztibuláris rendszer szerepe a mozgásszabályozásban | 866 |
| Vesztibuláris mozgatófunkciók | 867 |
| A mozgásszabályozás kisagyi folyamatai | 868 |
| A kisagykéreg szerkezete | 869 |
| A kisagykéreg bemenetei | 870 |
| A kisagyi rendszer kimenetei | 872 |
| A kisagy szerepe a mozgásban | 873 |
| A törzsdúcrendszer mozgatóműködése | 877 |
| Afferentáció | 877 |
| Efferentáció | 878 |
| Belső szerveződése | 879 |
| A törzsdúcrendszer működésének jellemzői | 880 |
| A törzsdúcrendszer szerepe a mozgásszabályozásban | 881 |
| A szenzorimotoros kéreg mozgatófunkciója | 883 |
| A szenzorimotoros kéreg bemenetei | 883 |
| A szenzorimotoros kéreg kimenetei | 884 |
| A szenzorimotoros kéreg működése | 885 |
| A nagyagyi mozgatóközpontok kimenetei: az agytörzsi magok és pályarendszerek | 887 |
| A leszálló mozgatórendszerek áttekintése | 889 |
| Az agy-gerincvelő kapcsolat megszakítása: átmetszések | 889 |
| Főbb mozgástípusok és szabályozásuk | 892 |
| Testtartás | 892 |
| Lokomóció | 895 |
| Pozicionális és teheremelési mozgások | 898 |
| Szemmozgások | 899 |
| A vesztibulookuláris reflex (VOR) | 899 |
| Reflexes tekintőmozgások | 901 |
| Akaratlagos szemmozgások | 901 |
| A vegetatív szabályozás (Dr. Ádám György) | |
| Összehasonlító élettani adatok | 903 |
| Az emlősök vegetatív idegrendszere | 904 |
| A viszcerális afferens működés | 905 |
| A vegetatív efferens működés | 907 |
| A szimpatikus idegrendszer szerkezete és működése | 908 |
| A paraszimpatikus idegrendszer szerkezete és működése | 909 |
| A szimpatikus és paraszimpatikus rendszer kölcsönhatása | 912 |
| A vegetatív mediátorok | 912 |
| Kolienergiás végződések | 914 |
| Adrenergiás végződések | 915 |
| Központi vegetatív szabályozás | 915 |
| Gerincvelői vegetatív funkció | 915 |
| Nyúltvelői és középagyi vegetatív funkció | 916 |
| A hipotalamusz működése | 917 |
| Az emlős-hipotalamusz működése | 918 |
| A hipotalamusz vegetatív funkciója | 919 |
| A hipofízis működésének ellnőrzése: neuroszekréció | 921 |
| A táplálék- és anyagcsereszint szabályozása | 924 |
| Kisagyi vegetatív funkció | 924 |
| A nagyagyféltekék vegetatív működése | 925 |
| A viselkedés motivációélettana (Dr. Kukorelli Tibor) | |
| Idői tényezők a viselkedésben | 927 |
| Az ébrenlét és az alvás | 928 |
| Az ébrenlét és az alvás viselkedési jelei | 928 |
| Az alvás-ébrenléti ciklus (AÉC) | 928 |
| Az alvási ciklus | 929 |
| Az alvás szomatikus hatásai | 933 |
| Az álmodás | 935 |
| Az ébrenlét és az alvás szabályozása | 936 |
| A szabályozás struktúrái | 936 |
| A retikuláris aktiváló rendszer (RAS) | 937 |
| Az alvás szabályozó mechanizmusai | 939 |
| Az alvás biológiai funkciója | 942 |
| A motiváció és az emóció | 943 |
| A motiváció | 943 |
| A motiváció fogalomköre | 943 |
| A motivációs állapotok keletkezése | 945 |
| Az elsődleges hajtóerők készlete | 947 |
| A motivációs állapotok szabályozása | 950 |
| Az emóció | 955 |
| Az emóció témaköre | 955 |
| Az emocionális tapasztalat | 956 |
| Az érzelmek megnyilvánulásai | 957 |
| Az emocionális állapotok keletkezése | 958 |
| 17. fejezet. A pszichofiziológia alapjai (Dr. Ádám György) | |
| A tanulás és az emlékezés élettana | 967 |
| Az asszociatív tanulás | 968 |
| A klasszikus (I. típusú) tanulás | 968 |
| A feltételes reflex gátlása | 972 |
| A veleszületett (feltétlen) gátlások | 973 |
| A szerzett (feltételes vagy belső) gátlások | 974 |
| Az ingerületi és gátlási funkció kölcsönhatása | 977 |
| Az instrumentális vagy operáns (II. típusú) tanulás | 978 |
| A megerősítés jelentősége | 981 |
| A tanult viselkedés egyéb formái | 984 |
| Bonyolult tanulási folyamatok | 985 |
| Viszcerális feltételes reflexek | 986 |
| A plasztikus agyi folyamatok törzsfejlődése | 988 |
| A tanulás neuronális mechanizmusa. Az emlékezés | 990 |
| Az emléknyom lokalizációja | 993 |
| Az emberi tanulás | 994 |
| Az emberi emlékezés néhány sajátossága | 995 |
| Az emberi memória szakaszai | 996 |
| A külvilággal kapcsolatos kognitív és operatív folyamatok élettani alapjai | 999 |
| A megismerési folyamatok élettani háttere | 999 |
| A figyelem mechanizmusai | 1001 |
| A cselekvés élettani háttere | 1004 |
| A kommunikáció és a beszéd élettani alapjai | 1007 |
| Társulások és kommunikációk az állatvilágban | 1008 |
| Az emberi beszéd élettana | 1009 |
| Az emberi beszéd élettani mechanizmusai | 1013 |
| Irodalom (Kirilly Zsuzsa) | 1021 |
| Név- és tárgymutató | 1024 |
