Élettan gyógyszerészhallgatók részére

Előszó

Az "Élettan gyógyszerészhallgatók részére" jelen, második kiadása az első kiadáshoz hasonlóan adaptáció, alapját a szerző "Az orvosi élettan tankönyve" 3. kiadása (2003) képezi. Jelentős változást jelent azonban ezen 2. kiadásban, hogy az eltelt időben visszajelzéseket kaptam azon kollégáimtól, akik a gyógyszerészhallgatókat élettanra tanítják. Felhívták a figyelmemet az előző kiadás néhány általános gyengéjére, nevezetesen az orvosi-klinikai vonatkozások hiányára, a gyógyszerészhallgatók szerény anatómiai képzése miatt több anatómiai ismeret szükségességére, továbbá - a hallgatók jó kémiai előképzettségéből adódóan - kémiai képletekkel alátámasztott tárgyalásmódra. Ezek alapján az előzőhöz képest jobban törekedtem egy olyan sajátos arculat kialakítására, amely megfelel a gyógyszerészhallgatók felsorolt igényeinek. Csaknem valamennyi fejezet kibővült az orvosi-klinikai vonatkozásokkal, egyes betegségek kialakulásának kórélettanával. E mellett az előzőnél jobban törekedtem a gyógyszerhatások élettani alapjának ismertetésére.
A könyv fejezeteinek száma 34-ről 36-re bővült, ugyanis új fejezetként szerepel a táplálkozás élettan, továbbá külön fejezetben tárgyaltam a hőszabályozást. Jelentős átírásra és korszerűsítésre kerültek az ioncsatornák, receptorok és jelközvetítés (4. fejezet), a neurotranszmitterek és neurotranszmitter-transzporterek (5. fejezet), a simaizmok működése (7. fejezet), a vérsejtképzés, a vérzéscsillapodás mechanizmusai, ezen belül a véralvadás (8. fejezet), a szív ingerképzése, ingerképzési és ingerületvezetési zavarok, elektrokardiográfia (10. fejezet), a keringés helyi szabályozásában szereplő és a gyulladási mediátorok (11. fejezet), a veseműködés (13. fejezet), az emésztőszervek elválasztásának cellularis mechanizmusai és az elválasztás szabályozása (15. fejezet), az endokrinológia alapfogalmai, a peptidhormonok és a szteroidhormonok bioszintézise (17. fejezet), a mellékvesekéreg-működés (19. fejezet), az idegrendszeri működések szerkezeti alapjai (23. fejezet), az alvás és ébrenlét neurofiziológiája, memória (27. fejezet), az energiaforgalom (28. fejezet), a táplálékfelvétel és az energiamérleg szabályozása (30. fejezet), a csontszövet élettana (33. fejezet). Ezek mellett minden fejezetben szükségessé váltak kisebb korszerűsítések, az újabb lényeges felfedezések és reinterpretációk beépítése a tankönyvbe. Vissza